(Az ügyfél- és támogatószolgálaton készült két fotó panorámafelvétel, úgyhogy csak egy csíkként lehet ezen a felületen megosztani, de sebaj, így legalább a látó olvasóknak is segítségül szolgál majd a narráció. 🙂 )

Tavaly készült el az ügyfél- és a támogatószolgálat falainak új színes, mesés díszítése, úgyhogy aki betéved, a hasznost mostantól összekötheti a kellemessel, egy szemet és lelket gyönyörködtető képzeletbeli természetjárás keretében. Az ügyfélszolgálaton alpesi lankák “fenyvesekkel vadregényes tája” fogadja a látogatót, a hegyek tövében frisszöld mező terül el, melynek közepén hívogató tavacska várja a szomjas vándort. Egy kiugró falrész díszeként barátságos kis fahíd ível át a vízen, ahogy rálépünk meg-megnyikordul. A partot színes, illatos virágok pettyezik, a mezőt árnyat adó lombhullatók, fenyők és cserjék tarkítják. A nézőhöz közelebb, a fal tövében a fű olyan dús és sötétzölden burjánzó, akár az erdő mélyén, máshol meg almazöld, egészen rövidke és egyenes, akár a pázsit. Az irodai szekrényeket két kisebb falrész keretezi, szemben állva bal oldalt, tehát az ajtószárny mögött talpalattnyi különálló fenyőliget, jobb oldat pedig két eltévedt pillangó, egy kék és rózsaszín szárnyú repdeső és egy lustább barna, aki egy parafatábla sarkán üldögélve pihen.

Virtuális kirándulásunkat a támogatószolgálaton folytatjuk, ahol az erdőből kisandítva egy tisztásra visz az utunk. Nem vagyunk egyedül, nem csak a támogatószolgálat készséges munkatársai várnak minket, de az erdőből erre tévedt állatok is a festett színes képeken. A legtöbben a szemben lévő falon gyűltek össze a tiszteletünkre. Hátrébb kedvesen óvatlan őzmama figyeli még sutácska, bizonytalanul lépkedő gidáját, előrébb pedig egy fiatal őzbak lesi kíváncsi-izgatottan a látogatókat, egyetlen óvatlan mozdulatunkra átszalad az ügyfélszolgálat sűrű erdejének biztos rejtekébe. A talajon pettyes-kalapos gombákat, harangvirágot és apró fűcsomókat kerülgetve lépdelhetünk, hogy elérjünk egy közeli, dús lombú fához, melynek érdes törzsén egy katicabogár szalad felfelé, a tövéből pedig apró piros bogyók friss csokrai és páfrányok kis kereklevelű indái burjánzanak. A fa egyik ágán egy mókus figyel, farkincája kunkorodik, akár a mosogatópemzli, a másik oldalon, ugyancsak egy vastagabb ágon pedig eltévedt bagoly tűnik fel, már aludnia kéne, ki tudja mi dolga errefelé. A fa mellett jobb oldalt, kicsit távolabb a fűcsomók közt ráérősen turkáló vaddisznócsalád bukkan elő, a két kis malacka szinte eltűnik szüleik mellett a cserjerengetegben. A figyelmes látogató-túrázó még két félősebb foltos nyuszival is találkozhat, ők óvatosabbak, mint a többi állat, csak a tisztás széléig merészkedtek, hogy alkalomadtán néhány ugrással a távolban látható fák rejtekében teremjenek. Az ajtótól balra a villanykapcsoló egy dúsan zöldellő bokorból kandikál ki, mellette a haloványszürke napsütötte sziklákról patak csörgedez. A köveket apró cserjék pettyezik, melyek a nézőhöz közelebb egyre nagyobbak, távolodva pedig egészen kicsik. A víz partját virágok színesítik, sárgák és pirosak, szinte úsznak a kék háttér előtt, aki elfáradt a körsétában, itt nyugodtan megpihenhet, mielőtt tovább bandukol. Minden kedves kirándulni vágyót szeretettel várunk az ügyfél- és támogatószolgálaton.

Tetszettek a narrációk? Írja meg nekem a vgyke.audionarracio@gmail.com e-mail címen, köszönöm! Látogasson el a www.facebook.com/vgykeaudionarracio oldalra is, ahol további érdekességeket talál, várom szeretettel!

S. Tóth Erika
audionarrátor, kommunikációs munkatárs
Mobil: +36 30 755 6983