2024. szeptember 6.

„Tanuld meg ezt a versemet,
mert meddig lesz e könyv veled?”

Faludy a fenti vers kezdősorait 1980-ban vetette papírlapra Torontóban. S milyen igaz, szinte előre látta, hogy a világunk milyen irányba megy, hogy változik az emberiség fejlődése nem éppen jó irányba.

Faludyt lehet szeretni és nem szeretni, csak egy dolgot nem: nem észrevenni. Élete végigkísérte a viharos XX. századot, megélt jót és rosszat. Magánélete is talán azt a torz világot tükrözi, melyben élt, s sorain keresztül betekintést nyerhet a mai hallgató.

Kurucz Ádám Konrád Latinovits díjas versmondó mély átéléssel tolmácsolta Faludy élettörténetét, felidézve Villon balladáit is, melyeknek talán Faludy volt a leghitelesebb és számomra legalábbis a legjobb fordítója.

Az előadás után kötetlen beszélgetésre is sor került a nézők és előadó között a galériában.

Szalainé Tündi
Közösségi civilszervező

#aliglátó #Ferencváros #gyengénlátó #klubprogram #közösségiklubok #látássérült #vak #VGYKE