Szent Gellért szobra

Sétáljunk tovább a Gellért-hegy északi oldalán, ahol az Erzsébet-híd fölé magasodva a 11. századi hittérítő és első magyar vértanú 7 méter magas szobra néz át a pesti oldalra. A szobor helyének kiválasztása sem véletlen, a legenda szerint ugyanis a püspököt egy szögekkel kivert hordóba zárva innen gurították le a Vata-féle pogányfelkelés résztvevői.

Az 1904-ben felállított szobor egyike annak a tíz köztéri szobornak (1. kép), amelyeket Ferenc József király a magyar állam alapításának ezredik évfordulójára adományozott a magyar fővárosnak. A tíz szobor közül ma is látható Pázmány Péter szobra a Horváth Mihály téren a VIII. kerületben, Zrínyi Miklós alakja a Kodály köröndön és a Béla király névtelen jegyzőjének, Anonymusnak emléket állító szobra a Városligetben. Ezt a sort egészíti ki a hittérítő 1904-ben felállított 7 méteres bronzszobra, amelyet Jankovits Gyula tervei alapján készítettek el. A hosszú hajú és szakállú idős férfi elszántan, a hittől felvértezve tekint maga elé, tekintete a messzeségbe réved. Bal kezét szívére teszi, jobb kezében egyszerű keresztet emel a magasba. Alakját földi érő, hosszú ujjú köpenyszerű ruha fedi. Ezen viseli egyszerű miseruháját. Ez a hagyományos öltözék hosszú, szinte a földig ér és íves aljjal készítik. Nincs külön ujja, a viselője a nyakánál kivágott íves nyíláson át dughatja át a fejét a felvételekor. Az anyag a püspök karjainak megemelése hatására lágy redőkben fodrozódik a teste előtt.

A hittérítő lábánál, a szobor talapzatául szolgáló sziklára támaszkodva még egy alakot láthatunk. Szobrát Gárdos Aladár szobrász mintázta meg, és míg a püspök bronz szobrán már látszik az idő nyoma és zöldeskék patina kezdte el nemessé tenni, addig a pogány férfi figuráját mészkőből faragták ki. A keresztény hitre megtérő magyarságot jelképező pogány férfi alakja bajszot visel, hosszú haját ősi magyar szokásokhoz híven arcát keretező két varkocsba fonta. Érdekes a testtartása, hiszen térdelve, mindkét kezét a sziklán nyugtatva áhítattal tekint fel a püspök alakjára. Az életerős, hódító férfi akárcsak egy kisgyermek kuporog a karizmatikus, erős hittérítő alakjának lábánál.

A szobor méltóságteljességéhez hozzájárul a Francsek Imre építész által tervezett félköríves oszlopsor a két alak mögött. Az egyszerű oszlopok alkotta építészeti hátteret már néhol benőtte a hegy növényzete, de ez csak romantikusabbá teszi és jól rímel a szobor alatt, a hegy oldalában található mesterséges vízesésre, amely forró nyári napokon felüdülést ad a szoborhoz felsétálóknak. Emlékezzünk majd erre a félköríves oszlopsorra, mint egy szobor építészeti hátterére, ha a későbbiekben a Hősök tere szobraival ismerkedünk!

Szent Gellért szobra és környezetének kialakítása szerintem nagyon izgalmas (2. kép). Gondoljunk csak bele! A forgalmas és nagyon is modern Erzsébet-híd budai oldalában található, gyakorlatilag mindenki felpillanthat rá, aki autóval, busszal, biciklivel vagy gyalog igyekszik át a pesti oldalról. A forgalmas főutat magunk mögött hagyva, elegáns balusztrádos korlátokkal övezet lépcsősorok segítségével két oldalról sétálhatunk fel először a vízesés barlangjához, ami nem természetes képződmény. Ilyen mesterségesen kialakított elemek nagyon divatosak voltak már a 18. század során is. Romantikus műromok, mesterséges sziklabarlangok és vízesések népesítették be a korabeli kerteket. A város fölé emelkedve, a Gellért-hegy gyönyörű zöld környezetében pedig ott áll a keresztény hittérítő óriási szobra. Háta mögé állva mi is letekinthetünk a nyüzsgő városra. Gyönyörű összművészeti alkotás ez, ahol a szobor, építészeti elemek és a természet harmonikusan, egymást kiegészítve alkotnak egy egészet.

Somogyi-Rohonczy Zsófia