Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete

Megismerkedtünk Matyófölddel

2018. augusztus 4.
Egy asztal és szék matyó motívumokkal díszítve

Még a tavasz kezdetén kaptunk egy kecsegtető ígéretet egy matyóföldi kirándulásra, ami minden baljóslatú előjel ellenére valóra válhatott. Ezért nagy örömmel mentünk el Mezőkövesdre, hogy megismerjünk mindent, amit csak lehetséges egy nap alatt megismerni a matyókról.

Az odaút alatt nagyon sok dolgot megtudhattunk arról mire számíthatunk, így várakozásokkal telve érkeztünk meg Mezőkövesdre. Mezőkövesd magyarországi viszonylatban körülbelül a századik legnagyobb város, tehát nem számít annyira nagynak, de a helyszínen nem ezt éreztük. Az utóbbi Budapesten kívüli kirándulásaink alkalmával sokkal kisebb településekhez szoktunk hozzá, így nagyon meglepődtünk a város méretén. A város körülbelül akkora, mint Budapest első három kerülete és a XII. kerület együttesen.

Az első állomásunk a Matyó Múzeum volt, ahol nagyon kedvesen fogadtak minket. Ott megismertük milyen elemei vannak a matyó díszítéseknek, hogyan váltak ismertté és mekkora a tényleges jelentőségük. Megtudtuk, hogy a matyó megnevezés a környék katolikus lakóira utal, vagyis nem minden ott élő ember matyó és ezért nem minden a környéken lakó ember családi fotói között találhatunk szépen hímzett ruhadarabokat.

A matyó múzeum belsejében a kirándulócsoport a tárlatvezetést hallgatja

A bemutatott kiállítási tárgyakból megismerhettük a matyó hímzésen túl a matyó bútordíszítést és sok minden mást is, ami a színvilághoz és a formavilághoz kötődik. Ezeken keresztül ráébresztettek minket arra, hogy a matyó kultúra több a hímzésnél és a ruházkodásnál, csak éppen a hímzéses munkák kerültek leginkább a figyelem középpontjába.

Egy matyó díszítéssel festett szék és asztal a mezőkövesdi múzeumból, melyet az újbudai klub felkeresett

A múzeum egyik tárlatvezetője nagyon készségesen válaszolt minden kérdésre, melyekből nem volt hiány. Kiderült, hogy a színeknek egy teljesen jól követhető jelentése is van a díszítésekben. Számunkra meglepetést okozott, hogy a gyász színe a zöld, nem pedig a fekete. Sőt, a fekete a föld szimbóluma, melyből a termékenység és az élet származik, vagyis pozitív jelentést hordoz. Még arról is szó esett, hogy a matyó díszítést milyen módon lehet felismerni és megkülönböztetni a többitől.

A Klub beírta magát a matyó múzeum vendégkönyvébe is

Ezt követően mentünk át a közeli templomba, melynek különlegessége egy olyan freskó, melyen a matyó ruhákba öltözött emberek is megjelennek. Természetesen maga az egész templom lenyűgöző volt a díszítései és a festményei miatt.

Matyó emberek a templom egyik festményén

A templom történetét és a képi világát is alkalmunk nyílt megismerni, amelyről elmondhatni, hogy valóban nem mindennapi. Bár kifejezetten azért mentünk oda, hogy a matyókról tudhassunk meg a lehető legtöbbet, nagyon sok érdekes információval lettünk gazdagabbak.

A kirándulócsoport a mezőkövesdi templomban gyönyörködve leült a templom padsorai közé

Ezt követően egy kisebb városnézésen vettünk részt, ahol megismerhettük azt, hogy egy ekkora méretű, ilyen hírű városnak milyen problémái vannak és ki tudják-e használni az adottságaikat. Mivel mostanában elég sok ilyen jellegű beszélgetésben volt részünk, így nagyon sok kérdésünk volt. Számunkra nagyon érdekes volt a repülőtér, de sajnos arról csak elbeszélést hallhattunk, nem kereshettük fel. Felmerült a lehetősége, hogy egy másik alkalommal megpróbálunk majd oda is eljutni, mert ez a jelenleg éppen nem aktív repülőtér, a második legnagyobb repülőtér az országban.

A mezőkövesdi kirándulásunk információkban is és újdonságokban is nagyon gazdag volt, nagyon köszönjük mindenkinek az áldozatos segítségét, amely lehetővé tette számunkra ezt a kirándulást!

Neumann Károly
közösségi civilszervező