A Facebook akadálymentesítési projektjének a legnagyobb kihívása a vakok és az aliglátók egyenlő esélyű elérésének a biztosítása. Mivel az oldalra naponta 2 milliárdnál is több vizuális tartalmat töltenek fel, ezek narrálása óriási nagy feladat. Ezt a még folyamatban lévő törekvést ismerte el a Helen Keller-díj megítélése. Az ember, aki ebben kulcsszerepet játszik és ezzel megszerezte a Facebooknak a díjat: Matt King.

A kép forrása: https://mashable.com/

Matt King egy vak villamosmérnök. Gyerekkorában még jól látott nappal, de egy szembetegsége miatt egyre csak csökkent a látása, majd mire felnőtt lett, teljesen megvakult. 1989-ben villamosmérnökként került az IBM-hez és akkor önkéntesként csatlakozott a cég akadálymentesítési munkálataihoz. Az IBM-nél az egyik sikeres projektje egy olyan képernyőolvasó volt, mely a képek megismerésében segítette a rosszul látókat és a vakokat. Észlelve az elkötelezettségét és a szenvedélyét 1998-tól teljes időben kezdték alkalmazni, majd a Facebook 2015-ben kölcsönvette őt.

King egyébként nagyon aktív életet él. Három paralimpián is szerepelt biciklisként és zongorázik. Mivel a feleségével úgy határoztak, hogy a két gyerekükkel nem költöznek el Menlo Parkba, a Facebook központjába, hanem Oregonban maradtak, ezért mi sem természetesebb a számára, minthogy az ingázás egyszerűsítése érdekében, most a pilótaengedélye megszerzésért küzd.

King Facebook-projektjének a célja a videók automatikus feliratozása és az oldal navigálhatóságának a lehetővé tétele csak beszédhanggal. A projekt egyik eredménye a 2016 áprilisa óta elérhető úgynevezett “automatizált alternatív szöveg”, amely hanggal írja le mi látható a képen. Eleinte ez a program csupán öt nyelven működött és 100 alapvető tárgyat tudott azonosítani. Ma már 29 nyelven működik, iOS-en és Androidon is elérhető, sokszáz dolgot tud azonosítani, de már nem csupán tárgyakat, hanem cselekvéseket is.

King azt vallja, hogy a legtöbb kép tartalma leírható egy meglehetősen korlátozott szókinccsel, így (mint annyi más esetben) a megoldás hosszú útjának az első egyötöd része valójában az egész problematika 80 százalékát megoldotta. Azt mondja, hogy majd az utolsó 20 százalékkal lesz igazán kemény és sok munkájuk.

King verbalizációs projektjének az eredménye, hogy 2017 decemberében a Facebook már elkezdte bevezetni az automatikus arcfelismerést. Így a látássérültek és az ép látók is megtalálhatnak minden róluk készült fényképet, sőt, a fényképekkel való visszaélések is felismerhetőek. Ezt a rendszert a hirdetők megtartásában is alkalmazni szeretnék, hogy a nem kívánt tartalmakat szűrni lehessen és ne meneküljenek el a hirdetők úgy, ahogyan az a YouTube esetén megtörtént.

Most még a Facebook ott tart, hogy a vizuális tartalmakból véletlenszerű mintát vesznek, valamint vizsgálják a metaadatokat és az egyéb kapcsolódó tartalmakat. Vagyis az emberi közreműködés mértéke még nagyon jelentős. King projektje azonban azt célozta meg, hogy az emberi beavatkozás a lehető legminimálisabb legyen. Ehhez egy olyan tanuló algoritmust építenek fel, mely a korábbi azonosítások eredményeit hasznosítja és hiba nélkül következtet belőlük az éppen vizsgált tartalomra vonatkozóan. Ezzel a felhasználási feltételeket sértő vizuális tartalmak is nagyon gyorsan azonosíthatók lesznek, így gyerekbaráttá válhat az oldal.

A verbalizációs projekt, mely eredetileg az aliglátók és a vakok nethasználatának a könnyítését célozta meg, így az egész társadalmat gazdagíthatta.  A Facebook nagy erénye azonban az, hogy eredetileg csak a látássérültek egy részének akart kedvezni, nem látta előre a járulékos előnyöket. Ezt az elkötelezettséget ismerték el ezzel a díjjal.

A hír forrása: cnbc.com