Októberre egy őszi sétát szerveztünk a kerületben. Mohay Orsolya művészettörténész a Nagy Balogh János emléktáblát, a Nagy Balogh szobrot és a Hősi emlékművet mutatta be (narrálta) a kispesti lámpás klubnak.

Sétánk szorosan kapcsolódott Nagy Balogh János festőművészhez, aki édesanyjával az 1900-as évek elejétől élt Kispesten az Ady Endre út 43-ban. Janzer Frigyes szobrászművész relief jellegű plasztikus alkotása emlékezet erre, mely Nagy Balogh portréját mutatja be, egy önarcképe alapján (1971). Nagy Balogh János azért is fontos a Kispesten élők számára, mert híres kubikus képein a Wekerle-telep építésének mozzanatait mutatja be. A nagyszabású építkezés olyannyira lázba hozta, hogy, Ács Tivadar újságíró szerint egy hatalmas méretű pannó (fára festett nagyméretű táblakép, festmény) elkészítésére készült. A pannó ugyan nem készülhetett el, de számos, a munkások kemény munkáját bemutató kubista festményt készített.

Ezért állt eredetileg, sétánk második „szereplője”, Nagy Balogh János teljes alakos szobra, a Wekerle-telep főterén. A kőből formázott, ülő alak már nem a reményekkel teli Nagy Baloghot mutatja be. Martsa István 1975-ben felállított szobra (Nagy Balogh születésének 100. évfordulójára) most az Ady Endre úton, a Templom téren várja közönségét, a Nagy Balogh János Kiállítóterem szomszédságában. Nagy Balogh János az I. Világháború során végzetes lövést kapott jobb karjába. Ugyan barátja és alkotótársa, Muszély Ágoston biztatására megpróbálta megtanulni bal kezének használatát, de ez nem sikerült. Martsa már ezt a fejében élő, szemlélődni kényszerülő Nagy Baloghot mutatja be. Palettája az ölében pihen, a teste mellett mereven combjához szorított jobb karja élettelenségről árulkodik.

Nagy Balogh 1919-ben bekövetkezett tragikus és hirtelen halála döbbentette rá a nagyközönséget, hogy kit is veszített el, anélkül, hogy alkalma lett volna megismerni. A Szépművészeti Múzeum kiállítást szervezett munkássága bemutatására, és rengeteg közéleti személyiség, írók, költők, művészek írtak, emlékeztek meg róla.

Kispesten Hybl József szobrászművész, több kispesti alkotóval összefogva megalapítja 1922-ben a Nagy Balogh János Képzőművészeti Kört, mely emlékét hivatott ápolni, abban az értelemben is, hogy meg nem alkuvó személyiségét, művészi alázatát is követni akarták.

Így lett harmadik állomásunk a Templom tér túloldalán Hybl József bronzból készült Hősi emlékműve. A szoborcsoportot 1928-ban állították fel, a szobor talapzatán az I. Világháborúban elesett kispesti katonák nevével. Maga az emlékmű 2-2,5 méteres, talapzatán három, ember nagyságú szobor áll. Középen Hungária alakjával, aki az ég felé nyújtja jobb karját, melyben kardot tart. Balján egy összeroskadó, sebesült magyar katona, jobbján pedig egy síró, gyermekét a hazának felajánló anya. A talapzaton ábécé-sorrendben 717, a világháború kispesti áldozatainak neve olvasható. Alatta nagybetűkkel csak két szó: “A HAZÁÉRT” Az emlékmű részét képezi még a talapzaton elhelyezett virágtartó.

Sétánk utolsó állomása az Édeském Cukrászda volt, ahol egy szelet süti mellett megbeszéltük, hogy tavasszal folytatjuk a sétát, és újabb kerületi szobrokat nézünk meg.

Köszönjük Mohay Orsolyának, hogy velünk tartott. hogy a szobrokról, az alkotókról és Nagy Balogh János életértől mesélt, mert ezáltal környezetünket is jobban megismertük!

Bernát Zsuzsanna és Puchnyák István
közösségi civilszervezők