Magyar Péter miniszterelnök október 28-i bejelentése mérföldkő: a motoros rollerek önálló járműkategóriaként jelennek meg a KRESZ-ben, teljesítmény szerint két csoportra osztva, életkori és védőfelszerelés‑kötelezettséggel, illetve egyértelmű járdahasználati korlátozásokkal. A nagy teljesítményű rollerek a jövőben nem mehetnek a járdán, kis teljesítményű eszközök is csak akkor, ha nincs sem út, sem kerékpárút, és szigorú sebességhatárokkal, kötelező bukósisakkal, bérrollereknél pedig 20 km/órás limit mellett.

Ez az irány alapvetően egybeesik az Útjelző Hálózat szakmai anyagában megfogalmazott célokkal. Az anyag világosan rögzíti: a hangtalanul, gyakran nagy sebességgel közlekedő mikromobilitási eszközök – különösen a rollerek – jelenlegi, többnyire ellenőrizetlen járdahasználata a gyalogosok, köztük a látássérült emberek biztonságát súlyosan veszélyezteti. A dokumentum következetesen azt javasolja, hogy a rollerek elsődleges tere az úttest és a kerékpárút legyen, ne a járda, továbbá hosszú távon kötelező mesterséges hangkibocsátást ír elő az ilyen eszközökre.

A kormány mostani döntése több ponton illeszkedik ehhez. Egyrészt egyértelműen kimondja, hogy a nagy teljesítményű rollereknek nincs helyük a járdán, másrészt a kis teljesítményű rollerek járdahasználatát is kivételes esetre szűkíti. Ez közel áll ahhoz az alapelvhez, hogy a járda elsődlegesen a gyalogosok tere, nem pedig vegyes, „mindenre jó” felület. A bérrollerek végsebességének korlátozása – különösen a belvárosi, zsúfolt környezetben – szintén egybecseng a szakanyag azon javaslatával, hogy a mikromobilitás szabályozása országosan egységes, a védtelen közlekedőket prioritásként kezelő rendszerben történjen.

Ugyanakkor az Útjelző Hálózat anyaga ennél tovább megy: nemcsak a sebesség és a járdahasználat rendezését sürgeti, hanem a mesterséges hangkibocsátás bevezetését is minden csendes, motoros eszközre – beleértve a rollereket. A mostani kormányzati bejelentés erre még nem tér ki, ahogyan a rollerek rendezetlen tárolásának – vezetősávokra, szűk járdákra, falak mellé történő leállításának – problémájára sem. Pedig a dokumentum szerint a közterületi „akadálypálya” felszámolásához elengedhetetlen, hogy a rollerek csak kijelölt, a gyalogosfolyosókat és vezetősávokat tiszteletben tartó parkolóhelyeken legyenek elhelyezhetők.

Fontos összhang mutatkozik a szabályozás szemléletében is. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kormány több százezer ember véleményére, szakértői egyeztetésekre, nemzetközi példákra támaszkodva döntött. Az Útjelző Hálózat anyaga ugyancsak a komplex, rendszerszintű megközelítést sürgeti: nem a gyalogosokra kíván többletfelelősséget rakni, hanem a járművezetők – ideértve a rollerezőket is – kötelezettségeit erősítené. Ez összhangban áll azzal a kritikával, amely a korábbi KRESZ‑tervezetek kapcsán a látássérült szervezetek részéről megfogalmazódott: elutasítják az olyan elvárásokat, mint a „szemkontaktus‑kötelezettség” a zebrán, és helyette a járművezetői felelősség egyértelmű kimondását szorgalmazzák.

Az Útjelző Hálózat javaslatai ugyanakkor emlékeztetnek arra is, hogy a rollerek szabályozása csak egy – bár fontos – eleme a látássérült emberek biztonságos közlekedésének. Legalább ilyen jelentős a járdák állapotának javítása, a gyalogátkelők és megállók taktilis és akusztikus akadálymentesítése, a hangjelzős lámpák, az AVAS‑rendszerek ellenőrzése, illetve a gyalogosok jogait tiszteletben tartó szemlélet beépítése a KRESZ‑be.

Összességében a mostani kormányzati bejelentés iránya – a rollerek önálló kategóriába sorolása, a járdahasználat szigorítása, a korhatárok és védőfelszerelés‑kötelezettség – jól rezonál az Útjelző Hálózat által kidolgozott szakmai ajánlásokkal. A következő, valóban döntő lépés az lehet, hogy a hamarosan induló társadalmi egyeztetés során a látássérült emberek szervezeteinek javaslatai – különösen a mesterséges hangkibocsátás, a rendezetlen roller‑tárolás és a védtelen gyalogosok elsőbbségének kérdésében – teljes súlyukkal jelenjenek meg a végleges KRESZ‑módosításban.

Az Útjelző Hálózat “A látássérült emberek biztonságos, önálló közlekedésének szempontjai a KRESZ megújítása és a kapcsolódó közlekedéspolitikai döntések során” című szakmai anyag itt olvasható.

Berke Mónika
Útjelző Hálózat koordinátora