Beszélgetés a siketvakságról – megjelent egy cikk az Erzsébetváros Újságban
2024. március 14.
Sándor Zsuzsa cikke az erzsébetvárosi klubnapról itt olvasható:
Erzsébetváros lámpásai a siketvakságról
A KlauDióban minden hónap harmadik csütörtökén tartja találkozóit a Közösség Lámpásai –Erzsébetvárosi Látássérültek Klubja. A legutóbbi februári találkozón különösen nehéz témáról esett szó: milyen helyzetben vannak a halmozottan sérültek, hogyan lehet feldolgozni például a siketvakságot? A meghívott vendég Lenkainé Vajda Viktória volt, a VGYKE közösségi civil szervezője, aki születésétől fogva siket, pontosabban hallókészüléket használ, és gyengénlátó. Az erzsébetvárosi lámpás közösség vezetője, Jánosi Veronika kérdezte őt. Az ezt követő kerekasztal beszélgetésbe fogyatékkal élők és halmozottan sérültek is bekapcsolódtak. Őszinte szavak hangzottak el arról, ki, hogyan éli meg a fogyatékosságát, hogyan hat ez a pályaválasztásra, párválasztásra? Lehet fogyatékkal is teljes életet élni? Nemcsak a sorstársaknak tanulságosak ezek a beszélgetések, de nekünk, épeknek is. Rengeteg életerőt, küzdeni tudást, kitartást lehet tanulni sérült embertársainktól.
Az ingyenes akcióban több látássérült maszszőr vett részt, köztük Beckné Kovács Henrietta, aki hat évvel ezelőtt, negyven éves korában veszítette el a látásának 90 százalékát.
A VGYKESzugló utcai központjában találkoztunk vele. Itt is kialakítottak egy masszázs-helyiséget: patikatisztaság mindenütt. Henrietta szőke, kékszemű, mosolygós nő, barátságosan szorít kezet. A teakonyhába invitál minket, teát készít, chips az asztalon, látszik, hogy minden részletre odafigyel. Meséli, az erzsébetvárosi ingyenes masszázs-akció telt-házzal ment, az idősek szívesen jöttek volna többször is. Henrietta magabiztosan mozog a konyhában, úgy tölti tele a csészénket teával, hogy egy csepp se megy félre. Ha nem tudnám, hogy gyengénlátó, fel sem tűnne. Ahogy az sem, hogy hallássérült is.
Henrietta halláskárosodása egy orvosi műhiba következménye: ötéves korában mindkét fülét fel kellett szúrni, és az orvos megsértette a hallóidegeket. A kislány Miskolcon élt a szüleivel, akik nem akarták, hogy a siketek iskolájába kerüljön a lányuk, így logopédus segítségével tökéletesen megtanult kommunikálni. Hallókészülékkel is teljes életet élt, jól tanult, sportolt, középiskolát végzett. Mindig is segítőpályára készült. Érettségi után felvették a
budapesti Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karára. Férjhez ment, egy fia és egy lánya született. Dolgozott kardiológiai osztályon, hasi sebészeten, ápolt amputált végtagú betegeket az Országos Rehabilitációs Intézetben. Sok év után az újpesti idősek otthonában a demens osztályt vezette, majd kinevezték a Béla utcai Idősek Otthonának vezetőjének. Minden gondozottal személyesen törődött, ha hajnalban hívták, hogy az egyik néni elesett, Henrietta rohant az intézetbe, hogy segítsen.
Negyven éves koráig semmi baj nem volt a látásával. Aztán egyik reggel arra ébredt, hogy már nem látja a gyermeke arcát. Egyik pillanatról a másikra az éleslátásának 90 százalékát elveszítette. Az orvosok sem tudták megmondani mi történt, Henrietta szerint a stressz is oka volt a látásvesztésnek. Az asszony összeomlott, bezárkózott, mindenkivel megszakította a kapcsolatot. Leszázalékolták. A családja tartotta benne a lelket: a gyerekei még kicsik voltak, szükségük volt az anyjukra, a férjnek pedig a feleségére. „Végül is nem bénultál le, nem kerültél kerekesszékbe, meglátod, meg fogsz tanulni mindent, csak ne add fel!” –biztatta őt a férje. És Henrietta nekikezdett újjáépíteni az életét. Nem ment könnyen, de megtanult önállóan közlekedni, ma már GPS-el bárhova el tud jutni. Látássérülten újra tanult főzni, takarítani, varrni, sálat kötött a keresztfiának. Nemrég ünnepelték a kislánya nyolcadik születésnapját, és a kívánsága az volt, hogy a tortáját egy fehér hattyú díszítse. Az édesanyja megformálta neki fondantból.
