Nagy várakozás előzte meg áprilisi klubnapunkat, mert Börcsökné Hámori Katalin rendőr százados látogatott el hozzánk a XIX. kerületi rendőrkapitányságról. Hasznos tanácsokkal látott el bennünket a bűnmegelőzéssel kapcsolatban. Megtudtuk mire figyeljünk, és hogyan lehet védekezni, nehogy az agyafúrt bűnözők áldozataivá váljunk.

Ezeket a tanácsokat érdemes megszívlelni:

• Hogy megelőzzük a trükkös lopást, senkit nem szabad a lakásunkba beengedni. Amennyiben igazolványt mutat, próbáljuk ellenőrizni telefonon, nem hamis-e? Rendőrt csak házkutatási parancs esetén vagyunk kötelesek beengedni.
• Ha telefonon hívnak, és arról értesítenek, hogy pénznyereményünk van, ne dőljünk be, mert valószínűleg trükkös csalókkal van dolgunk.
• Nyáron táska, nyaklánc kitépéssel próbálkoznak a bűnözők. Ne hordjunk értékes aranyláncot, karkötőt! Járművön nem szabad ajtó közelébe ülni, mert letépik a nyakláncot, vagy kikapják kezünkből a telefont, és elfutnak vele.
• A zsebtolvajok előszeretettel „dolgoznak” tömött járműveken. Úgy védekezhetünk ellenük, ha magunk előtt tartjuk a táskát. Pénzt, bankkártyát, személyes okmányokat soha ne tartsunk egy helyen, például pénztárcában! A pénzt is célszerű több helyre elosztani, kicsire összehajtva, vagy belső zsebben. Ha bármi történik, azonnal segítséget kell kérni, pl. buszsofőrtől, vagy valakit megkérni, hogy hívja a 112-t.
• A bevásárlókocsiba nem szabad pénztárcát, sem retikült tenni, mert pillanat alatt lába kel!
• Besurranók ellen a bejárati ajtót mindig zárjuk be, és a földszinten lakók szellőztetésnél maradjanak a szobában, míg nyitva az ablak!
• Idegenekkel nem árt bizalmatlannak lenni, értékes tárgyat, táskát nem hagyunk rájuk, pl. szórakozóhelyen. Strandon is zárjuk el értékeinket.
• A Pénzváltás nem a mi dolgunk. Hiába erőszakoskodnak velünk, legjobb azt mondani, nincs nálunk pénz.
• Gyakoriak a temetői lopások. Autóban sem táskát, sem értékes tárgyat ne hagyjunk szem előtt, mert felhívás a tolvajoknak. Az ajtót, ablakot minden esetben zárjuk be! A táskát a sírnál sem tanácsos őrizetlenül hagyni.

Katika sok érdekes történetet mesélt, és válaszolt kérdéseinkre. Távozása előtt nagy meglepetésben volt részünk, mert megajándékozott bennünket. Lehetett választani személyi riasztó és mozgásérzékelő közül, sőt egy (P)esti mesék CD-t is kaptunk. Köszönet érte!

A közérdekű információk sem maradtak el. Ismét hívtuk klubtagjainkat az április 28-i közgyűlésre, a május 11-i tatai buszkirándulásra, a május 20-i zuglói sportnapra, és a május 27-i Dél-Pesti Fúvószenei Találkozóra.

Ezután bemutattuk Kispest öt testvérvárosát, mivel április utolsó vasárnapján van a Testvérvárosok Világnapja.

Zombor – Kispest szerb testvérvárosa
Zombor Szabadkától 60 km-re délnyugatra, a Ferenc-csatorna mellett, a magyar határtól mindössze 25 km-re fekszik. A város neve a szláv Cibor személynévből ered és első birtokosának a Czobor családnak a nevét viseli (Czoborszentmihály). A települést 1360-ban Chobor Szent Mihály alakban említették. A Czobor-család egykori birtoka volt. 1478-ban a Czoborok a török veszély ellen erődítményt építettek birtokukra. 1541-ben a török elfoglalta a várost, lakosságát elhurcolta. Helyükre szerbek települtek, ők kezdték Sombornak nevezni. Városaink között az együttműködés 2002-ben indult útjára, és ezzel párhuzamosan szerb nemzetiségi önkormányzatunk is szoros kapcsolatot ápol Zomborral. Látnivalóként érdemes megemlíteni az 1882-ben alapított Nemzeti Színházat, az eklektikus stílusban épült Városi Múzeumot, és a 17. században épült Török házat. A város lakossága jelenleg körülbelül 47 623 fő.

