Jótékonysági hangverseny a Müpa-ban
| By Balázs Gábor | 0 Comments
Beszélgetés Érdi Tamás zongoraművésszel
Önről már 15 éves korában, mint csodagyerekről beszéltek, így a nagyközönség előtt teljesedett ki a művészete. Aki többre kíváncsi, az interneten megtalál mindent, hisz kevesen mondhatják el harmincnégy évesen, hogy pályafutásának a lap.hu internetes gyűjtőoldal önálló rovatot szán. Ezért inkább szorítkozzunk a közelgő jótékonysági koncertre. „Érdi Tamás és barátai” címmel lép fel a Müpa-ban.
Mit jelent Önnek a barátság?
A barátság az én életemben zenei kapcsolatokat jelent. Sajnos, csak ’úgy’, barátkozni, társaságba járni, ritkán adatott meg az életemben. Egyszer hosszabb ideig nagyszerű barátokat szereztem, heti rendszerességgel egy irodalmi társaságba jártam, ezt nagyon élveztem, de aztán az élet elsodort bennünket. Aztán emlékszem, gyerekkoromban nagyon jó volt a Cimbora táborokban osztálytársaimmal vakációzni, de ez nem tartott sokáig. Sajnos később, a konzervatóriumi években Torontóban, kevés idő jutott a barátkozásra. Mindenki ment gyakorolni, és a híres örök érvényű Czerny-mondás jut eszembe ilyenkor, a zongorista élete olyan, mint egy cellába zárt rabé. Valóban nagyon magányos élet a gyakorlás egy szobába zárva, igaz, a társa, a vigasza, egy nagyszerű zenemű lehet, viszont azt el kell sajátítani.
Miképp döntött arról, hogy zenésztársai közül kiket hív meg erre az estére?
Könnyű volt a döntésem a Grazioso Budapest Vonósnégyessel már számtalan koncertem volt, a döntés egyértelmű volt, kapcsolatunk, barátságunk régi.
Milyen viszony fűzi az Önnél egy korosztállyal idősebb, világhírű magyar pianistákhoz?
Kifejezetten egy korosztállyal idősebb zongoristák közül Bogányi Gergellyel volt kapcsolatom, együtt játszottuk a Zeneakadémián Schubert f-moll fantáziáját, s azt hiszem mindketten remekül éreztük magunkat…ha jól emlékszem a közönség is…
Nem mellékesen ez egy jótékonysági koncert. A KézenFogva Alapítvány huszadik születésnapja alkalmából rendezik meg az értelmi fogyatékos, halmozottan hátrányos helyzetű emberek javára. A programjából látható, hogy sok jótékonysági fellépése van. Mi alapján választ a felkérések közül?
– Szeretek sorstársaimon segíteni, én is sok segítséget kaptam életem során, egyrészt ezt szeretem viszonozni, másrészt nehéz manapság az élete sorstársaimnak. Tudom hogy sokuknak nehéz a megélhetése, nehéz az elhelyezkedés, ahol tudok, segítek.
A nyáron örömteli esemény volt az életében, amikor párjával, Harmos Rékával a Bazilikában kimondták a boldogító igent. Az első néhány hónap után mi a véleménye a házasság intézményéről?
Én azt hiszem, jól választottam. Réka egy bűbájos teremtés, szereti a komolyzenét, a születésnapján talált rám, egy Müpa koncerten, s utána kezdtünk levelezni, ez két éve volt, de mintha ma lenne. Úgy érzem, nagyon boldogok vagyunk!
Aki a mostani koncertről lemarad, a közeljövőben hol hallhatja a játékát?
Legközelebb Bécsben játszom, majd a Zene Világnapján, Tatabányán, október 15.-én Debrecenben, 17.-én és 18.-án Budapesten a Rózsavölgyi Szalonban Törőcsik Mari lesz a vendégem. Novemberben pedig az Óbudai Társaskörben fogok ugyancsak egy jótékonysági koncerten zongorázni.
(Az interjú pár nappal a koncert előtt készült.)
Szerző: Zelei Béla