Ezen a hűvös őszi napon a IX. kerületi Lámpás Klub tagjai a „Valahol Európában” c. musicalt tekintették meg a Magyar Színházban (volt Pesti Magyar Színház).
A vészterhes, háború utáni időben szülő nélkül maradt gyerekcsapatok, állami gondozott fiatalok járják az országot, éhesek, rongyosak.
Végső menedékük egy vár, ahol a valamikori zongoraművész felkarolja a gyermekeket, akik rendbe hozzák a várat. A gyerekeket el akarják fogni, Kuksi, a legkisebb gyermek egy eltévedt puskagolyótól életét veszti, ez a tragédia, de mégis megnyitja a szabadság felé vezető utat. Simon, a zongoraművész a gyermekeknek ajándékozza a várat.
Straub Péter régész előadásában erre a kérdésre is adott választ.
Az előadásra különleges tárgyakat hoztak a Nemzeti Múzeum munkatársai, másolatokat, melyek tapintható formában a hallgatóság számára is érzékelhetővé tették a kor tárgyait, edényeket, gyönyörűen kidolgozott övcsatot, ékszereket. A múzeum munkatársai erre a különleges alkalomra a feltárt sírokban talált csontvázakat, tárgyakat tapintható formában is elkészítették.
A több mint egyórás előadás élmény volt mindenki számára, egy különleges rég letűnt világban kalandozva.
A IX. kerületi Lámpás Klub 2024. októberi Fehérbot napi ünnepségét egy különleges helyszínen, az Unicum Ház és Múzeum dísztermében tartotta.
Az ünnepséget Fodor Ágnes elnökasszony nyitotta meg, megemlítve az ünnep fontosságát a látássérültek életében, és utalt arra, hogy a 2024-es év örömteli az egyesület életében, hiszen 20 éve érdekképviseleti szervezetként működik a látássérült emberek támogatása, segítése érdekében.
Ezután ünnepi gálaműsor következett. Dr. Kurucz Ádám versmondó Faludy György,Romhányi József és Arany János műveiből választott. Második fellépőként Rák Kati színművésznő repertoárjából opera, operett és prózai részleteket adott elő.
A nap zárásaként egy fiatal, alternatív rockot játszó együttes, az Impardonné fergeteges hangulatot varázsolt, a tagok többen is felidézték fiatalkorukat, és táncra perdültek.
Az ünnep a Ferencvárosi Önkormányzat támogatásával valósult meg, a szendvicseket, süteményt, pogácsát a Party-Co kft. szállította. Fellépőink unicumos logóval ellátott ajándéktárgyakat kaptak.
Az eseményről a IX. kerületi Tv (9Tv) is tudósított, melyet közzétettek Facebook-oldalukon. Ez az összeállítás egyesületünk Youtube-csatornáján is megtekinthető.
Mama,Óda,Tiszta szívvel… Ki ne emlékezne ezekre a versekre? Legyenek akár kötelezőek, akár csak kedvtelésből tanultak.
Egy hűvös őszi napon került felidézésre József Attila életműve, Egy tragikusan nehéz gyerekkor, félárvaság, nevelőszülők, majd teljes árvasága, és a halálig tartó vágy a szeretetre és a szerelemre.
Párizsi évek és szerelmek is szóba kerültek Kurucz Ádám KonrádLatinovits-díjas versmondó előadásában.
A KF&T galéria kicsi, de meghitt, ahol valóságos időutazást tehet az, aki idelátogat. Ezen a napon aki részt vett az esten a 20-as évek világába repült, és talán kezet foghatott gondolatban József Attilával.
A program utáni közös beszélgetésből kiderült, hogy Szabó Lőrinc a kedvenc költője Ádámnak, egy est lesz az ő műveiből is.
Egy sokáig ismeretlen, civilizációmentes hely a Csendes-Óceánban. Közigazgatásilag Indonéziához tartozik, az első felfedezők már a középkorban jártak Pápua Új-Guineában, bár többeknek, főleg papoknak ez volt az utolsó útja.
Egy tévhit viszont eloszlatásra került az előadáson, melyet Szőllősi Mátyás újságíró világutazó osztott meg, a bennszülött törzsek ugyanis egy növényt rágcsáltak, melynek piros leve volt, és erről hitték azt az odautazók, hogy vér. Persze volt emberevés is, mint rituális szertartás, de csak az ellenséget és nagyon ritka esetben „fogyasztották” el. Egy furcsa betegség, a kuru terjedt el a bennszülöttek között, amikor felhagytak az emberevéssel, ez megszűnt a fore törzs tagjai között. Érdekesség, hogy több magyar utazó is járt a törzsek között, ők „túlélték” a kalandot, mivel nem akartak téríteni.
Előadónk egy békésebb törzsnél töltött pár napot, ők nem voltak emberevők, aránylag nagy létszámban élnek (70-80.000 fő.) Ők részben már civilizálódtak, nyugati ruhát hordanak, a közeli piacon adják el az általuk készített termékeket. A közeli nagyvárosban már MC’Donalds is van. Előadónk vett egy disznót a törzsnek, akik az ajándékot rituális tánccal és eredeti népdallal köszönték meg, mely lejátszásra is került. Ugyanakkor nem ritka még azon törzsbeliek száma, akik hagyományosan járnak, kevés ruhadarabot viselnek, kizárólag védelmi célból. Tapintható tárgyakat, nyakláncokat is hozott előadónk.
