2025-03-25-én tartotta a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) online szakmai napját, melyen egyesületünket Lakatos Melitta és Németh Róbert képviselte.
Az MVGYOSZ elnöke, Dr. Nagy Sándor köszöntőjét követően Csordás Zoltán a weboldalak és alkalmazások akadálymentesítéséről, valamint Ócsvári Áron az MVGYOSZ tagnyilvántartó rendszerének fejlesztéseiről tartott előadást.
A szakmai nap első szakaszában szóba került a DÁP, amivel hivatalos ügyeket intézhetünk mobileszköz segítségével, illetve a Set Top Box kezelése, audionarráció elérése. Ebben a szakaszban még a weboldalak akadálymentesítéséről volt szó. Milyen kritériumoknak kell megfelelni egy weboldalnak, hogy akadálymentesnek tekinthessük, illetve milyen lehetőségek vannak a weboldalak akadálymentesítésére, pl: kontrasztos betűk.
A szakmai nap második felében a tagnyilvántartó rendszerben várható változásokat ismertette velünk Ócsvári Áron. Ezeket a változásokat osztott képernyőn be is mutatta a résztvevők számára.
Nagyon tartalmas és informatív volt számunkra ez a szakmai nap, sok új dologgal bővültek ismereteink, melyeket a munkánk során jól fogunk tudni hasznosítani, és így még színvonalasabb szolgáltatásokat tudunk nyújtani a tagság részére.
Ezúttal a Göncz Árpád Városközpont csomópontjának akadálymentesítéséről egyeztetett civil szervezetekkel a BKK Mobilitási Témacsoportja
A Budapesti Közlekedési Központ fontosnak tartja, hogy a civil szervezetek bevonásával, képviselőikkel egyeztetve korszerűsítse, és akadálymentesítse a főváros nagyobb csomópontjait és közlekedési útvonalait. Ezúttal az M3-as metró és az 1-es villamos Göncz Árpád városközpont csomópontjával kapcsolatban egyeztetett a társaság Mobilitási Témacsoportja. A VGYKE-tFodor Ágnes elnök megbízásából Ruzsa Viktor közösségi civilszervező képviselte.
A Göncz Árpád városközpontBudapest egyik legnagyobb és legforgalmasabb csomópontja, ahol több nappali és éjszakai, leginkább ÓbudátAngyalföldön keresztül Zuglóval összekötő buszjárat, az 1-es villamos és az M3-as metró is keresztül halad, az Árpád-híd pesti hídfőjénél átszállási lehetőséget biztosítva az utasok számára. Emellett az M3-as metró Újpest központ és Kőbánya-Kispest között napi több százezres utasszámú forgalmat bonyolít. Így kiemelten fontos, hogy a csomópontban lévő aluljáró teljes körűen akadálymentessé váljon, az aluljáró szerkezetének korszerűsítése pedig mára elengedhetetlenné vált. Amint azt utasként tapasztalhatjuk is, illetve a BKK Mobilitási Témacsoportja el is ismeri, az M3-as metróvonal felújításakor a Göncz Árpád városközpont aluljárójának csak az 1-es villamos megállóihoz vezető feljáróit akadálymentesítették, itt helyeztek el lifteket mozgáskorlátozottak, kerekesszékkel, illetve babakocsival közlekedők részére. Mint azt a Mobilitási Témacsoport február 26-án megtartott ülésén megtudtuk, az M3-as metró felújításakor a csomópont teljes körű akadálymentesítése forráshiány miatt maradt el. A problémát nehezíti, hogy az akkor beszerzett építési engedélyek azóta lejártak, így egy teljesen új közbeszerzési, engedélyeztetési eljárást kell lefolytatni a kivitelezés megkezdése érdekében. Azonban a BKK Mobilitási Témacsoportja fontosnak tartja, hogy az egyeztetések és a tervezés – az egyeztetések eredményeit figyelembe véve – még a források újbóli rendelkezésre állása előtt megtörténjenek, hogy azután már ténylegesen csak az engedélyeztetési eljárásokra és a kivitelezési munkálatokra kelljen összpontosítani. Így a tervek szerint a teljes beruházás 2029-re készülhet el.
