Kisfaludi Strobl Zsigmond: Szabadság-szobor

Folytassuk tovább virtuális sétánkat Budapest nevezetességei között. A következő állomásunk magasról tekint le a városra, de jó páran még a régi 10 forintos pénzérmén is találkozhattak vele, amit először 1971-ben adtak ki és 1995-ig használtunk. A Gellért-hegy tetején tornyosuló, az egykori katonai erődítmény elé, a Citadellára Kisfaludi Strobl Zsigmond tervei alapján elkészült Szabadság-szobor 1947 óta sok mindent láthatott a Főváros történetéből. Eredetileg a Budapest felszabadítása közben meghalt szovjet katonák hősi emlékművének szánták a szoborcsoportot, de túlélte a politikai változásokat is.

Ha a Gellért-tér felől sétálunk fel a hegy kacskaringós útjain, akkor a zöldbe borult hegy kaptatója után hirtelen ütközünk bele a monumentális szoborcsoportba az előtte kialakított téren. (1. kép) A 14 méter magas alak masszív kő talapzatával együtt 35 méter, a talapzaton felirat olvasható csupa nyomtatott fém betűvel. „Mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogságáért.” Örökérvényű szavak. A három alakból álló csoport központi alakja maga a Szabadságot megtestesítő figura. Alakja nagyméretű pálmaágat emel magasba mindkét kezével tartva, így a levél könnyedén fektetve nyugszik a kezében. A figura fejét enyhén hátra hajtja, így adva át magát a győzelmet és a szent békét jelképező ág magasba emelésének, felajánlásának. Rövid hajába mintha szél kapna bele. Ugyanez a szellő mozgatja meg hosszú, tógához hasonlító öltözékét, amelynek ujjai kissé felcsúsznak vállai felé az emelő mozdulatban, lábait takarja a földig érő textília. A ruhája szemérmesen csak érzékelteti, hogy női alakról van szó. Arca a földről nézve alig látszik, egyes felvételeken viszont látható, hogy a szobrász nem akarta feltétlenül egyéni karakterrel ellátni. Szinte szenvtelen arckifejezéssel tekint az ég felé, semmilyen áhítat, lelkesedés nem figyelhető meg rajta. No, de ki is volt a modellje ennek a szobornak? A vidékről a fővárosba felköltözött fiatal lányt -későbbi nevén Thuránszkyné Gaál Erzsébet-egy villamosmegállóban várakozva pillantotta meg a szobrász. A lány először megijedt az őt bámuló férfitól, csak attól nyugodott meg egy kicsit, amikor bemutatkozott a férfi és átnyújtotta a névjegyét. Gaál Erzsébet visszaemlékezésében így írja le a szobrász első hozzá intézet szavait: “A Zsiga bácsi leszólított a Dózsa György út és a Thököly út sarkán. Már húsz méterről felismertem a nyers márványban a szobromat – mondta – Bocsásson meg, még be sem mutatkoztam, Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész vagyok. Azt a nőt kell megformáznom, akinek a szebb életéért harcoltak a hősök.” A modellkedés kemény munka és lemondásokkal is járt. Elsőként le kellett vágni a lány derékig érő haját, hiszen nem illettek a tervekhez. A lány hetekig járt a szobrászhoz és alkalmanként 20 percig tartotta a pálmaágat az ég felé, miközben ventilátor szele fújta. A szobor felállításáról szóló filmhíradó részletét itt nézheted meg.

A nőalak alatt, a kő lépcsősor két oldalán egy-egy férfialak szobra látható. Ha szembe állunk a szoborcsoporttal, akkor a bal oldali figurát vegyük először szemügyre (2. kép). A talapzaton az akt szobor bal lábával előre lépve, azt derékszögben behajlítva, támadóállásban tör előre. Jobb kezében lobogó fáklyát tart, bal kezével energikusan hátra nyúl. A szobrász érzékletesen munkálta meg a fiatal test izmait. Haját és az ágyékát szemérmesen takaró leplet szintén mintha szél fújná. A drapéria egyik csücske a földre, azaz talapzatra lóg. Ez technikailag azért fontos, mert így nem két ponton (a két láb), hanem három ponton támaszkodik a szobor, tehát statikailag biztosabb. Arcát figyelve ugyanazt a kissé semleges, érzéketlenséget fedezhetjük fel, mint a központi női alak esetében, bár mintha egy kis derűt is rácsempészett volna a szobrász. Vonásai alapján fiatal férfinak vagy fiúnak vélhetnénk.

A szoborcsoport jobb oldalán már egy sokkal tetterősebb alakot vehetünk szemügyre. Az idősebb férfi alak jobb lábával lép előre és jobb ökölbe szorított kezével lesújtani készül a bal kezével megragadott hét fejű sárkányra. (3. kép) A sárkány pikkelyes fejei vicsorítva fordulnak a férfi felé, karmos lábaival a férfi lábaiba kapaszkodva próbálják ellökni sikertelenül. A sárkány a mű értelmezéseiben a fasizmus jelképeként azonosítható be. Mindhárom szobor bronzból készült, így felületüket gyönyörű kékeszöld patina fedi, amely a bronz nemes oxidációja.

Ha szeretnél még többet megtudni az ikonikus szoborról, akkor hallgatsd meg Torma Tamás rövid videóját az építészfórum oldalán!

Somogyi-Rohonczy Zsófia