Egy különleges világ különleges életébe nyert betekintést, aki részt vett a két órás klubdélutánon.
„Tanuld meg ezt a versemet,
mert meddig lesz e könyv veled?”
Faludy a fenti vers kezdősorait 1980-ban vetette papírlapra Torontóban. S milyen igaz, szinte előre látta, hogy a világunk milyen irányba megy, hogy változik az emberiség fejlődése nem éppen jó irányba.
Faludyt lehet szeretni és nem szeretni, csak egy dolgot nem: nem észrevenni. Élete végigkísérte a viharos XX. századot, megélt jót és rosszat. Magánélete is talán azt a torz világot tükrözi, melyben élt, s sorain keresztül betekintést nyerhet a mai hallgató.
Kurucz Ádám Konrád Latinovits díjas versmondó mély átéléssel tolmácsolta Faludy élettörténetét, felidézve Villon balladáit is, melyeknek talán Faludy volt a leghitelesebb és számomra legalábbis a legjobb fordítója.
Az előadás után kötetlen beszélgetésre is sor került a nézők és előadó között a galériában.
Gyerekkora tért vissza ezen a napon azoknak, akik a lámpás klub szervezésében vadnyugati izgalmakra vágytak.
A westernfaluban kedvesen fogadtak bennünket, az út fáradalmait a szalonban pihenhették ki a megfáradt utazók. Majd jött a kalandok sora, egy templom, ami valójában szabadulószoba, aranymosás, rodeo bika, és egy jellegzetes tordasi tájház. Majd a vadnyugati csárdában élő countryzene mellett ebédelt a csoport.
A képek nem adják vissza azt a fergeteges hangulatot, amelyben telt a nap.
A hangok különleges szerepet töltenek be az életünkben. A hallás az egyik legfontosabb érzékszerv. A hangtálakat a legenda szerint már Buddha is használta meditációra. A hangtálak napjainkban még mindig kézi technikával, 7 különféle fém ötvözetéből készülnek. Talán nem gondolnánk, de alternatív gyógymódként a nyugati orvoslás kiegészítő terápiájaként a nyugati kultúrában is egyre inkább kezd elterjedni úgynevezett hangfürdő formájában.
Ez általában egy órás meditáció a hangok vonzásában, melyet a vezető szólaltat meg meghatározott sorrendben. Ezen a klubnapon egy ilyen relaxációs hangtál meditációban volt része a lámpás klub tagjainak, mely után bizony frissebben tértek haza. A programot Németh László hangtálterapeuta vezette, aki folyamatosan tart relaxációs foglalkozásokat.
Egy csodás júliusi napon a IX. kerületi Lámpás klub Győrt látogatta meg. Tagjaink megismerkedtek a belváros nevezetességeivel, hallhatták Korponayné Géczy Julianna, vagyis a lőcsei fehér asszony történetét. Természetesen a „Vaskakas” legendája sem maradhatott ki, melynek emlékére egy kút még napjainkban is áll.
A Kovács Margit Múzeumban a győri keramikusművész munkáival ismerkedtek meg a tagok.
A nap további részében egy finom ebédre került sor a Zátony étteremben, majd egy különleges kis hajóban egy órás sétahajózásra a Dunán. Hazafelé még egy kis fagyizás is belefért a programba.
A Budapesti Operaház a maga nemében egyedülálló, különleges építészeti megoldásokat alkalmazó csodálatos épület. A felújítás után még impozánsabb lett, ahol a világ zeneszerzőinek csodás operái hangzanak fel estéről estére.
Ezen a napon a IX. kerületi Lámpás klub szervezésében Verdi:Traviata c. operáját hallgatthatták meg tagjaink, mely a Kaméliás hölgy regényadaptációjaként született meg Verdi csodálatos zenéje által.
Klubnapunkon görög tájakra utaztunk, hacsak képzeletben is. Meghívott vendégünk, Papakosztandi Mária szülei Görögországból jöttek Magyarországra, és a sors véletlen játéka, hogy görögökként itt, Magyarországon találtak egymásra. 5 gyermekük született, akik közül van, aki visszament Görögországba a rokonokhoz. Marika itt maradt, de többször töltött több időt ő is a kinti rokonoknál.
Mesélt a görög zászlóról, hogy a kék-fehér kombináció a tengert és a fehér sziklákat jelképezik, a 9 vonal pedig a „szabadság vagy halál” nemzeti mottót.
Karácsonykor kis manók bújnak elő a földből, és rosszalkodnak vízkeresztig. Nem karácsonyfát, hanem olajágat díszítenek a családok, a karácsonyi ünnepség 12 napig tart.
A mediterrán konyha jellegzetességei a piták, halak, rákok, olajbogyók, mely egészséges étkezést tesz lehetővé. Vendégünk különleges spenótos pitát készített erre az alkalomra, amit megkóstoltunk, illetve eredeti görög üdítőket és kekszeket is megízleltünk.
A program végén a nemzeti görög tánc, a szirtaki tanulására is sor került.
