Kép forrása: www.prae.hu

Maga a felülvizsgálat három fő dokumentumon alapul: a Kormány által készített nemzeti jelentésen, az ENSZ emberi jogi mechanizmusai által készített összefoglalón, és az ombudsmanok, civil szervezetek információin.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (EJT) felülvizsgálati eljárása viszonylag új mechanizmus: 2008 áprilisa óta alkalmazott, mely keretében valamennyi ENSZ tagállam emberi jogi helyzetét áttekintik. Maga az eljárás, a UPR (’universal periodic review’) az EJT egyenlő bánásmódjának elvén alapul, hiszen ezáltal minden részes állam számára biztosítja, hogy az emberi jogok garantálásáért tett lépéseik elismerést nyerjenek.

A korábbi felülvizsgálatra 2011. május 11-én került sor, amikor is a magyar kormány 158 ajánlásból 119-et teljes egészében, 3-at részben fogadott el, 26-ot pedig visszautasított. A mostani, második felülvizsgálat 2016. május 4-én zajlott, mely 221 ajánlásából 96-ot teljes egészében, 105-öt részben fogadtak el, 20-at pedig elutasítottak. A statisztika szerint a Kormány most fele annyira volt megengedő és teljes egészében elfogadó, mint öt évvel korábban, sokkal inkább volt kompromisszumra hajlandó a részbeni elfogadás lehetőségével.

A Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) három fő területet emelt ki: az oktatást, az egészségügyi rendszert és a hozzáférhetőség kérdését. Az oktatással kapcsolatban felhívta arra figyelmet, hogy azonnali lépések megtétele szükséges a fogyatékossággal élő gyermekek inkluzív oktatásának lakóhelyükhöz közeli biztosítására, illetve hosszú távon az élethosszig tartó tanulás megvalósításáért az észszerű alkalmazkodás a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (UN CRPD) 24. cikk 5. pontjának szellemében való biztosításra. Ezen felül kiemelte, hogy a tanárok számára megfelelő felkészítés szükséges a fogyatékossággal élő gyermekek szükségleteinek megismerésére. Ezzel kapcsolatban a Kormány teljes egészében elfogadta a UPR 178-as javaslatát, mely szerint folytatni kell a megkezdett utat, mely mind a jogokat, mind az azonos lehetőségeket biztosítja a fogyatékossággal élő emberek számára, melyhez szükséges a megfelelő forrás garantálása a befogadó oktatási rendszer fejlesztésére, valamint az elegendő és megfelelő támogató szolgáltatások támogató szolgáltatások biztosítása saját közösségeikben, hogy hosszú távon a fogyatékossággal élő emberek is önállóan élhessenek. Ezen felül szintén elfogadták a UPR 181-es javaslatát, mely szerint országszerte biztosítani kell az inkluzív oktatást a fogyatékossággal élő gyermekek számára.

Az egészségügy kapcsán a FESZT kifogásolta, hogy a legtöbb eseten a súlyos vagy halmozott fogyatékossággal élő emberek még a legalapvetőbb egészségügyi ellátásban sem részesülnek, melynek egyik oka, hogy az egészségügyi dolgozók, orvosok nem rendelkeznek kellő ismerettel a velük való kommunikációhoz, illetve a környezetükben nincs is számukra megfelelő ellátás, ezért szorgalmazzák a CRPD-val összhangban minden szükséges lépés megtételét az egészségügyi rendszer hozzáférhetővé tételéért. A Kormány elfogadta a 182-es és 183-as UPR javaslatot is, mely szerint a fogyatékossággal élő emberek számára fejleszteni kell a társadalmi, gazdasági és kulturális életben való részvétel biztosítását a fogyatékosság alapján történő hátrányos megkülönböztetés nélkül, s az egészségügyben biztosítani kell a megfelelő és teljes körű tájékoztatást.

Részben fogadták csak el a 171., 172., 179. és 180. pontokat, melyek a munkaerőpiachoz és az egészségügyi szolgáltatáshoz, úgy mint a reproduktív ellátáshoz való hozzáférés biztosítását szorgalmazzák a marginalizált csoportok, beleértve a fogyatékossággal élő nők számára.

Ezen felül a hozzáférhetőség kérdését kiemelve a FESZT sürgette a fizikai környezet, úgy mint a tömegközlekedés és a középületek akadálymentesítését, mely a UPR-ban kifejezetten nem került nevesítésre, azonban mind az oktatás, mind a munkaerőpiachoz való hozzáférés előfeltételeként közvetetten megjelenik.

Mikola Orsolya