Újpest a főváros azon kerületeinek egyike, melyben majdnem minden óvodában sor került már érzékenyítő foglalkozásokra. Azóta viszont az egykori óvodásokból iskolások lettek és sok intézmény fontosnak érzi, hogy az Egyesületünk által szervezett szemléletformáló foglalkozást az új ovisok is megismerjék. Így van ez a Viola oviban is, ahol a felsőbb csoportokba járókkal találkozhattunk.

A foglalkozások első felében arról beszélgettünk a kicsikkel, hogy mi a látássérültség és vajon kik is lehetnek a látássérültek? Arról is szó esett, hogyan lehet segíteni a látássérülteknek a mindennapokban. Megtanítottuk nekik a két alapvető kifejezést: “segíthetek” illetve “hogyan segíthetek”? Mindezt az ő nyelvükön beszéltük meg velük, sokszor játékos keretbe helyezve. Az a célunk, hogy ne féljenek a látássérültektől, merjenek nyitottan közeledni mindenki felé és képesek legyenek a kapcsolatfelvételre.

A foglalkozások második felében az érzékszerveinket használva játszottunk. Csukott szemmel illatokat szagoltunk, valamint zörgésből és tapintásból próbáltunk tárgyakat felismerni olyan tárgyakat, melyek a mindennapokban körülvesznek minket. Megkíséreltük úgy körülírni ezeket, hogy ne tartalmazzanak vizuális információt és meglepően találékony megoldásokkal bűvöltek el minket az ovisok.

A végén mindenkinek lehetőséget adtunk arra, hogy kipróbálhassák a Braille-írógépet, valamint az általa készített írást mindenki el is vihette haza. Külön örömöt jelentett a számunkra, hogy több alkalommal is a kicsik kérdéseivel zárultak a foglalkozások.

Nagyon örülünk annak, hogy vannak intézmények melyek fontosnak tartják a gyermekek szemléletformálását és ehhez a segítségünket kérik. Nagy örömmel és nagy szeretettel állunk másoknak is a rendelkezésére!

Kulmanné Era, Szélesné Panka, Tóth Andrea és Neumann Károly
közösségi civilszervezők