A 2016 őszén szervezett “Tenni tudunk” programsorozat újpesti állomásán merült fel az igény, hogy szervezzünk egy szakmaközi megbeszélést a jelzőrendszerben dolgozók részére, ahol a látássérült gyermekek és a szüleik megfelelő elirányítása lenne a téma. A megjelentek elmondták nekünk, hogy szeretnék, ha minden vezető tudna a Látásvizsgáló és a  VGYKE tevékenységéről, mert teljesen ingyen nyújtanak olyan szolgáltatásokat, melyre minden látássérült gyereknek és a szüleiknek nagy szüksége lenne. Ezt a javaslatot az Egyesületünk egyetértéssel fogadta és január 23-án meg is valósítottuk.

A szakmaközi megbeszélés helyszíne az Ady Endre Művelődési Házban volt, ahol az őszi találkozók is zajlottak. A programot a terület helyi vezetője nyitotta meg, aki a kerületi intézmények vezetőinek felajánlotta, hogy bárhova kitelepülhet egy következő forduló, amennyire erre igény jelentkezik.

Ezt követően a VGYKE alelnöke, Mészáros Ágnes mutatta be azt, hogy miként segíti az Egyesület a látássérülteket. Elmondta, hogy nagyon sokféle szolgáltatást ingyen biztosítunk vagy jelentős kedvezménnyel. Az Egyesület szemlélete az, hogy minden igényre egyénre szabott választ szeretne biztosítani. Kiemelte, hogy ebben milyen fontos szerepe van az olyan egyesületi rendszereknek, mint például a Támogató Szolgálat, az Ügyfélszolgálat, a Közösség Lámpásai program és még nagyon sok továbbit is említett. Minden, amit a VGYKE működtet, azok létező igényekre adott válaszok. Ebből ered az, hogy az Egyesületnek nagyon szerteágazó kapcsolatrendszere van, így felhalmozódnak nálunk az információk, vagyis birtokában vagyunk mindannak, amivel egy látássérült jobb életminőséget élhet.

Arra ösztönözte a megjelenteket, hogy amint találkoznak egy látássérülttel vagy olyannal, akinél éppen akkor diagnosztizálják a látássérültséget, irányítsák a VGYKE felé, mert minden akkori és a jövőben felmerülő kérdésre vannak nálunk megoldások. Példának hozta fel a látássérültként gyermeket nevelő szülők és a látássérült gyerekeket nevelő szülők részére nyújtott speciális szolgáltatásokat.

A program második részében Illényi Eszter beszélt a Látásvizsgáló működéséről és a náluk végzett korai fejlesztő munkáról. Elmondta, hogy ki minősül látássérültnek és honnan lehet észrevenni azt, ha egy gyerek látássérült. Tájékoztatást adott arról, hogy milyen lépések vezetnek el addig, hogy valaki hivatalos okirattal rendelkezhessen erről a tényről és elindulhasson nála a korai fejlesztés.

Elmondta, hogy a korai fejlesztés során a fejlesztők a meglévő látásképesség és egyéb képességek használatára építenek fel fejlesztő és kompenzációs technikákat, akár már pár hetes csecsemő részére is. Ez azért lényeges, mert a kisgyermekeknél nagyon jól alkalmazkodik az agy és már úgy kezdheti el az óvodát a gyermek, hogy az ép látásúakhoz képest jelentősen (vagy akár elhanyagolható mértékűre is) csökkenhet a lemaradásuk. Az, hogy már az óvodába lépés pillanatában ekkora segítséget kap egy gyermek, az érthetően az egész életére pozitívan kihat. Ezért tartja szükségesnek, hogy minden látássérült gyermek részesülhessen korai fejlesztésben, ehhez pedig az is kell, hogy a különböző intézményekben dolgozók ismerjék fel a látássérülteket és irányítsák a megfelelő szakemberekhez.

Az előadását egy filmvetítéssel zárta, mely jól illusztrálta az elmondottakat és megmutatta mi az a többlet, amit már az óvoda elkezdése előtt biztosítani tudnak. Az előadás és a vetítés után szabadon lehetett kérdezni,  beszélgetni, amivel többen is éltek.

Nagy öröm volt számunkra megtapasztalni a szakmai érdeklődést a korai fejlesztés és a látássérültek helyi ügyei iránt. Azt gondoljuk, hogy ez megalapozott reményt biztosít arra, hogy már a közeli jövőben is sok pozitív változás tanúi lehessünk.

Kulman Tiborné és Széles Attiláné
közösségi civilszervezők