Szentendrén, a Református Gimnázium diákjaival érzékenyítő beszélgetést tartottunk Szentmiklóssy András vak sorstársunkkal együtt.

A beszélgetésen 65 kilencedik évfolyamos diák és három pedagógus vett részt. Először sorstársunkkal közösen bemutattunk több olyan élethelyzetet, amikor a vak embernek szüksége van a segítségre. Annak fontosságát helyeztük előtérbe, hogy tájékoztassuk a vak embert arról, ami előtte vagy körülötte van. Beszéltünk arról is, hogy fontos a segítségnyújtásnál, hogy a látó és a vak ember mozgása összhangba kerüljön. Ez akkor tud jól működni, ha előre megbeszélik.

Kérdéseket tettünk fel a diákoknak. Megkérdeztük, hogy miért van szükség a fehér botra? Hogyan jut el az információ a vak emberhez? Hallottunk jó válaszokat is, de a hiányos ismereteiket közösen megbeszéltük.

Elmondtuk azt is a vak ember mindent el tud végezni a megszokott környezetében, de neki több időre van szüksége, mint annak, aki lát. Az audionarrációról is volt szó. A diákok végig figyeltek arra, amiről beszéltünk. A bátrabbak kérdéseket is tettek fel.

Beszélgetésünk végéhez közeledve még elmondtuk a diákoknak, hogy minden helyzetben menjenek oda bátran a vak emberhez és segítsenek neki.

Vasné Pintér Teréz
közösségi civilszervező

A VGYKE szentendrei Lámpás Klubjának programjai megvalósítását az Inneltrade Kft. támogatta, melyért ezúton is hálás köszönetet mondunk!