Az idei farsang kellős közepén tartottuk meg a klubunkat a VII. kerületben. A klub első felében szó esett arról, hogy milyen népi hagyományok kötődnek ehhez az ünnepkörhöz, mi is a farsang farka (a farsang utolsó 3 napja) és hogyan ülték meg eleink. Abban mindenki egyetértett, hogy a tél elűzését hivatott szolgálni és a mulatozás időszaka az év első felében, a második felében pedig ez a szüret.

Klubtagjaink arról meséltek, hogy a régi időkbeni mulatozást napjainkra átvette a busójárás, ez a farsanghoz és a téltemetéshez kötődő legnépszerűbb program a jelenben. Mindenki mesélt arról, gyermekkorában hogyan élte meg a farsangot, illetve akkor mi volt számára a jelentősége.

Érdekesség, hogy a 70-80-as években nem is ülték meg minden oktatási intézményben a farsangot, később viszont, ahogy napjainkban is, extrémebbnél extrémebb jelmezeket képesek ölteni a gyermekek.

A tagok egy részének a farsangi bál maradt meg, mint a farsangról emlegetett legszebb élmény, másoknak játékok például a valamire felaggatott fánk megevése versenybe ágyazva, megint másoknak egy-egy emlékezetes jelmez-kompozíció, mint amilyen a nátha vagy az agyvérzés.

Később a farsangi fánkok különböző nemzetiségbeli elkészítéséről és elnevezéséről esett szó, gondolatban tehát jól is laktunk az alkalom végére. Fánkrecepteket is cseréltünk, megbeszéltük ki melyik nemzetiségénél tenné le voksát.

Jánosi Veronika és Molnárné Tóth Andrea
közösségi civilszervezők