Mivel az eddig használt helyszín szűkösnek bizonyult, ezért a kerületi civil szervezetek napja átköltözött a RAM épületébe, ahova a VGYKE is meghívást kapott. Négyen bonyolítottuk le a napot, Jánosi Veronika és Molnárné Tóth Andrea, mint kerületi szervezők, valamint Lenkainé Vajda Viktória és Neumann Károly, akik segítőknek érkeztek.

Mint másoknak is, nekünk is volt egy asztalunk, ahol bemutathattuk az Egyesületünket, a kerületi munkánkat, valamint beszélgethettünk a látássérülteket érintő olyan kérdésekről, melyek az asztalhoz látogatókat érdekelték.

Lehetőséget kaptunk a színpadon is megjelenni, ahol most főként a gyengénlátókra koncentráltunk. Az általunk felkínált játékban önként jelentkezők vettek fel valamilyen gyengénlátást szimuláló szemüveget, majd abban kellett piros vödörbe fehér labdát dobálni, mintegy 1,5 méteres távolságból. Ez a játék annyira népszerű volt, hogy később is többen felkeresték az asztalunkat azért, hogy kipróbálhassák. Ezzel azt szerettük volna elérni, hogy ne csak a vakokra gondoljanak akkor, amikor látássérültekről van szó, hanem a gyengénlátókra is, akiknek nincs olyan egyértelműen azonosító jelük, mint egy fehér színű bot.

Az asztalunknál különböző érdekes segédeszközöket mutattunk be, valamint Braille-írógépen készítettünk nekik egy szöveget, amihez adtunk egy dekódoló lapot is. A sokak számára szokatlan eszközök miatt azok is megálltak az asztalunknál nézelődni, akiket már évek óta jól ismerünk. Továbbá sokan jöttek oda hozzánk érdeklődni különböző kérdésekkel, melyek a látásproblémákkal vagy az általunk kínált programlehetőségekkel kapcsolatosak.

Természetesen mi is felkerestünk minden asztalt, mindenkivel elbeszélgettünk egy kicsit arról, hogy mit csinálnak a kerületben. Nagy örömmel vettük tudomásul, hogy a legtöbbjüket már ismerjük, mivel a kerületi civilek rendszeresen találkoznak egymással. Többekkel már jó együttműködésünk is van, illetve már voltak közös programjaink. Példa erre a Holdvilág Kamaraszínház, mely a VGYKE-vel közösen szervez a kerületben audionarrált színházat, de említhetnénk még jó pár másik szervezetet is.

Nagy örömünkre szolgált megtapasztalni azt, hogy mennyi kerületi civil szervezetben vannak látássérültek. Ez azt mutatja, hogy a kerületi látássérültek között többen aktív életet élnek és találtak maguknak olyan tevékenységeket, melyben évek vagy évtizedek óta az örömüket lelik. Még nagyobb örömöt jelentett nekünk, hogy olyan látássérültekkel is találkoztunk, akit korábban nem ismertük. Ezzel kapcsolatos pozitív fejlemény, hogy az egyikük majd jelen lesz a márciusi klubnapon, ahol ő fog beszélgetéssel egybekötött előadást tartani a polgárőrségről és ebben a tevékenységben való szerepvállalásáról, mint látássérült.

Elmondhatjuk azt, hogy egy vidám, illetve a véleményünk szerint sikeres napot tudhatunk magunk mögött, amelyet egy emléklappal is megköszöntek. Szeretnénk köszönetet mondani a szervezőknek is, akik lehetővé tették, hogy a kerületben dolgozó civilek megmutathassák magukat a kerület lakóinak és egymásnak is.

Jánosi Veronika és Molnárné Tóth Andrea
közösségi civilszervezők