A gyulladásos bélbetegségek alatt elsősorban a fekélyes vastagbélgyulladást és a Crohn-betegséget értjük. A gyulladásos bélbetegségek hasmenéssel, fáradékonysággal, fájdalommal járnak együtt, és időnként rendkívül súlyos szövődményeik is lehetnek.

A gyulladásos bélbetegségek (IBD – inflammatory bowel disease), olyan krónikus, autoimmun betegségek, melyek a vékony- és vastagbelet egyaránt érinthetik. A két leggyakoribb típusa a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa vagyis a fekélyes vastagbélgyulladás. Bár a bélrendszer fentebb említett két szakaszának gyulladásáról nevezték el a betegségcsoportot, de az emésztőrendszer más részeiben is megjelenhetnek tünetek. Például a Crohn-betegség érintheti a nyelőcsővet, a gyomrot, sőt még a végbelet is.

A fekélyes vastagbélgyulladás és a Crohn-betegség közötti legnagyobb különbség, hogy míg az előbbi  tulajdonképpen „csak” a bélfal felső rétegét érinti, az utóbbi azonban a bélfal teljes vastagságában gyulladást okoz.

A gyulladásos bélbetegségek tünetei rendkívül sokfélék lehetnek, és az intenzitásuk is változhat, például attól függően, hogy az emésztőrendszer mely részét érinti a gyulladás. Előfordulhat az is, hogy a tünetek időnként fellángolnak, máskor viszont szinte teljesen tünetmentessé válik a páciens. A legfőbb tünetek közé tartozik a gyakori hasmenés, a fáradékonyság és enerváltság, a folyamatos hőemelkedés, a görcsös hasi fájdalom, a hányinger és hányás. A bélrendszerben található fekélyek miatt előfordulhat véres széklet is.

A kellemetlen, fájdalmas tünetek általában fiatal felnőtt korban jelentkeznek először, de előfordulhat, hogy valaki csak 40-50 éves kora után tapasztalja meg ezeket. A diagnózis felállításához a tünetek elemzésén kívül szükség lehet biopsziára, kolonoszkópiára is. Mivel a tünetek (különösen azok, melyek nem az emésztőrendszert érintik) nagyon sokfélék lehetnek, és számos más betegségre is utalhatnak, a megfelelő diagnózisra gyakran igen sokat kell várni.

A gyulladásos bélbetegségeket jelen tudásunk szerint nem lehet gyógyítani. Megfelelő étrenddel – különösen fontos a vitaminok, ásványi anyagok pótlása -, gyógyszerekkel, a stressz csökkentésével (szükség szerint pszichoterápiával) kordában lehet tartani a tüneteket, így az IBD-sek is teljes életet élhetnek. Szélsőségesen súlyos esetben a kezelőorvosok műtétet is javasolhatnak, melynek során a bélrendszer kisebb vagy nagyobb szakaszát eltávolíthatják. A fekélyes vastagbélgyulladás esetén ez általában megszünteti a bélrendszeri tüneteket, Crohn-betegségnél viszont a tünetek visszatérhetnek.

Az IBD világszerte több százezer embert érint, hazánkban is közel 45 000 ember küzd a panaszokkal. Bár önmagában a gyulladásos bélbetegségek nem halálosak, időnként nagyon súlyos komplikációk, például bélperforáció, léphetnek fel. Az IBD növeli a bélrendszeri daganatok, elsősorban a vastagbélrák kockázatát, de ezt általában viszonylag hamar felfedezik, köszönhetően a rendszeres orvosi vizsgálatoknak.

A vastagbélrákok, végbélrákok többsége az úgynevezett polipokból alakul ki. A polipok rákmegelőző állapotoknak tekinthetőek: önmagukban még nem jelentenek rosszindulatú elfajulást, később azonban vastagbélrák, illetve végbélrák alakulhat ki belőlük.

Mik a vastagbélrák tünetei? Korai stádiumban a vastagbélrák még nem okoz tüneteket, később viszont – a daganat helyétől függően – többféle tünetre lehet számítani. A vastagbélrák legjellemzőbb korai tüneteként a hasmenés és a székrekedés, valamint a véres széklet említhető.