A február 26-i egyeztetésen is több fogyatékossággal élő emberek érdekeit képviselő civil szervezet, köztük a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége és a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete képviseltette magát. Az ülésen részt vett még a mozgássérültek és a siketvakok érdekképviseletét ellátó szervezet is.
A felmerülő igények alapján a projekt főbb elemei:
1. Akadálymentesítés: lift négy kijárathoz, gyalogátkelőhelyek kialakítása a felszínen Észak-Dél irányban, emellett taktilis jelzések beépítése az aluljáró teljes területén a padlóburkolat teljes cseréjével.
2. Az aluljáró teljes szerkezetének felújítására is sor kerül, beleértve a világítást, a tűzjelző rendszert, az utastájékoztató rendszert, amely a fizikai akadálymentesítés mellett legalább ennyire fontos infokommunikációs akadálymentesítés része.
3. A felmerülő igényekre tekintettel illemhelyeket, zuhanyzókat és családi mosdót alakítanak ki.
4. Megoldják a kerékpáros átjárást, és javítják a buszmegállók megközelíthetőségét.
5. Felmerült úgynevezett tolósínek elhelyezése is a lépcsők mentén, melyek segítségével a kerékpárosok könnyedén használhatnák a lépcsőket. Ez azonban az egyéb fogyatékossággal élő, pl. látás- és mozgássérült utasok biztonságos közlekedését kimondottan veszélyeztetné, hiszen ez által nem tudnák használni a korlátokat. Így végül ennek az ötletét a Témacsoport elvetette. Adódott a kérdés: Hogyan lehet kompromisszumos megoldást találni a kerékpárosok és a mozgás- és látássérült utasok biztonságos és akadálymentes közlekedtetésére? Babits Bernadett rehabilitációs környezettervező szakmérnök, az MVGYOSZ munkatársa felhívta a résztvevők figyelmét az erre vonatkozó rendelkezésre. Ennek értelmében abban az esetben, ha az adott lépcső szélessége eléri vagy meghaladja a 2,7 métert, akkor középen osztókorlátot kell elhelyezni, úgy, hogy legalább 1,5 méter szabad hely legyen. Így megoldható lenne az, hogy a lépcsőkar egyik felén a korlát segítségével közlekedő látás- és mozgássérültek, míg a másikon a kerékpárosok közlekednének. A kerékpárosok a nekik fenntartott lépcsőkaron a falhoz legközelebb eső részre épített kerékpártoló síneket, míg a többi utas a másikon lévő korlátot használhatná. A látássérültek részére kialakítandó vezetősávok pedig a másik lépcsőkar két oldalához vezethetnének. A probléma megoldása főképp azért fontos, mert a nagy forgalmú Róbert Károly körúton keresztül a jövőben sem fogják tudni biztosítani az átkelést a kerékpárral közlekedő utasok részére, így marad az akadálymentesített aluljáró.
Felmerült még a Témacsoport munkatársai által csak „szifonként” emlegetett átjáró, a metró vágányai alatt lévő lépcsők akadálymentesítése is Ruzsa Viktor által: Lehet-e ferdelifteket kialakítani a vágányok alatt lévő mozgólépcsők helyén? A Mobilitási Témacsoport illetékese válaszában elmondta, hogy ezt az aluljáró vasbetonszerkezete nem teszi lehetővé, illetve az aluljáró ezen része a kialakításra kerülő Észak-Dél irányú gyalogátkelők és a liftek segítségével elkerülhető lesz.
A BKK Mobilitási témacsoportja március 13-ig várja a további észrevételeket, javaslatokat a bevonas@bkk.hu emailcímen.
A XIX. kerületi Lámpás Klub február 6-án tartotta szokásos havi klubnapját. A klub vendége Gazdik Kati volt, aki az audionarrációról tartott előadást nekünk, majd kötetlen beszélgetés keretében tehettek fel kérdéseket a résztvevők.
Nagy örömünkre szolgál, hogy a Közmédia csatornáin – elsősorban a Duna Televízióban – egyre több magyar film érhető el audionarrációval. Egyik ilyen közkedvelt, Szinetár Miklós által rendezett sorozat a Rózsa Sándor című , mely vasárnap esténként 18:30-tól látható.
