Category: Média

Narráció 25

   |   By  |  0 Comments

Bogdány Jakab: Gyümölcscsendélet papagájjal és fehér kakaduval

Bogdány Jakab: Gyümölcscsendélet papagájjal és fehér kakaduval
18. század

Bogdány Jakab festménye, a Szépművészeti Múzeum Régi Magyar Gyűjteményének egy igazán hangos és érzékletes darabja. A szinte már idilli képen íncsiklandó gyümölcsök között repkedő egzotikus és Magyarországon őshonos madarakat láthatunk. Az iménti egyszerű leírás azonban nem adja vissza a festmény érzékszervekre ható elemeit.

Már maga, a jelenetnek helyszínéül szolgáló tér is érdekes. A csendéletet egy kastély parkjában rendezték be, a háttérben árkádíves épület részlete látszik, az előtérben a kakadu egy világosbarna faragott kőpárkányzaton csücsül. A párkányzat darabja ekkor talán egy épületet díszített, ma kissé megtöredezve, eldobva hever a kertben. A madarak és gyümölcsök csoportja mögött láthatók a kert fái, a kék égen szürkés fellegek gyülekeznek.

A gyümölcsök segítenek meghatározni azt is, hogy milyen évszakban készült a kép: barack, füge, körte és szőlő ismerhető fel a festményen, így leginkább késő nyári, őszi időt képzelhetünk el, amikor a nyári nap sugarainak melege még felvidít, de érzékelhető már az ősz és a tél közeledte. Az édes gyümölcsökből rakott halom a nyári bőség utolsó ízeit idézi fel a nézőben. Lenyűgöző, ahogy a művész megfestette a hibátlan gyümölcsöket, ahogy a szőlőszemek és az almák felületén megcsillan a fény, szinte érezzük ujjaink között a gyümölcs héjának viaszosságát.

A kép zajosságát maguk a madarak adják, akiket a festő úgy ábrázolt, mintha valami heves vitát folytatnának és hangos rikácsolással képviselné minden madár a maga igazát. A kép bal oldalán kissé meggörnyedve látható a madársereglet legnagyobb testű tagja, egy vörös arapapagáj. Nagy horgas csőre fehér és fekete színekben játszik, színpompás vörös tollazatába szárnyán sárga és kék tollak vegyülnek. Óriási és félelmetes fekete karmaival a túlérés miatt szétrepedt gömb alakú tökön trónol. Vele szemben helyezkednek el a többiek. Az épületpárkányzaton ücsörgő fehér tollazatú kakadu, fején sárga bóbita ágaskodik, jelezve hangos felháborodását. Felette szintén nagytestű papagáj látható, tollazata fűzöld, de tarkóján sárga, feje búbján kék és szárnyain vöröses színű tollazat tűnik fel. Tőlük balra látható egy sárga és zöld alapszínű, kisebb testű papagáj. A sárga tollazatú madár mereven szembe fordul a vörös arapapagájjal, testtartásából talán harcias ellenszegülés olvashatunk ki. Mellette látható kisebb zöld papagáj sárga társa felé fordul testével, de fejével a vörös arapapagájra fordul. Már a madarak elhelyezkedéséből, tartásukból is jól kivehető, hogy itt bizony komoly vitáról van szó, ahol a hangadó a fehér kakadu, de néha belekotnyeleskedik a kis sárga madár is. A vitában ellenfelük a vörös ara. Szinte halljuk azt a fülsiketítő lármát, amit a madarak csapnak a vita során! Az egzotikus madarak körül felbolydulnak a kert őslakói is, egy széncinke köröz izgatottan a papagájok felett.

Néhány gondolat a művészről:

Bogdány Jakab Eperjesen (ma Szlovákia) született, majd Hollandiában folytatta művészeti tanulmányait, ahol elsajátította a csendéletfestészet tudományát. Végül Angliában telepedett le és kedvelt, keresett művésszé vált a főúri körökben. Munkáinak jelentős része ma is Angliában található eredeti helyükön, a szobák faburkolataiban beépítve. Bogdány specialitása a madaras csendéletek lettek, a jellemzően egzotikus madarakat megörökítő képein élethűen ábrázolja a főurak madárházaiban hosszasan tanulmányozott élőlényeket. A csendéletek jellemzően megrendelőjük gazdagságának bizonyítékai voltak, hiszen a festés során folyamatosan friss gyümölcsöket, ételeket kellett biztosítani a művész számára, sőt ezeken a képeken sokszor megjelentek egzotikus tájakról származó tárgyak, állatok is.

A narráció illusztrációjaként szolgáló festmény reprodukció a budapesti Szépművészeti Múzeum tulajdona.

Somogyi-Rohonczy Zsófia