Smolyan – Kispest bolgár testvérvárosa
Smolyan Bulgária déli részén a Rhodope hegységben fekszik a görög határ közelében. A város a tartomány adminisztratív, ipari és turisztikai központja is egyben. Híres a környéken található síparadicsomokról. A város nevét a 7. században letelepedett Smolyani törzsről kapta. A mai város 1960-ban jött létre három- Ustovo, Raykovo és Ezerovo- egyesüléséből. Városaink között az együttműködés 2004-ben indult útjára, és ezzel párhuzamosan bolgár nemzetiségi önkormányzatunk is szoros kapcsolatot ápol Smolyan-al. A városba látogatóknak érdemes kirándulást tenniük a Rozhen- hegy tetején található Bolgár Nemzeti Csillagászati Obszervatóriumba, illetve a városban található meg Bulgária egyik legnagyobb temploma, amit 2006-ban avattak. A város lakossága körülbelül 30,642 fő.
Smolyan magyar irodalomtörténeti vonatkozása, hogy Nagy László hosszú ideig élt a városban. Emlékét ma az egykori lakóházában berendezett múzeum őrzi.

Vrbovec – Kispest horvát testvérvárosa
Horvátországi testvérvárosunk Zágrábtól, északkeletre fekszik alig 36 kilométerre. Régi magyar neve Verbovecz, mely 1244-ben IV. Béla király által kelt oklevélben szentesít adományban tűnik fel először. Városaink között az együttműködés 2004-ben indult útjára, és ezzel párhuzamosan horvát nemzetiségi önkormányzatunk is szoros kapcsolatot ápol Vrbovec-el. A város több nevezetességgel bír, úgy mint Verbovec várkastélya és a Patacsich-kastély. A várkastélyt eredetileg 1528 körül a török ellen építették. 1591-ben a török, 1755-ben a felkelő parasztok gyújtották fel. A régi kastélyból mára csak egy torony maradt, mely Zrínyi Péter nevét viseli. A ma is álló kastélyt 1755 után építtette fel a Patacsich család barokk stílusban. Ma irodaházként és kulturális központként működik. A városhoz szorosan köthető a Zrínyi család, Verbócz várkastélyában született 1621. június 6-án Zrínyi Péter horvát bán, Zrínyi Miklós horvát bán, költő és hadvezér testvére, Zrínyi Ilona édesapja.

Krzeszowice – Kispest lengyel testvérvárosa
Krzeszowice dél-lengyelországi testvérváros a Kis-lengyelországi vajdaságban, mintegy 25 km-re nyugatra Krakkó központjától, a szlovák határtól 60 km-re északra. Először említést 1286-ban tesz róla Krakkó püspöke Paweł z Przemankowa. Városaink között az együttműködés 2009-ben indult útjára, és ezzel párhuzamosan lengyel nemzetiségi önkormányzatunk is szoros kapcsolatot ápol Krzeszowicével. A város nevezetességei közé tartozik a Szent Martin templom, a 19. századból származó neogótikus épülete, a Potocki-palota valamint a Vauxhell palota. Meg kell említeni a városban 1788-ban megnyitott fürdőt, amit August Czartoryski herceg alapított.

Pendik – Kispest török testvérvárosa
Pendik Isztambul egyik kerülete, a város ázsiai oldalán fekszik Kartal és Tuzla között. Az első ismert neve Pantikapion vagy Pantikapeun volt, a római időkben Panticio/Panticia néven ismerték, a bizánci korban ez Pantichionra módosult. A Pendik nevet az oszmán időkben kapta. Itt található Isztambul legnagyobb hegye, az 537 méter magas Aydos-hegy is, a város mediterrán éghajlatát mind a Fekete-tenger, mind a Márvány-tenger közelsége befolyásolja.
Pendik városa mindig kihasználta kedvező területi adottságait, amit főként a tengerparti fekvésének köszönhet. Régebben jelentős volt a halászat, manapság azonban mint forgalmas kikötője tölt be fontos szerepet Isztambul gazdasági vérkeringésében. A városrész napjainkban is dinamikusan fejlődik, és számos társadalmi és kulturális egyesületnek ad otthont.
Pendikre is, mint Isztambul egészére jellemző a multikulturalizmus. Évente megrendezik a Pendiki Fesztivált, ami a legnagyobb néptáncfesztivál egész Törökországban. Az eseményre több mint 250 ezer ember látogat el a világ minden tájáról.
Városaink között az együttműködés 2010-ben indult útjára. Lakossága körülbelül 625.000 fő. Az 1970-es években még vidéki térségnek számított, távol esett a várostól, ma már azonban egy pezsgő bevásárló kerület, ahol az ember találkozhat az európai, és az ázsiai kultúra minden gazdagságával.

Klubnapunk végén Domoszlai János eljátszott pár zeneszámot, amit nagy örömmel hallgattunk. Tartalmas, vidám, interaktív rendezvényünk volt, sok hasznos tanáccsal. Ha megfogadjuk, elmondhatjuk: reszkessetek betörők!

Bernát Zsuzsanna
közösségi civilszervező