A program vegán életmódról és környezetünk védelméről szólt, Visnyovszky Ágota prezentációs előadásában, melyet a XV. kerületi Csokonai Művelődési Központban rendeztünk. Az előadó a Vegán Állatvédelem Egyesület képviseletében látogatott el hozzánk. Az Egyesület célja, részt venni a mozgalomban, ami a világot vegánná teszi, mégpedig erőszakmentes módszerekkel, társadalmi bevonással. Az Egyesület programjairól, tevékenységéről részletesebben a www.veganallatvedelem.hu oldalon lehet tájékozódni.

Mi is az, hogy vegán?

Vegán az, aki olyan életmódot él, hogy azzal ne ártson állatoknak, így nem fogyaszt állati eredetű termékeket. „A vegán kifejezés 1945-ben született Angliában. Az újonnan alakult Vegán Társaság nevezte így azokat az embereket, akik elutasították az állati eredetű termékeket élelmiszer, öltözködés és bármilyen más fogyasztói cikk terén. Ehhez ma is tartják magukat a mozgalom képviselői. A szó latin gyökerű, a vegetable, annyit tesz: felgyorsít, élénkít.”

Az állatvédelem mint etikai irányzat

Az előadás keretében megismerkedhettünk, néhány olyan jelentős filozófus gondolataival, akik az állatok iránti etikai felelősségről írtak, jelentős gondolkodók voltak. Munkájukkal kezdeményezték, hogy egészen új alapokra helyezzük az állatokhoz való viszonyunkat. Az első Albert Schweitzer, aki filozófiájával megteremtette a bioetikát, ez kimondja: „minden élet értékes”. Imádkozott a világ élőlényeiért. Emberek mellett a sérült állatokat is gyógyította. Nincs jogunk feleslegesen elvenni egy életet – vallotta. Ezután Tom Regen filozófiájában folytatta a bioetikát, „minden állatnak joga van a szenvedés nélküli élethez”, aktívan ellenezte az állatkísérleteket. Peter Singer pedig szorgalmazta az állatjólét elősegítését, az ő jólétük ugyanannyit ér, mint az emberé. Peter Singer szerint az embernek, mint etikus, gondolkodó lénynek felelősséget kell vállalni az állatok iránt is, és nincs jogunk feleslegesen szenvedést okozni az állatoknak.

A vegán állatvédelem mint mozgalom

A fenti elméleti bevezető után megismerhettünk néhány érdekes példát a világ minden tájáról, demonstrációkat, tüntetéseket, magát a mozgalmat, aminek célja felhívni az emberek figyelmét arra, hogy az állatok nem értünk, hanem velünk élnek ezen a földön. A mozgalom tagjai feladatuknak tekintik a bioszféra védelmét és az állatokkal való etikus bánásmódot. Hitvallásuk szerint minden állatot egyaránt szeretni kell, nem tesznek különbséget háziállat és haszonállat között. Elhatárolják magukat az ún. állatjóléti mozgalmaktól is, ahol igyekeznek az állatokat tartásuk során megkímélni a szenvedésektől.

A vegán életmód globális jelentősége

Az állati eredetű termékek fogyasztásának korlátozása, elutasítása számos pozitív környezetvédelmi hatással jár. Legjelentősebb – a nemzetközi sajtóban is gyakran hangoztatott – klímavédelmi jelentőség, de emellett megemlíthető a talajvédelem, levegővédelem, vízvédelem is. A nagyüzemi állattartás olyan hatalmas környezeti terhelést jelent, aminek felszámolása közös érdekünk. Emellett szóba került a társadalmi igazságosság, mivel a nagyüzemi hús-, tej- és tojástermékek előállításához sokkal több energia és termőföld igény szükséges, mint amit fedezni tudnánk anélkül, hogy periféria országait ne kényszerítenénk nyomorgásba, éhezésbe.

Egészségesen vegán

Sok tévhit kering a növényi alapú étkezésről, ezek egyike, hogy nem lehetséges a megfelelő mennyiségű fehérjét, ásványi anyagot fedezni pusztán növényi eredetű táplálék fogyasztásával. Valójában egészségi okokból is javasolható a húsfogyasztás csökkentése vagy elkerülése. Számos gyakori betegségnek éppen a húsfogyasztás az okozója (pl.: érrendszeri problémák, szívbetegségek, magas vérnyomás, stb) és rengeteg autoimun betegségnél a hagyományos orvoslás is a tejtermékek kerülését javasolja. Ezen kívül számos vegán sportoló példája bizonyítja, hogy lehet egyszerre egészségesen és erőszakmentesen táplálkozni.

Vegánság a gyakorlatban

A vegán életmód velejárója, hogy nem teszünk különbséget házikedvenc és haszonállat között, így minden haszonelvű használatot és kizsákmányolást elutasítunk. Ennek megfelelően nem támogatjuk fogyasztásunkkal az állattenyésztést, nem fogyasztunk hús, tej, tojás vagy méz alapú termékeket. Fontos továbbá, hogy a vadászatot sem támogatjuk, így nem viselünk szőrmét és nem fogyasztunk vadhúst sem. Elutasítjuk azon intézményeket, amik fogságban tartanak állatokat emberi szórakoztatás céljából, így például a cirkuszokat nem látogatjuk. Kerüljük azokat a termékeket, kozmetikumokat, gyógyszereket, aminek a létrejöttéhez állatkísérleteket végeztek. Tiszteljük az életet, így nem vásárolunk tenyésztőktől állatokat és felelősséggel viseltetünk társállataink iránt. Elsőre ez sokaknak nehéznek tűnhet, hiszen többségünk nem ilyen szemléletben szocializálódott és teljesen ellentétesnek tűnik ez azzal a szokással, ami az emberi történelem során az állatokhoz való kapcsolatunkat jellemezte, azonban onnantól, hogy felismertük, hogy élhetünk úgy is, hogy nem okozunk feleslegesen szenvedést az életmódunkkal könnyen változtathatunk az életünkön.

Az előadás után Polyák Erzsike személyes beszámolóját is meghallgathattuk arról, hogyan hatott a vegán életmód az egészségére és hogyan vált az állatvédelem szívügyévé. Végezetül pedig áfonyalekváros vegán gofrikölteményét kóstolhattuk meg és kellemes nyitott hangulatban beszélgettünk a vegánságról és az előadáson elhangzott dolgokról.