Ezúttal egy jellegzetes budapesti épületet választottam, az Átrium Film-Színház épületét, amely építészeti jelentőségén túl azért is fontos, mert a színház évadról évadra nagy számban tűz műsorára akadálymentesített előadásokat is.

A fekete-fehér fotón a film-színház épületének 1969-es állapota látható, úgy ahogy az utca embere is megszemlélhette akkoriban. A főbb jegyek változatlanok, de pár apró érdekes részletet felfedezhetünk a fotón: a mozi előtt parkoló fehér Volkswagen bogarat és a Trabantot, az épületen virító Május 1. neonfeliratot, ugyanis ekkoriban már Május 1. mozinak hívták az Átriumot. A fotó nappal készült, az emberek jönnek-mennek az utcán, egy férfi hóna alatt létrát cipel.

De lássuk, hogy hogyan is néz ki ma az Átrium Film-színház!

A Margit körút zsongásába épült fel 1937-ben a híres Kozma Lajos építész tervei alapján a hét emeletes lakóépület, melynek földszintjére már a kezdet kezdetén is mozit, tehát mozgófilmszínházat terveztek. Az épület stílusa letisztult és egyszerű: szürkés kő hatású burkolata van a falaknak, egyforma négyzetes ablakai szalagszerűen futnak egymás alatt, egymás mellett háromszor négy ablak található. Az ablakkeretek vidám, meleg narancssárga színűek. Játékosan megbontják a mértani szigort. Egy-egy lakáshoz íves, pirosas-narancs színre festett korlátós erkélyek is kapcsolódnak. Ezek alapján azt is gondolhatnánk, hogy az épület ugyanolyan lehangoló látványt nyújt, mint a lakótelepek kockatömbjei, de ez mégsem így van. Az apró színes elemek vidámságot, egy kis játékosságot visznek a mértani formák közé.

A bejárat fehér és narancs keretes üvegajtajai fölött íves tető található, az előtető fölött elegáns neon betűkkel olvasható a film-színház neve: Átrium. Éjszaka felkapcsolják a neon betűket, ami eleganciát és valami hollywood-i csillogást ad a mozinak.

A fa borítású lengőajtókon az előtérbe belépve tipikus art deco hangulat fogad minket. Az 1920-as, ’30-as évek irányzatához hű módon a belső térre is a geometrikus formák a jellemzőek. Sok a fém,a tükör és a lámpa. A padló fekete-fehér kockás kőburkolatot kapott, a térben található karcsú négyzetes oszlopok felületét tükrök borítják, a kör alakú oszlopokon apró fekete-fehér mozaik. Ebbe a nagyon mértani és merev fekete-fehér hangulatba hoz egy kis vidámságot a lépcső alatti falfelület narancssárga csempeborítása. Bár sok követ, csempét és fémet használt a tervező, a formák is leginkább négyzetesek, mégsem tűnik barátságtalannak a tér. A belépőt a tér jobb oldalán íves lépcső fogadja, amelyen a karzatra juthatunk fel. A fényárban úszó előteret a lépcső melletti, egész falat betöltő tükör még nagyobbá és ragyogóbbá teszi. A nézőtérbe belépve vörös bársony borítású falak, valamint a földszinten és a karzaton is bársony huzatú székek fogadnak minket, fejünk fölött óriási kör alakú mélyedés, ahonnan mint valami sejtelmes égi fény ragyognak ránk a nézőtér lámpái.

Érdekességek a mozi történetéből:

• Az Átrium Film-színház volt Budapest első mozija, amit direkt hangosfilmek játszására szántak.
• A második világháború alatt több bombatalálat is érte, így az épület igencsak romossá vált a harcok után. A mozi terében, ahol most a színházi előadásokat nézhetjük, a harcok alatt egy ideig mészárszék volt, tehát állatokat vágtak ebben a térben.
• A háború utáni újjáépítést követően Teherán néven mulató is üzemelt itt.
• 2012-től üzemel színház az egykori mozi épületében.

Somogyi-Rohonczy Zsófia

Az Átrium Film-Színház épületéről készült kép forrása a fortepan.hu, készítője Bauer Sándor