Beszélgettünk arról, hogy miképpen néz ki a narráció a gyakorlatban és hogy mennyi lehetőséget, mennyi potenciált tartogat még, főként a filmek és a színház terén. Sokan érdeklődtek azzal kapcsolatban, hogyan tudna egy filmnarráció akár klubszinten vagy valamelyik helyi művelődési ház bevonásával megvalósulni, amely teret adhatna egy ilyen kezdeményezésnek. Megígértem, hogy mindenképpen sort kerítünk rá és ugyanakkor ajánlottam Tímár Péter hasonló projektjét, melynek keretében már több film hozzáférhetővé vált audionarrációval, teljesen ingyenesen. Ezeket bárki megtalálhatja a Youtube-on az alábbi linkekre kattintva.

Vakvagányok:
https://www.youtube.com/watch?v=fVDd5epEtKk

Pál utcai fiúk:
https://www.youtube.com/watch?v=nVcj35Yk2pk&t=4s

Zimmer Feri 2:
https://www.youtube.com/watch?v=aGfQMF7vLpQ&t=18s

Meseautó:
https://www.youtube.com/watch?v=_ADWcHL7U88&t=7s

Vasárnap éjjel:
https://www.youtube.com/watch?v=7g2r-2WPjOo

(Készült egy hatodik filmhez is akadálymentes verzió, ez a Makk Károly rendezte Liliomfi, de jelenleg nem hozzáférhető a Youtube-on.)

Meséltem többek között az audionarráció kezdeteiről kis hazánkban – a 90 Decibel Project munkájáról, melyet 2011 óta végeznek töretlen lelkesedéssel, majd pedig szót ejtettem a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. és a Színház- és Filmművészeti Egyetem együttműködésének keretében 2014-ben megvalósult modellprogramról, képzési projektről, melynek keretében a látássérültek számára történő akadálymentesítéssel jelenleg foglalkozó szakemberek zöme a képzettségét megszerezte. Ennek kapcsán beszéltem az AKKU – Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület és a Tandem Csoport – A fogyatékossággal élőkkel az akadálymentes kultúráért néven futó társaság biztosította akadálymentes színházi, filmes és egyéb kulturális eseményekről. Nagyon fontosnak éreztem, hogy mindenképp részletesebben beszámoljak – ezzel mintegy keretet adva előadásomnak – Zalán János és az igazgatása alatt álló Pesti Magyar Színház áldozatos munkájáról, ahol Magyarországon elsőként törekednek arra, hogy a teljes repertoárt akadálymentessé tegyék, Tóth Cecília audionarrátor közreműködésének hála, egyre nagyobb sikerrel.

A történeti áttekintést követően rátértem az általam végzett munkára, személyes motivációimra és azokra a számomra alapvető és feledhetetlen tapasztalatokra, melyek megalapozták narrátori működésemet. Első és bennem mind a mai napig a legnagyobb nyomot hagyó munkakörömre, az érzékenyítésre, valamint a közösségépítésben szerzett tapasztalataimra, hiszen ennek a munkakörnek köszönhetően ismertem meg mindazokat, akiknek narrálok és akiket barátként, ismerősként üdvözölhetek az előadásaimon. Így került szóba a narráció iránti elkötelezettségem, mely számomra szerelem volt első hallásra és amelynek keretében többek között elindítottam a VGYKE hírlevelében megjelenő narrációs sorozataimat. Ennek kapcsán az egyik kedves jelenlévő hírlevél-olvasó látássérült hölgy meg is jegyezte, mennyire szerette és többször is meghallgatta a Nádor Terem ólomüveg-ablakairól írott narrációimat, aminek nagyon örültem. Az efféle visszajelzés aranyat ér, ilyenkor azt érzem, van értelme annak, amit csinálok. 🙂 Természetesen meséltem a Koltai Judit fémjelezte Holdvilág Kamaraszínház Kulturális Egyesülettel való csodálatos együttműködésről is, melynek köszönhetően gyakorló audionarrátorrá válhattam. Kitértem az eddig már akadálymentesített darabokra és a jövőbeni tervekre egyaránt. Ahogy az ott jelenlévőket, úgy téged is kedves Olvasó, szeretettel invitállak a következő, általam akadálymentesített előadásra, Csukás István egyik leginkább szeretetreméltó zenés mesejátékára Ágacska címmel, 2017. február 26-án vasárnap.

Üdvözlettel:

Erika S. Tóth
audionarrátor

Mivel az eseményről nem készült fotó, az audionarráció egyezményes magyarországi piktogramjának képét mellékelem, amely a fekete alapon fehér “AN” rövidítés, mellette három félkörívű vonallal (3 db jobb oldali zárójel egymás mellett), mely a hanghullámok terjedését szimbolizálja.