Március 2-án mi, a kispesti és a XVlll. kerületi lápmás klubok közös programot szerveztünk. A Fodrász Múzeumot látogattuk meg.

A gyűjtemény első darabjait még az 1950-es években kezdte el gyűjteni Pinke Károly fodrász, akinek tervei között szerepelt egy fodrász múzeum megalapításának terve is. Munkáját végül Korom Gyula vette át, aki 1996 óta, régiségkereskedők bevonásával, aukciókon való vásárlásokkal és a piacok látogatásával folyamatosan gyarapította a múzeum gyűjteményét. Ennek köszönhetően a múzeum tulajdonában lévő tárgyak száma mára meghaladja a háromezret.

Magyarországon ez az egyetlen ilyen gyűjtemény, Európában is csupán hét darab ilyen jellegű múzeum létezik. Ezek azonban Korom Gyula Fodrász Múzeumával szemben, nem egyetemesen gyűjtik a fodrászat történetének emlékeit, hanem annak egy-egy kiemelt témáját, területét járják csak körül.

Univerzalitása mellett a magyar Fodrász Múzeum abban is eltér többi európai társától, hogy itt oktatói tevékenység is folyik, kifejezetten a fodrász szakma tanulói számára, a szakma alaposabb megismerése érdekében. A múzeumot most Korom Zsuzsanna (Korom Gyula lánya) vezeti, aki nagy szeretettel fogadott bennünket.

Először a múzeum berendezési és kiállítási tárgyait néztük meg, majd leültünk, és Zsuzsanna megismertetett bennünket a fodrászat történetével, és a szakma kellékeivel. megtudtuk, hogy a borbélyok voltak a fodrászok elődei, a borbélyság generációról generációra szállt. Törzsvendégeik a falu elöljárói közül kerültek ki, és csak férfiak jártak hozzájuk. Egy borbélynak 25-30 borotvája volt, különböző pengevastagsággal. Solingenben és Sheffieldben készültek a legjobb borotvák. Közben kézről-kézre jártak az általuk használt eszközök: borotvapamacs, szappanozótál, borotva, szappan, Fenőszíj, melynek egyik oldala marhabőr, másik vászon.

A felcserek kisebb orvosi beavatkozásokat végeztek: foghúzás, érvágás, köpölyözés. Minden felcser borbély is volt, de nem minden borbély volt felcser. Megnéztük a fogkulcsot, kézi fogfúrót, és a köpölyözőt.

Több érdekes dolgot is megtudhattunk. Például megtudtuk, hogy 1895-ben, King Camp Gillette alkotta meg az első egyszer használatos pengéjű borotvát. Az első világháború után már inkább a hölgyek frizurázkodtak. Kettévált a borbélyság, hölgy fodrász és úri fodrász néven. A legenda szerint, az első szakállvágás úgy történt, hogy tűzrakásnál leégett az ősember szakálla. Sokáig alkalmazták az égetéses módszert. A hajat kagyló élével kezdték levágni.

Az ókorban Kleopátra henna+indigó növény főzetével festette feketére a haját. Mai napig ismert a róla elnevezett Kleopátra-frizura. A középkorban otthon készítették frizurájukat a hölgyek. Általában befonták, vagy feltűzték kontyba. Természetben talált anyagokkal díszítették. Pl. strucctollal, virágokkal, gyöngyökkel, szalagokkal.

A marcell hullám feltalálója Marcell Grateau francia fodrász volt. A természetes hajhoz hasonló hullámokat akart létrehozni vashullámosítással. Először fésű nélkül, hajsütővassal és kézzel készítette a hullámokat, majd később használt már fésűt is. A vashullámosítás ezen formáját, melyet ondolálásnak is neveznek nagyon gyorsan és széles körben elterjedt a XIX. és XX. század elején.

Megnéztük még a múzeumban található meleg dauergépet, csavarókat, csipeszeket, sütővasakat, parókákat, hajszárítókat, hajszárító búrákat. Kedvencünk egy pici lendkerekes hajszárító volt. Ezt borbély használta férfiak rövid hajánál.

Nagy érdeklődéssel hallgattuk az előadást, és örömünkre szolgált, hogy közvetlen kapcsolatba kerülhettünk a múzeum tárgyaival, megismerhettük a tárgyak történetét, használatát is.

Búcsúzáskor egy pici fésűmedált kaptunk ajándékba. Ez volt ám a meglepetés! A Fodrász Múzeumot jó szívvel ajánlom a többi lámpás klubnak is, ha szeretnének egy akadálymentes, interaktív, vidám délutáni programot!

Bernát Zsuzsanna
közösségi civilszervező