A bal alsó álló téglalap képek közül a negyedik következik, ami Szent Imrét, István király fiát ábrázolja. Jobb kezében fehér liliom, a szüzesség erényének szimbólumaként, mely a herceg életéhez fűződik a magyar kultúrtörténetben. Az alakot szemből látjuk, könnyed, de határozott testtartásban áll, jobb térdét kissé behajlítva. Háromágú hercegi koronát, halovány almazöld, szinte áttetsző, selymes-fényű, térd fölé érő köntöst és barna, bakancsszerű fűzős bokacsizmát visel, a köntösön arany gallérral és övvel. A ruha szegélye keresztekkel és körökkel díszített bársonyberakás, mellkasán nagy bordó szívvel, rajta aranyszínű vízszintes csíkok Árpád-sávok láthatók, melyeket az üvegfestő népi virágmotívumokkal tett még hangsúlyosabbá. A köntösön narancsos-vörös palást, szegélyét mélybarna alapon fényesen csillogó liliommotívumok díszítik. A herceg nyakában a rangjának megfelelő vastag aranylánc, középen ovális medállal. Az ifjú herceg arca nemes és békés, de ugyanakkor határozottságot tükröz.

A bal oldali traktus képei után a jobb oldaliak következnek, szépen sorjában. Tehát a teljes ablakkompozíció jobb oldali részén még mindig alul, bal felől haladva az első álló téglalapkép, mely Szent Istvánt ábrázolja. A bal oldali traktusban ugyanitt helyezkedik el Imre, úgyhogy gyakorlatilag egymás mellett állnak, csak az a középvonal választja el őket, ami az egész ablakot is két nagyobb egységre tagolja. A király krémszínű, tógaszerű ruhát visel, melynek alsó harmada egy vastag vízszintes csíkban, mintegy szegélyként csokoládébarna, rajta ugyanazzal a szívforma díszítéssel, amivel fia, Imre ruhájának mellkasi részén találkozhattunk. A selyem tógaruhát vékony óaranyszín öv fogja derekához és ugyanilyen árnyalatú pánt tartja az uralkodó mélykék bársonypalástját, melyet sápadtabb arany árnyalatú minta díszít, szentek és virágmotívumok. Nem csak megjelennek, de kiemelt szerephez jutnak az uralkodói státusz jelképei: a király bal kezében az aranyból kimunkált országalma, tetején a lotaringiai kettős kereszttel, a gömb közepén elől pedig a magyar címer metszett sötétlő körvonalával. Az uralkodó jobbjában az ugyancsak arany jogar található, maroknyi vastag nyélen, veretes kalapácsszerű fej, rajta kis függővel, ugyanez a dísz található a kupolaforma szentkoronán oldalt, a király halántékánál. Arcát ezüstös-fehér ősz haj és dús szakáll keretezi, fiáéhoz hasonló békés tekintete átható.

Az alul lévő álló téglalapképek közül a jobb oldali traktus második üvegfestménye következik. Árpád-házi Szent Margitot hivatott megörökíteni, jobb kezében koronával és rajta egy csokor fehér liliommal. A másik oldalon lévő képek közül az Imrét ábrázolón ugyancsak megjelent ez a virág, mely valószínűleg itt is a szűziességet, állhatatosságot szimbolizálja, annál is inkább, mivel Margit élete nagy részét apácaként töltötte a Nyulak szigeti rendházban. Hosszú barna szerzetesi csuháján szerény fehér, durvaszövésű köntöst visel, lábán a zarándokok sarura emlékeztető nyitott bőrszandáljával.

Fején és homlokán az apácák fehér főkötőjét látjuk, a hozzá  tartozó fekete fejkendővel, amit fityulának is neveznek. Margit bal kezében hosszú rózsafüzér lóg, végén mívesen kimunkált aranykereszttel. A festő a szentek jellegzetes attribútumaival ábrázolta Margitot, tarkója mögött glória fénylik, fejét kicsit félrebillenti balra és szemérmesen lefelé vagy inkább befelé néz, a karjában lévő virágra vetve gyengéd tekintetét.

S. Tóth Erika