Egy korábbi klubon már beszélgettünk a szelektív hulladékgyűjtésről, de akkor nem értünk a végére. Ezt próbáltuk pótolni a szeptemberi klubnapon, ahol ismét a tiszteletbeli klubtagunkká váló Pétert köszönthettük szakértőként.

A téma különös aktualitását az is biztosította, hogy a kerületünkben is megjelentek a szelektív hulladékgyűjtők nem pontos használatáért, hatalmas pénzbüntetésekkel fenyegető felhívások a szemétszállító részéről. Amikor ezt felvetettük, akkor kiderült, hogy más városokban is létezik hulladékkomandó és hulladékgazdálkodási bírság. Talán már az sincs messze, hogy a nemzeti hulladékszállító cég is titkosszolgálati jogosítványokat kap és megismerjük majd a hulladékterrorista fogalmát is. Ennek okán kérdeztük meg azt, hogy mennyire hatékony (a szállító cég szerint) a minden második otthont érintő probléma ilyen jellegű kezelése.

Nem is annyira meglepődve hallottuk, hogy a büntetésekkel való fenyegetéstől nem remélhető a helyzet javulása. Ha a szelektív gyűjtéshez retorziókkal való fenyegetést is csatolnak, az a szelektív gyűjtéstől való idegenkedést erősíti és akikre hat a fenyegetés, azok inkább megszüntetik a háztartásukban a kívánatos folyamatot.

Arról is szó esett, hogy a hulladékszállító cégek felfogása sem azonos. Példának a műanyag palackok kupakja hangzott el. Egyes városokban a műanyag hulladékhoz tartozik, más városokban viszont a kommunális szemét részének tekintik. Ezért egy kiránduló vagy nyaraló ember a legjobb szándékai ellenére is úgy követhet el “hulladékbűncselekményt”, hogy nem is tud róla.

Egy másik érdekes felvetést is hallhattunk, miszerint van-e a szelektív gyűjtésnek alsó korlátja? Vagyis előfordulhat-e valamikor egy olyan jövő, amikor megszűnik a kommunális szemét és minden szelektíven gyűjthető hulladéknak fog minősülni? Mivel ez egy jövőre vonatkozó kérdés, ezért megválaszolhatatlan, de nagyon jó további kérdéseket hozott elő.

Ismét napirendre került a témakör akadálymentessége. Például a szállító cég fenyegetőzése síkírásban érkezett meg a kerület ingatlankezelőihez. Ők a fenyegetést szintén síkírásban helyezték ki a hulladékgyűjtők fölé. Egy önállóan, látó segítő nélkül élő vak házaspár (és ilyen nagyon sok van a kerületünkben) ebből semmit nem fog észlelni. A cégek kommunikációjában ezek szerint fel sem merült lehetőségként, hogy látássérült ügyfeleik is vannak.

A klubnap második felében meghallgattuk a szakértő vendégünk előadásának a második felét. Ebből megtudhattuk, hogy milyen nagy pazarlás lerakókban gyűjteni a szemetet és erre néhány (nem magyarországi) város miként ébredt rá.

Ismét szóba kerültek akadálymentes megoldások a szolgáltató cégek kommunikációjában. Ezeknek a tanulsága ismételten az volt, hogy amikor egy szolgáltató akadálymentesíti a kommunikációját és a szolgáltatása egyéb területeit, annak a célcsoporton kívül az egész társadalom is az előnyeivel fog találkozni. Rugalmasabb, emberközelibb, magasabb minőségű szolgáltatás jön létre. Ráadásul még a szolgáltatással kapcsolatos ismeretterjesztés hatékonysága is megnő, ami sokkal jobb út, mint a fenyegetőzés.

Lenkai Viki és Neumann Károly
közösségi civilszervezők