A különböző mobilapplikációk folyamatos fejlesztésével, akadálymentesítésével egyre több látássérült ember tudja önállóan igénybe venni az audionarrációs hangsávot, amelyet úgy tud elérni, hogy az alkalmazásban a hangsávot a magyar helyett eredetire állítja. Kati felhívta a figyelmünket, hogy törvény kötelezi az MTVA-t arra, hogy a vasárnap este 18 és 21 órás idősávokban vetített magyar filmek mindegyike audionarrációval ellátott legyen. Szerencsére már vasárnap délutánonként is láthatók audionarrált magyar filmek a Duna csatornán.
Arról is hallhattunk, hogy a közeljövőben pl. az 1981-ben a Hobo Blues Band tagjainak főszereplésével készült Kopasz kutya című film is vetítésre kerül majd.
A klub végén Rátóti Krisztina röviden beszélt a farsang eredetéről és történetéről: többek között, hogy a farsang vízkereszttől hamvazó szerdáig tart. Hallhattunk a sokácok által elterjesztett – Mohácson és környékén hagyományos – busójárásról is, mely a tél elűzésére szolgál, amelynek során a résztvevők hangoskodással, vidám mulatozással űzik el a telet. Végül Kriszta egy, a farsanghoz kötődő mesét olvasott fel Braille-könyvből – ezzel is tisztelegtünk a Braille-írás-olvasás-oktatás bevezetésének 200. évfordulója előtt.
A klubról ezúttal sem hiányozhattak a finom rágcsálni valók és üdítőitalok. Mindezek mellett Rátóti Krisztina egy finom csokitortával kedveskedett szervezőtársának, Ruzsa Viktornak, aki január végén ünnepelte születésnapját. A tortából természetesen mindenkinek jutott.
Érdeklődő Olvasóink további információkat találnak a Kispesti Lámpás Klub Facebook-oldalán.
Klubjaink Kispest Önkormányzatának támogatásával valósulnak meg.
Rátóti Krisztina és Ruzsa Viktor
XIX. ker. közösségi civilszervezők
A BKK Mobilitási Munkacsoport egyeztetésre hívta a VGYKE-t a HÉV-vonalak korszerűsítése kapcsán.
Amikor egy új tömegközlekedési útvonalat alakítanak ki, vagy egy meglévőt korszerűsítenek, fontos, hogy minden esetben vonják be a fogyatékossággal élő – így a látássérült – emberek érdekeit képviselő civil szervezeteket. A VGYKE meghívást kapott a BKK Mobilitási Munkacsoportjának 2024. november 13-i ülésére, Egyesületünket Fodor Ágnes elnök megbízásából Ruzsa Viktor III. és XIX. kerületi közösségi civilszervező képviselte.
Az ülés témája a HÉV, köztük a H5-ös (Békásmegyer-Szentendrei) vonal azonnali korszerűsítése, illetve a HÉV-szerelvények villamoskocsikkal történő kiváltása volt. Ennek oka, hogy a legtöbb HÉV-szerelvény életkora ötven-hatvan év. Mindannyian beláthatjuk, hogy emiatt a szerelvények már nem képesek a biztonságos üzemelésre. Mivel azonban az újak beszerzése költséges, ugyanakkor viszont folyamatban van új villamoskocsik leszállítása, felmerült annak a lehetősége is, hogy a BKK januártól villamoskocsikkal helyettesítené az elavult szerelvényeket. A Mobilitási Munkacsoport jelenleg is vizsgálja azt, hogy ez mennyire jelent terhelést például a HÉV-vonalakat ellátó hálózatnak (például feszültségkülönbség). A folyamatban lévő vizsgálat alapján egyelőre úgy néz ki, hogy az elavult HÉV-kocsik az egyébként szintén nem fiatal hannoveri villamoskocsikkal lesznek helyettesíthetők.