Henrietta nem akart leszázalékoltan otthon ülni, visszatért a segítő hivatásához. Már a főiskolán tanult masszázst, a tudását látássérülten tovább fejlesztette, és a VGYKE-nél vállalt gyógy- és nyirokmasszázst. Imádják az ügyfelei, ma már sokfelé dolgozik. A Szugló utcai központon kívül Békásmegyeren,Erzsébetvárosban a Peterdy utcai Idősek Otthonának VI. emeletén masszíroz, látássérült kollégájával együtt. Henrietta úgy érzi, bár az éleslátásából csak 10 százalék maradt, mégis gazdagabbá vált az élete. Más ember lett. Sokkal elfogadóbb, türelmesebb, már nem akar mindent ő irányítani. Gyakran eszébe jut a nagymamája, aki azt mondta neki: „Minden napnak súlya van, próbáld a maximumot kihozni belőle.” Henrietta számára a masszázs a szeretetenergia átadását jelenti. Odafigyel az ügyfelei lelkiállapotára is, meghallgatja őket, életmód tanácsokat ad nekik.
Az nagyon bántja, ha világtalannak nevezik. Úgy érzi, neki nagyon is színes belső világa van, és rengeteg terve. Henrietta németül tanul a fiával, biologikával foglalkozik, siklóernyőzni készül. S arra is, hogy könyvet ír az életéről.
2024. 02. 24-én az Újpest TVMozaik című műsorában Fodor Ágnes (a VGYKE elnöke), valamint Pesa Anna Mária (IV. kerületi közösségi civilszervező) adtak interjút a VGYKE szemléletformáló programjairól.
A felvételt az Újpest Televízió készítette, a videó az Újpest TV tulajdona.
Nos, érdekes kérdés. Erről a témáról készített interjút Mészáros Ágnes alelnökkel, a „Közösség lámpásai” projekt vezetőjével Fekete Lajos (rádiós hírszerkesztő, Mediaworks).
Az interjú részlet 2023. szeptember 2-án volt hallható a Rádió1, a Retro Rádió, valamint a Best FM adásaiban.
Újabb sajtóközleményünk jelent meg A látássérültek is megismerhetik a múzeumi remekműveket címmel.
A teljes szöveg lentebb olvasható:
A Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE) régóta törekszik arra, hogy a látássérültek is megismerhessék a múzeumokban, kiállítótermekben, a képzőművészeti és iparművészeti albumokban, vagy éppen a budapesti építészetben rejlő kincseket – avat be munkájukba Mészáros Ágnes, az egyesület alelnöke.
– Attól még, hogy valaki kevésbé jól lát vagy akár elveszítette a látását, szeretné megismerni a nevezetes vizuális művészetek színe-javát. Miért? Nos, mert ezekből sok minden kiderült az adott korról, sok alkotásnak szóban megfogalmazható üzenete is van, és hozzátartoznak az általános műveltséghez. Ezért legújabb NSZI-s projektünkbe sok múzeumlátogatást szerveztünk. Ahhoz viszont, hogy valóban élvezni tudjuk a kiállított műveket, minden esetben kérünk tárlatvezetést. A tárlatvezetők teljesen alkalmazkodnak hozzánk – nem egy helyen makettekben tapinthattuk végig az adott épület jellegzetességeit, vagy engedélyt kaptunk egy szobor körbejárására, végigtapogatására. De előfordult olyan is, hogy elénk tették az adott festményen szereplő textíliákat, így érzékelhettük a csipketerítő, a bársony ruha vagy a selyemsál élményét, ujjainkkal pásztázva ezeket.
Aki több részletet is meg szeretne tudni erről a témáról, annak ajánljuk a 2023. augusztus 31-én 10 órakor kezdődő nyilvános online projektzárónkat. Belépési információkat az egyesület honlapján lehet találni.
Közösségi civilszervezőink programjain Balázs Zsanett interjúkat készített a résztvevőkkel.
Az erzsébetvárosi klub tagjai 2023. 05. 25-én tárlatvezetésen vettek részt a Postamúzeumban. Egy kedves múzeumpedagógus avatta be a résztvevőket a posta történetébe. Láthattak postás egyenruhákat különböző korokból, postai járműveket, valamint kipróbálhatták a csőpostát és a telefonközpontot.
A programról készült interjú az alábbi hivatkozás megnyitását követően érhető el.
2023. 07. 18-án az erzsébetvárosi Lámpás klub tagjai a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumba látogattak el. Vattay Liliána múzeumpedagógus vezette végig a társaságot az orvoslás történetén.
