Fotó: Molnár Béla

Voltam én már nyomdász, lakatos és cselgáncsedző is. De 2006-ban látássérült lettem. Megtanultam a masszírozást, és szívesen csinálom. Talán jól is, mert sorban állnak a betegek, hetekre előre betelik a naptáram. Egyikük úgy fogalmazott: Annyit kell rád várni, mint egy csípőprotézisre!

Az idézet forrása: Gy. Dobos Mariann: Közösséget építünk – Egy látássérült szervezet élete

Balog Gézával ide kattintva olvasható egy interjú, melyben a munkájáról beszélt az olvasóinknak.