Azonban fontos kérdés az akadálymentes és biztonságos közlekedés is. Például egy súlyosan látássérült, egyensúlyproblémákkal küzdő, illetve vakvezető kutyával közlekedő utas esetén a jelenleg használatban lévő hannoveri kocsik „libegő” lépcsői kimondottan balesetveszélyesek. Ruzsa Viktor ezzel kapcsolatos kérdésére, mely szerint kizárólag műszaki oka van-e annak, hogy az elavult HÉV-szerelvényeket hannoveri villamoskocsikkal helyettesítik, a BKK illetékesei elmondták, hogy egyelőre ez egy un. „Havaria-terv”, vagyis értik a problémát, de most rövidtávon az a kérdés, hogy lesz-e mivel közlekedni, lesz-e egyáltalán szolgáltatás – „…jön-e valami, ami szállítja az utasokat”. Később, hosszú távon valóban fontos, hogy ha a HÉV-vonalakon továbbra is villamoskocsik közlekednek, vagyis a vonalak villamosvonalakká alakulnak, akkor mielőbb legyenek alacsonypadlós járművek. Arra a kérdésre, hogy azt vizsgálja-e a munkacsoport, hogy a peronok megemelése mennyibe kerülne, vagyis lehetne-e esetleg egy költséghatékonyabb megoldás, azt a választ kaptam, hogy ennek éppen ezért nem látják értelmét, mert a hosszútávú cél az alacsonypadlós kocsik közlekedtetése.
Az is elhangzott az ülésen, hogy a békásmegyeri vonal óránkénti forgalma alig marad el a Nagykörút óránkénti forgalmától, tehát a H5-ös HÉV Szentendre-Békásmegyer és a Belváros között igen nagy forgalmat bonyolít.
Végezetül az is felmerült, hogy egy metrószerelvény 27-szer annyi utast tud elszállítani egyszerre, mint egy HÉV-szerelvény, így akár az is elképzelhető, hogy a HÉV-vonalakon később metrószerelvények közlekednek. Ennek kapcsán felmerült az M5-ös metró igénye is. A vizsgálatban résztvevők egyetértettek abban, hogy az M5-ös metrót mielőbb meg kell építeni. Továbbá az is fontos, hogy a Pesterzsébet felől érkezők elérjék az M3-as metrót, illetve hosszú távon az észak-déli HÉV-vonalakat egy alagúttal össze kell kötni. Erre a vizsgálatban résztvevők szerint 25-30 éven belül kell, hogy sor kerüljön.
A BKK nyitott a fogyatékossággal élőket – így a látássérülteket – képviselő civil szervezetekkel, így a VGYKE-vel való együttműködésre. Ezért minden észrevételt, javaslatot várnak a bevonas@bkk.hu emailcímen november 30-ig.
Ruzsa Viktor
III. és XIX. kerületi közösségi civilszervező
A Terézvárosi Önkormányzat együttműködési megállapodást kötött a VGYKE-vel, melynek aláírására november 4-én került sor.
A megállapodásban szerepel, hogy az “Egészséges utcák” című pályázat keretében egyesületünk segít szakmai tanácsaival a VI. kerületi utcák és utcaszakaszok biztonságosabbá és akadálymentesebbé tételében vakok és gyengénlátók számára.
Az utcák és utcaszakaszok az alábbiak:
Eötvös utca (Andrássy út – Király utca közti szakasza),
Eötvös utca (Podmaniczky utca – Szondi utca közti szakasza),
Szófia utca (Teréz körút – Csengery utca közti szakasza),
Az MVGYOSZ partnere, a Matapo cég – amely a BlindShell telefont is gyártotta – képviseletében Kamil Korotnoky tartott az általuk fejlesztett eszközökről egy előadást, melyek közül párat gyakorlatban is kipróbálhattunk.
Ennek célja, hogy az eszközök fejlesztéseiről, illetve a megvásárlás feltételeiről tájékoztasson minket.
Az általuk fejlesztett eszközök:
1. Envision Glasses, beépített kamerával és hangszóróval rendelkező okos szemüveg:
Ennek lényege, hogy szöveget, tárgyakat, embereket ismer fel, akár a környezetet is le tudjuk kérdezni az eszköztől.
Be lehet szkenneltetni szöveget, hétköznapi tárgyak helyét is beazonosíthatjuk, illetve ha beállítjuk, ismerősöket is megkereshetünk vele, vagy felhívhatjuk kedvenc családtagjainkat videóhívásban.
