Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete

Cranach nyomában a kispesti művészekkel

2017. december 21.
Mohay Orsolya narrál egy képet a látogatóknak

„Hogy miért éppen Cranach nyomában? A reformáció korából egy olyan művészt kerestünk, aki a XX. és XXI. századra is hatással bír. Képeinek témái, formamegoldásai messze túlmutatnak korán. Erotikus nőalakjai, a hamis szerelmet bemutató képei, a horrorisztikus megkorbácsoltatás, az örök ifjúság utáni vágy képei egy mai Oscar-díjas fim világát idézik. A festőcsalád műtermében a képek a „szabad szemmel“ való festési elv alapján készültek, miközben a XV. század elejétől kezdve számos művész optikai segédeszközök – azaz tükrök és lencsék – segítségével vetített képeket hozott létre. Egy részük e vetített képeket közvetlenül rajzok és festmények alkotására használta fel. A világ megfestésének ez az új módszere hamarosan széles körben elterjedt. Az évszázadok során nagyot fejlődött optikai eszközök szerepét ma már a komputerizáció adta lehetőséggel a digitális technika váltja fel. A mai napig tart e két művészi szemlélet jelenléte, mely kiállításunkra is jellemző” – írja a kiállítás katalógusában a Helikon vezetője, Skoda Éva festőművész.

A kiállítóteremben láthatóak a tagok, akik a narrációt hallgatják

A reformáció 500. évfordulója alkalmából sok kiállítást rendeztek országszerte, ám a Helikon megközelítése – az, hogy az 1472–1553 között élt nagy német festőhöz kapcsolódva szólította meg a művészeket – különleges. Luther Márton ötszáz éve függesztette ki 95 pontból álló tételeit a wittenbergi vártemplom kapujára. Ekkor már Wittenbergben élt Lucas Cranach, aki ebben az időszakban már sajátosan kimért, hűvös stílusban festett. Ugyanekkor élt, dolgozott a német föld legnagyobb XVI. századi művésze Albrecht Dürer, s már hírneves művész volt a később Londonba költöző ifj. Hans Holbein, a páratlan képességű arcképfestő. Dürer mélyen vallásos személyisége áthatotta művészetét, a reformáció folyamatai azonban lassan nem csak a közgondolkozást, az Istenhit gyakorlásának módjait, de az életformát, s ezzel együtt a művészetet is átalakították. Cranach tevékenysége illeszkedik ebbe a folyamatba, aki sok portrét készített Luther Mártonról is. Cranach festői munkássága bizarr megoldásokkal is telítődik, ám életközelisége megújítja a festészetet, a sajátos német manierizmus képviselőjeként. Piktúrájában helyet kap egy erősen szubjektív, sokszor a korábbival szembehelyezkedő felfogás. Lassan ötszáz év távlatából Cranach jelentheti a művészi magatartás megújulását, tevékenysége elszakítható a reformáció szolgálatától, művészete jelképpé válhat. Cranach nyomába lépni nem lehet, Cranach művészi magatartásának szuggesztiója hathat e kor művészeire is. Kispest alkotói megkísérlik ezt a művészi magatartást példának tekintetni. Ötszáz évvel ezelőtt elindul az európai kereszténység megújulásának, átalakulásának revolúciója, ötszáz év elteltével fontos keresni a gondolati, művészi tradíciót, mely elengedhetetlen az innovációhoz.

A kiállítóteremben láthatóak a tagok, akik a narrációt hallgatják

Kiállítók: Bereczky Ildikó, Duffek Tivadar, Haraszty István, Haraszty Zsófia, Hernádi Paula, Homoki Anikó, Horváth Péter, Horváth Tamás, Janisch Kornélia, Lach Sándor, Mazalin Natália, Molnár Kriszta, Németh Róbert, Nikmond Beáta, Pál Csaba, Raj Csaba, Ruttkay Sándor, Skoda Éva, Takács Szilvia, Tényi Sarolta, Thomai Ioannidou, Varga László, Zálogh Sándor.

A kiállítás különlegessége, hogy a Nagy Balogh János Kiállítóteremben most először, minden műtárgynak van Braille -írásos felirata, mely élményszerűbbé, önállóbbá teszi a kiállítás megtekintését. Az ötlet Mazalin Natália műveihez kapcsolódik, aki, egy bibliai idézetet dolgoz fel két munkáján. Az idézeteket a Vakok Állami Intézetének munkatársai segítettek Braille-írással átírni, melyek közvetlenül megjelennek munkáin. De külön, kiemelve is olvasható.

A tárlatvezetésen Mohay Orsolya művészettörténész mellett több képzőművész jelen volt. Skoda Éva festőművész, Bereczky Ildikó grafikusművész, Janisch Kornélia keramikusművész, Tényi Sarolta keramikusművész, és Varga László fotóművész, akik autentikusan tudtak segíteni munkájuk megértésében, illetve azok láthatóvá, érzékelhetővé tételében.

A kiállítás nagy élmény volt számunkra. Köszönjük a kispesti művészeknek, és Mohay Orsolyának, hogy ismét egy felejthetetlen délutánt szereztek klubtagjainknak!

Programunkról a Kispest TV felvételt készített.

Bernát Zsuzsanna és Puchnyák István
közösségi civilszervezők