Az erzsébetvárosi Lámpás klub programjáról készült interjú az alábbi linken érhető el.
2023. 07. 19-én az Andrássy úton található Terror Háza Múzeumba látogattak el a zuglói Lámpás klub tagjai. A történelmi helyszínen speciális tárlatvezetés segítségével járták be a múzeum tereit. a résztvevők.
A zuglói Lámpás klub programjáról készült interjú az alábbi hivatkozás megnyitását követően érhető el.
2023. 07. 21-én a XVI. kerületi Lámpás klub csapata a XVI. kerületi Fazekas Torta- és Desszertszalonba látogatott el.
Interjú Majláth Mónikával a XIII. Kerületi Hírnök Újságban
2023. július 9-én Lendvai Ágnes, a XIII. Kerületi Hírnök Újság újságírója riportot készített Majláth Mónikával, a XIII. kerületi Lámpás klub közösségi civilszervezőjével, a VGYKE munkatársával.
A riport tájékoztatást ad a kerületi látássérültek klubnapjairól, arról, hogy a kulturális programokat önkormányzati, illetve állami támogatással tudják megvalósítani. A cikk rámutat arra, hogy közösségi programokon kívül segítségnyújtásra is van lehetőség, bemutatja az egyesület tevékenységét. A látássérült személyek adekvát segítséget kapnak a VGYKE-n keresztül működtetett lámpás klubokban az élet minden területén.
A cikk alább olvasható:
A közösség mozgató rugói
A XIII. kerületben tizedik éve működik a Lámpás Klub, mely a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE) szerves részeként rendez programokat a kerületben élő látássérülteknek. Vállalt feladatainak része a segítségnyújtás szociális ügyekben, valamint kulturális és szórakoztató programokkal klubnapok szervezése – meghívott vendégekkel aktuális témákban, például akadálymentesítés, vakvezetőkutyaképzés stb. Klubfoglalkozásaikat minden hónap negyedik hétfőjén tartják a Prevenciós központban, Tüzér utca 56–58. szám alatt, ahová újabb érdeklődőket is várnak. 2023-ban a helyi önkormányzat támogatása mellett a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet és Belügyminisztérium pályázattal támogatta a Vakok és Gyengénlátók Egyesületi programjait. A XIII. kerületi Lámpás Klub szervezésében egyik támogatott programja a Szent István Bazilika látogatása volt, csoportra szabott narrációval. Továbbá SiófokonMagyarország első kétszintes fordított házának meglátogatása, mely furcsa érzéki csalódásként különleges élményt jelentett, szó szerint bele lehetett szédülni a látványba. A kulturális klubprogramok az elzárkózásra hajlamos sérült embereknek is kaput nyitnak a világra, új impulzusokkal a hétköznapokban, a közösségben eltöltött idővel. Következő tervezett programjuk, az önkormányzati pályázat keretében a Magyar Zene Házának meglátogatása lesz tárlatvezetővel, aki látássérülteknek képes láthatóvá tenni a kiállítást. A klub vezetője, Majláth Mónika, mint közösségi civilszervező aktívan részt vesz az önkormányzat munkájában. Civil Kerekasztal-üléseken kíséri figyelemmel a fogyatékkal élők felvetett problémáit a kerületben. A vgyke.com akadálymentesített internetes portálon chat-„szoba”, eseménynaptár, online ügyfélszolgálat is segíti a kapcsolatfelvételt.
Újabb sajtóközlemény jelent meg Hatalmas fejlődés az NSZI pályázatai révén címmel, amely itt olvasható.
Tíz éve folyamatosan fejlesztjük azokat a klubokat, amelyeket a látássérült emberek sikeresebb életviteléért hoztunk létre. Ma már húsz kerületben vagyunk jelen, és rengeteg érdekes programot szerveztünk számukra – mondja Mészáros Ágnes, a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE) alelnöke. Ő az előbb említett klubhálózat, más néven „A közösség lámpásai” mentori hálózat vezetője is egyben. Ezután így folytatja:
– Ehhez adott újabb impulzust a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet (NSZI) támogatása. Ehhez persze különleges vállalásokat tettünk, például, hogy 2023-ban 60 online klubot és 15 szabadidős foglalkozást, illetve kirándulást fogunk az éves tervünkbe beiktatni, emellett pedig 15 saját riportban számolunk be az élményeinkről.