Hangvezérléssel is működik, wifi és bluetooth kapcsolattal, hiszen ezekbe a funkciókba a mesterséges Intelligencia (AI) is beletartozik.
Nem közvetlenül a fülbe olvas, a fülünk mellett van a hangszóró.
Hátránya, hogy hallássérültek nem tudják használni az eszköz kialakítása miatt, illetve magyar nyelv sajnos még nincs benne.
2. Dot Pad, valós idejű grafikai kijelző:
Aki látott már Braille kijelzőt, az ismeri azt az érzést, amikor pontok gyorsan váltakoznak az ujjunk alatt.
Ez az eszköz egy Braille kijelzőnél nagyobb téglalap, és nem csak betűk, hanem grafikonok is megjelennek rajta egy időben azzal, ahogy egy másik eszközön megnyílik egy adott file.
IOS és Windows rendszerrel működik. Egy laptophoz tíz eszközt tudunk csatlakoztatni, egy iPad-hez csak egyet.
Még amihez tudnám hasonlítani, az a rajztábla, fóliával és pontozóval, csak az egy picit lassabb folyamat.
Ezt inkább intézményekben, múzeumokban lehet használni, hiszen azonnal érzékelhető, ha egy tanár matematikai ábrát, térképet jelenít meg a látó gyerekek számára, vagy esetleg rajzol valamit.
Ezt a két eszközt ki is lehetett próbálni gyakorlatban.
3. NOA a közlekedést segítő eszköz:
Ez gyakorlatilag egy össze nem kötött sál, ami az ember nyakában van.
Három nagyobb részből áll. A baloldali három kamerát tartalmaz mely sötétben is lát kb. 15 méterre és 170 fokos szögben.
A jobb oldali egy mesterséges intelligenciával ellátott eszköz, a nyak mögött pedig az akkumulátor található.
A hangjelzések egy csontrezgéses fejhallgatón keresztül jutnak el az eszköz használójához.
És miért NOA?
Navigál, akadályokat ismer fel és mesterséges intelligenciával rendelkezik. A fejhallgatón keresztül hangjelzésekkel, utasításokkal próbál navigálni. Az akadályokat óra szerinti bemondással jelzi, még a belógó faágakat vagy az elektromos rollereket is észreveszi.
A mesterséges intelligencia az átkeléseknél, útleírásoknál segít, a használó szándékától függően mondja meg ezeket.
4. Tactile Braille tablet, INSIDEONE:
Ez egy Windows 11-es táblagép, 32 cellás frissülő braille kijelzővel, illetve képernyőolvasó támogatással rendelkezik. NVDA-val és Jaws-zal is használható.
Ezek alapból telepítve vannak, így az eszköz beszélőüzemmódban indul.
Csak úgy, mint az összes eszközt, amit képernyőolvasóval használunk, ez is elsötétíthető, növelve az akkumulátor üzemidejét.
Az érintőképernyőn van 10 darab ovális bemélyedés, melyek a braille cella 8 pontjaként funkcionálnak.
Ez is használható iskolában, mivel a leghalkabban a braille kijelző működik, ezért egyáltalán nem zavarja a többi diákot, ahogy ezzel olvasunk.
Személy szerint rengeteg élménnyel, tapasztalattal, információval gazdagodtam.
A kép forrása: parameter.sk
DANOVA NEXT – értékelések több szemszögből
Több érdekvédelmi szervezet kapott meghívást a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren megtartott workshopra. Erre 2024. május 30-án délelőtt került sor a 2-es terminál SkyCourt Konferencia Központjában.
Az esemény a „DANOVA NEXT”(„Fogyatékkal élő és csökkent mozgásképességű utasok hozzáférését innovatív szolgáltatásokkal segítő, intelligens közlekedési hálózat a Duna-régióban”) elnevezésű projekt keretében valósult meg.
A workshop témája a reptéri hozzáférhetőség és az akadálymentesítés volt. Látás-, hallás- és mozgássérültek is kifejthették véleményüket, értékelhették a szolgáltatást. A látássérülteket az MVGYOSZ, a VGYHE és a VGYKE is képviselte.
