Az év elején egy sorstársunk említette az Ügyfélszolgálaton, hogy saját maga gondoz és igazgat egy hajózástörténeti gyűjteményt. Akkoriban több klub is egyből lecsapott a lehetőségre, hogy a tagjaival meglátogathassa ezt a nem mindennapi gyűjteményt. Mi is így voltunk vele és ezt most augusztusban meg is valósítottuk.

Zebegénybe vonattal érkeztünk, majd a Malom-patakon átkelve érkeztünk meg egy házhoz, amely otthont ad ennek az érdekes múzeumnak. Megtudtuk, hogy ez Magyarország első magánkézben lévő hajózástörténeti múzeuma, mely 1984 óta működik. Akkor még csak szóban hallottuk, később meg is tapasztaltuk, hogy a gyűjtemény nagyon gazdag és sokféle interaktív bemutatóra is alkalmas lenne. Jelenleg a helyszűke okoz problémákat, de ha sikerülne a gyűjteményt nagyobb helyre költöztetni, akkor a látogatók sokkal több élményben részesülhetnének.

Megtudtuk, hogy a gyűjteményt Farkas Vince hajóskapitány hozta létre, részben a saját gyűjtéséből, jelentős részben pedig a saját kezével alkotta meg a faragványokat, modelleket. A gyűjteményt ma már a lánya, Farkas Judith gondozza és ő maga személyesen vezetett minket végig a helyszíneken.

Azt egyből megismerhettük, hogy a néhai alapító mennyire elszánt volt. Azért, hogy az egyes hajózási módok történeti fejlődését bemutathassa, több tucat apró makettet készített, mely a kezdeti megoldásoktól a jelenig demonstrálta a fejlődési fázisokat. A gyűjteménynek ez csak egy kicsike része, de annyira egyedinek számít, hogy a világ legtöbb hasonló tematikájú múzeumából ez teljesen hiányzik.

Egy másik teremben teljesen használható műszerekből tekinthettünk meg egy válogatást. Ezek között olyan eszközöket is, melyek napjaink digitális navigációjában sem nélkülözhetők, mert bármilyen elektronikai zavar mellett is minden hajózónak tudnia kell meghatároznia merre van. Az általunk látott eszközök némelyike eléggé tekintélyes múlttal rendelkezik, de nem egy ritkaság is megtekinthető, melyek más múzeumokból hiányoznak.

Rengeteg dokumentummal is rendelkezik a múzeum, köztük érdekes hajónaplókkal, valamint nagyon sok hajózási térképpel. Ezek közül is többet megismerhettünk, melyek a készítésük korának a gondolkodásáról is sokat elmondtak, izgalmas időutazást téve így lehetővé.

A múzeum után egy kicsit sétáltunk Zebegényben. A vasútállomás közelében egy hangulatos cukrászdát is találtunk, ahova beültünk fagyizni és közben megbeszélhettük a múzeumban szerzett élményeinket. Megállapítottuk, hogy önmagában a most megtekinthető gyűjtemény is nagyon érdekes és izgalmas és nekünk, laikusoknak is számos élményt kínál. Reméljük, hogy a múzeum hamarosan új, nagyobb otthont talál magának és akkor a mostani gondozójának a tervei valóra válhatnak!

Szeretnénk köszönetet mondani Farkas Judithnak, hogy lehetővé tette a látogatásunkat és lelkesedéssel, szeretettel kalauzolt végig minket édesapja gyűjteményében!

Jánosi Veronika és Molnárné Tóth Andrea
közösségi civilszervezők

A programjaink Erzsébetváros Önkormányzatának támogatásával valósulnak meg, melyért szeretnénk a köszönetünket kifejezni!