Nem hinném, hogy magyarázni kell, milyen nagy dolog az, hogy vakon vagy gyengénlátón el tudják ezt végezni a kollégák. Tehát videókat vesznek fel, vágnak, hangot rögzítenek, interjúkat készítenek. Ennek persze már volt előzménye, mégpedig a covid-vírus idején. Ha nem akartuk elveszíteni tagjainkat, online kellett velük tartani a kapcsolatot, ehhez pedig meg kellett tanulnunk a videókészítés csínját-bínját. Ebben minden klubvezetőnek segített az okoseszköz oktatónk. Egyébként pedig van egy profi riporterünk, aki egy országos hatósugarú rádiónál dolgozik már több éve. A tagok aztán alkalmazkodtak az új helyzethez, és követték online a klubvezetőket.
Megjelent a VGYKE legújabb sajtóközleménye A közösségből fakadó erő – látássérültek klubjai címmel, mely alább olvasható.
A közösségből fakadó erő – látássérültek klubjai
– Legfontosabb feladataink közé tartozik, hogy segítsük megszüntetni tagjaink elszigeteltségét, és közösséget teremtsünk számukra. Mégpedig olyat, amelyik közel van hozzájuk, amelyet könnyen elérnek, ezért ma már 20 budapesti kerületben működtetünk klubokat. Ezek természetesen ingyenesek. Sorstársaik mellett egyébként találkozhatnak segítőkkel és másféle, új társasággal is – mondja Mészáros Ágnes, aki a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE) alelnöke, egyébként pedig mentori hálózatának vezetője.
– 2013-ban még csak nyolc budapesti kerületben tudtunk elkezdeni dolgozni „A közösség lámpásai” klubhálózatban, ahogy elneveztük ezt a projektünket. Hogy ma már majdnem minden kerületben jelen vagyunk, abban nagy szerepük van az önkormányzatoktól és a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézettől, illetve az elődjétől kapott támogatásnak.
Havonta egyszer egy klubhelyiségben találkozunk, másodjára viszont külső helyszínre megyünk. Tagadhatatlanul ereje van a közösségnek, hisz ha valaki el sem indulna egy-egy úticél felé, meggondolja magát, ha a társai hívják. Főleg, hogy igyekszünk olyan programokat szervezni, ahová saját erőből sosem jutnának el. Például narrált színházi vagy cirkuszi előadásokra, speciális tárlatvezetésekre, buszos kirándulásokra.
Folyamatosan várjuk klubjainkba az új érdeklődőket, részletes információkat a honlapunkon találnak.
Reumatológiai és ízületi megbetegedésekről hallottunk
Május 19-én megtartottuk klubnapunkat Békásmegyeren a Közösségi Házban, ahol reumatológiai és ízületi megbetegedésekről hallottunk.
Vendégünk volt Dr. Kis János endokrinológus, aki a már népbetegségnek számító reumatológiai és ízületi megbetegedésekről tartott előadást. Mivel mozgásszervi megbetegedésről van szó ebben az esetben, nagyon fontosnak tartottuk, hogy meghallgassuk erről a szakembert.
A reuma szó jelentése egy gyűjtő fogalom. Az ókorból ered. A passzív mozgásszerveket az ízületek mozgatják, míg aktívan mozog az izomrendszerünk. A reuma egyre nagyobb tömegeket érint. De mi az oka? Kopásos folyamatok alakulnak ki az élet előre haladtával. A sejtek kezdenek átalakulni és hibás irányba működnek tovább. Ízületi gyulladások jelentkeznek. Kopásos megbetegedések gyakran fordulnak elő. Sok esetben genetikai oka van. Életünk során nagyon sok ízületi mozgást hajtunk végre. Egyes embereknél 40-50 éves korban már jelentkezhetnek panaszok, mások idősebb korban kevésbé betegek. Hatékony kezelés helyett sokszor gyógyszerekkel enyhítik a panaszokat. Ez nem hatékony terápia. Sok esetben protéziseket alkalmaznak. A gyógytornák részben tudnak segíteni.
A csontok működésében nagy szerepe van a mozgásnak. Minden korban elengedhetetlenül szükségünk van a rendszeres mozgásra. Az egészséges táplálkozásnak is fontos szerepe van, mert az ideális testsúly segít abban, hogy megelőzzük a betegségek kialakulását, vagy elősegítsük a mielőbbi gyógyulást.
Ezekről és sok más betegségi tényezőről hallottunk.
Köszönjük Dr. Kis Jánosnak a tartalmas előadást. Köszönjük Ruzsa Viktornak, a Hobby Rádió munkatársának, hogy felvételt készített az előadásról, melyet az alábbi hivatkozásra kattintva lehet meghallgatni.