A köszöntő és a projekt rövid bemutatása után egy két részből álló fókuszcsoportos megbeszélésre került sor. Ennek keretében lehetőség nyílt értékelni a reptéri közlekedés hozzáférhetőségét, valamint további javaslatokat tenni a fejlesztésekre az akadálymentesítés terén.
Szóba került a reptérre való érkezés autóbusszal, a megálló akadálymentesítése taktilis burkolati jelzésekkel.
A résztvevők fontosnak tartották kiemelni az asszisztencia kérdését is. Látás- és / vagy hallássérült szempontból is megvizsgálták a tájékoztatás, információnyújtás témakörét. Mivel a reptér nagy területű és zsúfolt, főleg a hallássérülteknek nehézség a megértés. Ebben a témában felmerült, hogy sokszor nem kapnak információt az utasok az esetleges késésekről.
A résztvevők kifejtették véleményüket a reptéren használt BindiMaps mobilos applikációval kapcsolatban is. Az alkalmazás angol nyelven navigálja a vak és gyengénlátó utasokat a reptér területén.
Többen jelezték, hogy a gépre történő kísérésre is nagy szükség van, valamint az is fontos lenne, hogy az utas tudja, hol található a mentőmellény, vagy hogyan kell szükség esetén használni az oxigénpalackot.
Szó esett a mozgólépcsőkről is. Ezek már Futár távkapcsolók nélkül is adnak hangjelzést a látássérülteknek, és fényjelzést a hallássérülteknek, segítve ezzel a tájékozódást.
A megbeszélés második felében kitértek a jogszabályokra is. Már korábban, de ekkor újra kiemelték a taktilis burkolati jelzésekre vonatkozó magyar szabványok fontosságát, melyek szabályozzák a jelzés formáját, térmagasságát.
Minden fejlesztési javaslatot megköszöntek, a résztvevők nagyon aktívak voltak.
Ezúton is köszönjük a meghívást a workshopra, nagyon hasznos volt mindenkinek!
Újabb bicikli utakat építenek a fővárosban, hogyan lesznek biztonságban a látássérültek?
Ez évben először ült össze a Mobilitási Témacsoport, mely része a Fővárosi Önkormányzat civil szervezeti egyeztetési hálózatának, ahol a VGYKE is részt vett és képviselte a látássérült személyek érdekeit.
A Mobilitási Témacsoport I. ülésének fő témája, az EuroVelo 14 déli szakaszának engedélyezési tervének a bemutatása volt.
Elmondták, az elfogadott BMT-nek része ez az EuroVelo 14 szakasz.
Az EuroVelo 14Budapest-Balaton közötti szakasza elkészült, így fontos feladat a Budapesten belüli bekötés minél hamarabb történő megvalósítása. Már jelenleg is találnak az erre közlekedők egy ideiglenes útvonalat, amelyet táblával is jelölnek, de a cél a minél hamarabb történő kivitelezés a végleges nyomvonalon.
A téma fontosságára tekintettel nem csak online formában vettünk részt a bicikli utakat tervező egyeztetésen , hanem mi is – egyetértve az MVGYOSZ állásfoglalásával – írásban is megküldtük véleményünket.
A BKK így írásban is megkapta azt a szakmai álláspontot és véleményt, melyet figyelembe kell vennie a kerékpárutak tervezésénél és kivitelezésénél annak érdekében, hogy az a látássérült emberek számára is önállóan és biztonságosan használható legyen.
Bízunk a további együttműködésben és a véleményünk figyelembevételében. A témára természetesen vissza kell térni, viszont a tervezők nyitottságát és a probléma megoldására való szándékot is már érzékeltük a BKK szakembereinél.
A kép forrása: pinterest.com
Látássérülteknél a Digitális Tárca
A Digitális Magyarország Ügynökség felügyelte IdomSoft Zrt. megbízásából, az “E-közigazgatási azonosítási és jogosultság kezelés megújítása, a személyes megjelenés nélküli ügyintézés széleskörű elterjesztése, a digitális személyazonosság hordozható eszközön történő implementálását, illetve digitális mobiltárca bevezetését megvalósító fejlesztések” című kiemelt projekthez kutatást végző Königsberg Consulting Kft. felkérte a VGYKE-t, hogy a Digitális Állampolgárság Program részeként fejlesztett digitális mobiltárca alkalmazás terveit véleményezze, igazolványt kibocsátó és felhasználói szemszögből.
