Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete

Lift-dilemma a hármas metróban

2017. március 18.
A képen az M3 metró deák tér állomása látható, emberek szállnak ki az éppen érkező szerelvényből

Ha valaha elindul majd a 3-as metróvonal felújítása, az arra tervezett 137,5 milliárd forintból nem tudják megoldani az összes megálló akadálymentesítését – írja a Magyar Nemzet.

A képen az M3 metró deák tér állomása látható, emberek szállnak ki az éppen érkező szerelvényből

Fotó: Stiller Ákos

A közbeszerzési pályázatok műszaki előírásai alapján még arra lehetett számítani, hogy megvalósul a teljes akadálymentesítés, csak az lesz a kérdés, hogy az állomásokon 1 vagy 2 liftpár segíti majd a kerekesszékeseket, babakocsival közlekedőket vagy a nehezen mozgó utasokat.

De több állomáson nem lesz lift. Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója szerint a felvonók kialakítása több állomáson fizikai akadályokba ütközik. A Magyar Nemzet szerint ilyen például a Ferenciek tere.

Bolla szerint a Műszaki Egyetem szakemberei kidolgoztak egy olyan szállítóeszközt, amely a kerekesszékesek közlekedését oldja meg. A berendezést a mozgólépcsőhöz lehet csatlakoztatni, s így megvalósulhat az akadálymentesítés, igaz, a használathoz külső segítség kell – mondta Bolla Tibor, aki szerint a mozgáskorlátozottak érdekképviseletei elutasítják ezt a megoldást.

Kovács Ágnes, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke megerősítette, hogy számukra elfogadhatatlan minden olyan megoldás, ami kizárja, hogy bárki önállóan és méltóságteljesen használhasson bármilyen eszközt. Ráadásul ez a megoldás nem jó sem a babakocsisoknak, sem a nehezen járó időseknek – mondta a MEOSZ elnöke.

Kovács Ágnes szerint Magyarország többszörösen elkötelezte magát a fogyatékos emberek esélyegyenlőségének megteremtése mellett. Ennek egyik alapfeltétele, hogy a közösségi közlekedés minden magyar állampolgár számára használható legyen, függetlenül attól, hogy fogyatékkal él-e, vagy sem. Az esélyegyenlőségi törvény szerint nem valósulhat meg hazai beruházás ezeknek a szempontoknak a maximális teljesítése nélkül. A magyar kormány vállalta ezt a kötelezettséget, egyrészt az említett törvényben, másrészt a világon másodikként ratifikálta a CRPD-t, vagyis az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményét.