A Danubius kút allegorikus figurái

Erzsébet tér

Bizony elég furcsa dolgok a köztéri szobrok! Néha ugyanis útra kelnek és átköltöznek a város egy másik pontjára. Ugyanilyen „helyváltoztató” szobor a ma az Erzsébet teret díszítő Danubius kút is. Az először 1883. október 22-én felavatott kút eredetileg a Kálvin teret díszítette, csak 1959-ben költözött át jelenlegi helyére. A szoborcsoportot eredeti formájában Fessler Leónak köszönhetjük, az allegorikus alakoknak pedig Ybl Miklós építész álmodott méltó kútépítményt. A második világháborúban súlyosan megsérült kút újbóli felállításáról 1951-ben kezdtek el gondolkozni. A nyolc évvel később másodszor is felavatott kutat Győri Dezső szobrászművésznek köszönhetjük. Már a megalkotásának körülményei is kalandosak és számtalan városi legenda övezi, de először nézzük meg alaposabban a négy szoboralakot!

A történelmi Magyarország négy nagy folyóját jelképező allegorikus alakok neo-reneszánsz kút medencéin foglalnak helyet (1. kép). Az alapot biztosító többkaréjos íves kő medencén akárcsak valami szobortalapzaton ücsörög a Tisza, Dráva és a Száva folyókat megszemélyesítő, lenge ruházatú női alakok. Mindegyik a rá jellemző tárgyat (attribútumot) tartja ölében vagy kezében. A fejük felett gazdagon faragott medence tálja olyan hatást kelt, mintha csak a heves esőktől vagy a nyári tűző napsütéstől szeretné megóvni a klasszikus szépségű alakokat. A medence legalsó, a szobrok feje felett található tálját halakkal, kagylókkal és más, a vízi világhoz kötődő elemekkel díszítették alkotói. Ismerjük meg jobban a folyókat megszemélyesítő nőalakokat!

Itt van elsőként a ’Tisza’ (2. kép). A hölgy kezében halakkal teli hálót tart, kezeivel kecsesen bontogatja a halászhálót és veszi szemügyre annak gazdagság zsákmányát. Vállára omló haját koszorú díszíti. Felsőteste társaiéhoz hasonlóan meztelen, látni engedi idomait. Deréktól lefelé dúsan redőzött lepel fedi, a mester részletgazdagon és élethűen faragta ki a lágy anyag gyűrődéseit. A textil alatt tökéletesen kivehető a lábak mozdulata, ahogy bal behajlított lábát kissé maga alá húzza.

Mellette ül a ’Dráva’, ölében csigák sokasága látható. (3. kép) Haját szalaggal, babérkoszorúval és kagylóval díszítő nőalak állát bal kezében nyugtatva, elgondolkozva tekint maga elé. Közben jobb lába elfektetett klasszikus faragott kő vázán pihen. Egyetlen öltözéke neki is a derekát és lábait fedő lepel.

Végül itt van a ’Száva’, lábainál sast ábrázoló címerrel. (4. kép) Háta közepéig, derekáig érő hullámos dús hajába mintha csak a szél kapott volna bele, fejét babérkoszorú ékesíti. Testtartása könnyed és egyben férfias: behajlított bal lábát jobb térdén nyugtatja oly módon, hogy baljának bokája jobb térdén nyugszik. A nőalak a távolba réved, miközben kezeit lábán nyugtatja.

Fedetlen bájaikkal akár erotikus megjelenésűek is lehetnének ezek az alakok, ám elnézve őket ez eszünkbe sem jut. Tagjaik erősek, férfiasak, hatalmas és erőtől duzzadó testük leginkább Michelangelo alakjait idézik emlékezetünkbe. A női alakok között dús szakállú, bajszos, hosszú hajú tengeri istenek arcképeit faragták a kút testére.

A kút legfelső medencetálján, győzedelmes pózban látható a Dunát jelképező férfialak. A hosszú hajú és szakállú, atlétákat is megszégyenítő izomzattal rendelkező férfi ágyékát lepel borítja. Bal kezében nagyméretű kagylót tart, jobbjával óriási evezőn támaszkodik. Jobb lábát egy delfinen nyugtatja. Klasszikus, komoly arca szintén Michelangelót, méghozzá Mózes szobrát idézi. (Ha érdekel a világhírű reneszánsz szobor, a róla készült narrációt itt elolvashatod.)

Említettem, hogy több történet is él a városi emlékezetben arról, hogy miért döntött úgy korának egyik legbefolyásosabb pénzintézete, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár, hogy egy ilyen drága köztéri alkotással ajándékozza meg a fővárost. Az egyik elképzelés szerint az eredetileg a Ferenciek terére tervezett kút felállítása mellett azért döntött a takarékpénztár, mert a Ferenciek terén álló épületének homlokzata előrébb ugrott az engedélyezett terveken megjelöltnél és lelkiismeretfurdalásuktól vezérelve írták ki a pályázatot. Talán egy kicsit hihetőbb az a magyarázat, hogy bírósági döntés kötelezte a homlokzati túlnyúlás miatt a pénzintézetet egy ilyen művészeti alkotás adományozására. A cég persze megpróbálta húzni a költséges művészeti kártérítés megrendelését, ám ekkor Budapest polgármestere felállíttatta a bankkal szemben a város első nyilvános vécéjét. Ez persze elég nagy motivációt jelentett!

Ha szeretnél többet megtudni a Danubius kút történetéről, akkor érdemes meghallgatni a Gönczi Ambrussal, a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény vezetőjével készített izgalmas beszélgetést: 9.tv – Ferencvárosi séták – Danubius Kút – YouTube

Somogyi-Rohonczy Zsófia