A klubprogramok tervezésekor többször szóba kerültek az emlékeink, mivel sokan az emlékeik alapján javasoltak helyeket, ahova majd menjünk el. Az egyik ilyen tervezéskor felmerült a helyi emlékhelyek, emléktáblák felkeresése, főként az elfeledetteké. Akkor beszéltük meg, hogy egyszer az egyik klubunk témája az emlékeink legyenek és hasonlítsuk össze, hogy mire és hogyan emlékszünk. Ennek az ideje érkezett el novemberben.

A programot segítette az is, hogy nagyon különböző hátterű és nagyon eltérő korosztályhoz tartozó emberek voltak jelen, így érdekes volt a személyes emlékeink összehasonlítása, hiszen garantáltan nem ugyanúgy és nem ugyanarra emlékeztünk.

Mielőtt azonban az összehasonlításra sort kerítettünk volna, meghallgattunk pár érdekességet az emlékezésről. Az egyik ilyen, hogy az emlékeink nem állandóak, hanem mindig változásban vannak és hatnak rá a közben megélt élményeink és ahogyan azokat pillanatnyilag értékeljük. Sokat kutatott példája ennek az 1988-1990-es időszak megélése a keleti államokban. Az összehasonlító kutatások tanúsága szerint az emlékezést nagyon erősen befolyásolta a megkérdezettek véleménye a saját helyzetük pozitív vagy negatív változásáról.

Másik érdekesség, hogy a történéseket mindig utólag látjuk egymásra épülőnek és szinte megtervezettnek, de az események megtörténésekor ez még nem így van, akkor kaotikusnak és bizonytalannak érezheti a sorsát sok ember. Az viszont, hogy utólag tudjuk mi, hova vezetett, értelmezi az emlékeinket is. Ezzel kapcsolatban többen felidéztünk egy filmsorozatot is, mely ugyanazt az eseménysort egy férfi és egy nő szempontjából mutatta be, szinte teljesen más emlékeket és nagyon más értelmezést adva a megtörténteknek.

Ezeket meghallgatva vágtunk bele az emlékeink összehasonlításába. Szóba kerültek az egykori és jelenlegi hivatalos ünnepnapok, mint március 15. és 21. valamint április 4., október 23. és természetesen november 7. is. Különböző eseményeket idéztünk fel és mindenki beszámolt az ahhoz kapcsolódó emlékeiről. Például az első magyarországi emberrablás, az olajügyek vagy az 1990-es évek leszámolási ügyei. Bár nagyon nem vidám események  voltak ezek, de mégis azt vettük észre, hogy emlékezni kellemes dolog!

Végezetül szóba kerültek a decemberi programok, így a közös bowling is, mely a helyi önkormányzat támogatásának köszönhetően ingyen válik majd elérhető a klubtagjaink számára. Ez is egy régi célunk volt, hogy sportjellegű lehetőségeket teremtsünk magunknak, olyan feltételek mellett, ahogyan az nekünk, látássérülteknek kényelmes.

Elhangzott az is, hogy a decemberi klubnap 12-én lesz és kitelepül hozzánk az Ügyfélszolgálat is, így a tagdíjak a kerületben is kifizethetőek lesznek, nem kell ezért külön a Hermina útra utazni. Reméljük sokan fognak élni ezzel a lehetőséggel!

Neumann Károly
közösségi civilszervező