A megoldás alapja és lényege a különféle kártyákon, igazolványokon lévő adatokhoz való digitális hozzáférés okostelefonon, azok validációja és bemutatása, megkönnyítve ezzel a személyes megjelenés nélküli ügyintézést, meghatalmazást, aláírásokat, azonosítást és mindent, ami ezekhez kapcsolódik, például szerződések megkötését, módosítását.
A fejlesztés részeként az állam által kibocsátott hivatalos okmányokon túl cél a különféle piaci szereplőkhöz kapcsolódó igazolványok, kártyák kezelése is, akár az MVGYOSZ tagegyesületeinek, köztük a VGYKE tagsági igazolványának könnyebb tárolása és igény szerinti bemutatása.
Az egyesületet az egyeztetés során Balázs Gábor és Vass Ádám képviselte.
A Königsberg Consulting Kft. a technikai kérdéseken túl (információgyűjtés az egyesületi tagsági igazolványról, az azzal elérhető szolgáltatások köréről) kiemelten nyitott volt a látássérült felhasználók digitális mindennapjait érintő témákra is. Így a digitális tárca kontextusában átfogó képet kaptak arról, egy látássérült felhasználónak milyen területeken tudna segíteni egy ilyen alkalmazás és hogyan könnyíthetné meg a mindennapokat, milyen innovatív lehetőségeket valósított és igyekszik megvalósítani a VGYKE.
A kulcskérdések közt felmerült a tagsági igazolvány mellett a vakvezető kutyák számára kiállított jogosítvány, a különféle iratok rögzítésének mikéntje kizárólag a mobiltelefonon futó képernyőolvasó segítségével és az alkalmazás használata közben esetlegesen előforduló tipikus hibák kivédése.
Fontos kiemelni, hogy az egyeztetés a lehetséges igények felméréséről szólt, a Königsberg Consulting Kft. főfeladata a piaci szereplők igényeinek, lehetőségeinek felmérése.
Érzékenyítés a rákosmenti Czimra Gyula Általános Iskolában
2024. február 16.
Idén is folytatódik a rákosmenti Érzékenyítő Mintaprogram, melynek első állomására Rákoshegyen, a Kép utcában került sor. Velünk tartott két kollégánk: Jánosi Vera és Pesa Panka, akit elkísért Hablaty nevű vakvezető kutyája is.
Csapatunk az iskola tornatermében helyezkedett el, és az osztályokat két részre osztottuk. Míg az osztály egyik része a látássérülés fogalmával és a beszélő eszközökkel ismerkedett, az osztály másik fele a fehérbotos közlekedésről és a Braille-írásról szerezhetett információkat. Ezután az osztály két fele helyet cserélt egymással.
A végén kérdéseket kaptunk: volt, akit az érdekelt, hogy miként tisztálkodunk, míg mást az foglalkoztatott, hogy milyen módon ismerkedünk egymással.
“Vakos” játékok Rákosmente februári klubján
2024. február 5.
Klubnapunkra ezúttal Bieber Mária gyógypedagógust, rehabilitációs szakembert hívtuk meg, aki a látássérültként akadálymentesen játszható játékokkal ismertetett meg minket.
A játék jó időtöltés, szórakozás, együttlét, vidámság, jó agytorna, és nem utolsó sorban közösségformáló erejű.
Kipróbáltuk a „vakos akasztófát”, azaz a szó kitalálós játékot, amelyben „megmenekült” a csapat, játszottunk az ún. álösszetett szavakkal, amely talán a legnagyobb sikert aratta. Megismerkedtünk még a taps a 7 helyett játékkal is, amellyel a hetes szorzótáblát is lehetett gyakorolni. A végén pedig egy mesét alkottunk a játékvezető kérdéseire, csupa „b”-betűs szóval, újabb bővítményekkel.
Remekül szórakoztunk, mindenkinek ajánljuk ezt az élményt!
Az eseményről élőben is bejelentkeztünk, amely Facebook-oldalunkra kattintva érhető el.
