A vakoknak is köteles segíteni a MÁV, nem csupán a mozgássérülteknek
Azt, hogy a vakoknak segíteni kell, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál működő Vasúti Igazgatási Szerv a napokban született közigazgatási határozata mondja ki. Jelenleg ez a segítségnyújtás csak a mozgássérültekre terjed ki.
Egy Budapesten élő, vak nő, Dr. Nyusti Szilvia fordult a felügyeleti szervhez nyár végén sérelmezve, hogy bár a MÁV üzemeltet egy telefonszámot, amin elvileg segítséget kérhetnek a fogyatékkal élők, a valóságban a vasúttársaság szerint ez a lehetőség kizárólag a mozgásukban korlátozottak számára érhető el. Márpedig a pályaudvarokon, vasútállomásokon nem mindig egyszerű önállóan, vakon közlekedni. Vezetősávok például a legtöbb helyen nincsenek, így a fővárosi pályaudvarokon sem. Bár azt a hangos utastájékoztatásból megtudhatja egy az állomásra időben érkező vak utas, melyik vágányról indul a vonata, a felszállási hely meglelése már az önállóan gyakorlottan közlekedőktől is meglehetős ügyességet igényel.
Ha vonattal érkezik az érintett valahová, nehézséget jelent, hogy nem mindig tudható, melyik vágányra fut be a szerelvény. A Keleti Pályaudvaron például igen körülményes fehér bottal megtalálni a főbejáratot, ha az első vágányra érkezik az utazó. Egy-egy átszállás, főleg, ha kevés idő áll rendelkezésre, szintén kihívásokkal teli mutatvány nem látva.
A hatóság most arra kötelezte a MÁV-ot, hogy a vak utasoknak segítsen ezekben az esetekben, ha utazási szándékukat utóbbiak időben bejelentik. A határozatban az is szerepel, hogy a MÁV-nak meg kell jelölnie azokat a
helyeket az állomásokon belül és kívül, ahol az érintettek segítséget kérhetnek. A vasúti hatóság a határozatot azzal indokolta, hogy a vonatkozó uniós rendelet nem csupán a mozgássérülteket illetően ír elő kötelezettséget, hanem az érvényes minden fogyatékos személyre.
A vasúttársaságnak most 90 napja van, hogy teljesítse a követelményeket vagy ha nem ért egyet a határozattal, jogszabálysértésre való hivatkozással felülvizsgálatért bírósághoz forduljon.
A hatóság egyébként azt is vizsgálta, mi a helyzet akkor, amikor – az üzletszabályzatban megjelölt lehetőséggel élve – egy vak személy egy helyjegyes vonaton szeretné megváltani menetjegyét, ám minden hely foglalt. A felügyeleti szerv itt azonos álláspontot foglal el a MÁV-val: fő szabály szerint ugyan a vak személyek minden esetben pótdíj nélkül is megválthatják jegyeiket a vonatokon, ám akkor, ha egy helyjegyes járaton minden ülőhelyet értékesítettek, a vak utas kedvéért senkit sem lehet felállítani. Ez akkor is így van, ha a vagonokban megtalálhatóak azok a piktogrammal ellátott ülőhelyek, melyeket a különféle okból erre rászorulóknak jelöl ki a vasúttársaság. Ezért azokon a helyjegyes járatokon, melyek valószínűleg teljes kihasználtsággal közlekednek, a hatóság és a vasúttársaság is azt ajánlja a vak utasoknak, váltsák meg helyjegyüket előre, amire már interneten is van lehetőség.