A vastagbélrák kimutatására többféle szűrővizsgálati módszer is létezik, ezek azonban nem egyforma megbízhatóságúak. A legpontosabb módszer a vastagbéltükrözés (kolonoszkópia). Javasolható még a CT-kolonográfia is, ami a kolonoszkópia után a második legpontosabb szűrőmódszer.

A vastagbélrák kezelésében főként a sebészi beavatkozás, valamint a kemoterápia és a célzott daganatellenes kezelések kombinációja lehet hatékony. A korai stádiumban megműtött vastagbélrákoknál akár teljes gyógyulás is elérhető.

Doktor úr az előadás végén válaszolt klubtagjaink kérdéseire, és jó tanácsokkal is ellátta őket. Köszönjük, hogy elfogadta meghívásunkat!

Október 15-én volt a Fehér Bot napja. Ez alkalomból híres vakokra emlékeztünk.

Homérosz (I. e. 8. század?)

Görög költő. A Homérosz nevét viselő két nagy költemény, az Iliász és az Odüsszeia az i. e. 8. századból való. Arról, hogy e két mű valóban Homérosz nevű költőtől származik-e, vagy hogy élt-e egyáltalán Homérosz – akit a monda vaknak hisz és akinek bölcsőjéért már az ókorban is hét város versengett – több mint másfél évszázada vitatkoznak a tudósok. Életéről semmi bizonyosat nem tudunk. Már az ókorban legendák sora övezte, így számos város hirdette, hogy a költő ott született. Első ismert életrajzait az ókorban írták, de bármily terjedelmesek is ezek, inkább az i. e. 7.– i. e. 6. századi énekmondótípus általános jellemzései, mintsem Homérosz hiteles életrajzai, noha később többen is megpróbálták a költő életét e művek alapján rekonstruálni. A legismertebb és legterjedelmesebb ilyen mű Pszeudo-Hérodotosz munkája, illetve az Agón Homéru kai Hésziodu (Homérosz és Hésziodosz versengése) című munka. (forrás: Wikipédia)

Kölcsey Ferenc (1790. aug. 8- 1838. aug.23)

Nemesi családból származott, Jobb szeme világát gyermekkorában fekete himlő következtében elveszítette .Kazinczy nagy hatással van rá. 1823-ban megírja leghíresebb művét a Hymnus-t, amely Erkel Ferenc zenéjével Magyarország nemzeti himnusza lett.

William Christopher Handy (1873. Nov 16. – 1958 Márc 28.)

Zongorista és zenekarvezető volt .A “blues apja” kornettosként játszott egy rezes bandában, a déli államokban turnézva gyűjtötte az afro-amerikai populáció ajkán élő népdalokat. Ezeket felhasználva írta első blues-kompozícióit, amelyek közül a leghíresebb a St. Louis Blues. Az 1930-as évektől csaknem teljesen megvakult. Még életében film készült róla.

Stevie Wonder

Stevie Wonder Michigan államban született, és mint a nem látók többsége, ő is a hangokban, a zenében kereste és találta meg a világ teljességét. Nyolc éves korában már mesterien zongorázott, 13 évesen készítette első lemezét. A nyolcvanas évek közepére az egyik legkeresettebb szerző, aki addig több mint 300 platina és gyémántlemezt gyűjtött be. A legtöbbször díjazott művészek közé tartozik, aki 1974 és 1998 között tizennégy Grammy díjat kapott. www.lathatatlan.hu

Kvízjátékunkban őszi versekből idéztünk, és a költőt, valamint a vers címét kellett megtippelni.

Aztán novemberi programunkra invitáltuk a jelenlévőket a Nagy Balogh János Kiállítóterembe, és következő klubnapunkra, melynek egyesületünk Ügyfélszolgálatos munkatársa lesz a vendége.

Ismét egy kellemes és tartalmas délutánt töltöttünk együtt. Várjuk a következő klubnapot!

Bernát Zsuzsanna és Puchnyák István
közösségi civilszervezők