A Milleniumi Emlékmű szobrai
A magyar történelem meghatározó alakjai

Előző héten Gábriel arkangyal és a hét vezér szobrával ismerkedtünk meg, de a Milleniumi Emlékmű körülöttük álló vezetők alakjaival és az oszlopcsarnokok tetején álló allegorikus szobrokkal lesz teljes. Bár az emlékmű kialakítását Schickedanz Albert és Zala György nevéhez kötik, több szobor nem alkotta az eredeti emlékmű részét, hanem a II. világháború után helyezték őket ide.

Az arkangyal és a hét vezér szobrát tartó oszlopos építményt a félkört alkotó két íves oszlopcsarnok, mintha csak két karként ölelné körbe (1. kép). Az oszlopcsarnokot az a Schickedanz Albert tervezte, aki a téren található Szépművészeti Múzeumot és a vele szemben álló Műcsarnokot is megálmodta. A korinthoszi oszlopok alkotta fülkékben Magyarország híres vezetőinek patinás bronz szobrai láthatók. Az uralkodók és vezetők mindegyikét saját korának megfelelő öltözetben álmodta meg Zala György. Arcvonásaikat az érmékről, festményekről ismert minták alapján alkotta meg a mester. Apró mozdulatokkal, gesztusokkal igyekezett élővé varázsolni alakjaikat, mégis mozdulatlannak, megfagyottnak tűnnek. A bronzszobrok életnagyságnál nagyobbak, 280 centiméter magas óriások tekintenek le ránk talapzataikról. Mindegyik szobor lábánál kőbe vésve olvasható nevük és uralkodásuknak ideje. Az oszlopcsarnok alapépítményén minden szobor alatt téglalap alakú bronz domborműveket láthatunk, amelyek a híres személyiségek egy-egy híres cselekedetét, életének emlékezetes és hősies pillanatát örökítik meg. A két oszlopcsarnok alakjaira egyfajta szobrokba öntött történelemkönyvként érdemes tekinteni: az alakok és a hozzájuk tartozó domborművek a magyar történelem fontos vezetőit és eseményeit foglalják össze.

A tér bal oldalán található oszlopcsarnokban (2. kép) az életnagyságnál nagyobb bronz szobrok sorát az országalapító Szent István kezdi. Bal kezében kettős keresztet tart a magasba, fején a Szent Korona. 1083-ban egyházszervező tevékenysége miatt szentté avatták, így glóriával mintázta meg Zala György szobrászművész. Bár szentté avatták I. István királyunkat, az állam alapításához a harcmezőn is helyt kellett állni. Bal oldalán díszes hüvelyben kard lóg. Alakja alatt domborművén uralkodásának legfontosabbnak ítélt eseménye látható, amikor 1000. év Karácsonyán a pápa küldöttei koronát nyújtanak át a magyar királynak, ezzel szentesítve a keresztény államot. A következő a fülkében ismét egy szent király -így glória díszíti az ő koronás fejét is-, ő Szent László. A harcos szent király oldalán kard, jobb kezében csatabárd jelzi hadi tetteit. Az ő domborművén az látható, amikor László király legyőzi a leányrabló kun vitézt. A jelenetben a két harci ménen ülő vitéz csatabárddal és dárdával küzd egymással. Lovaik között az elrabolt lány próbál szabadulni a kun vitéztől.

A kard helyett tudással küzdött Könyves Kálmán. Hogyan máshogyan is örökíthette volna meg Zala, mint hogy jobb kezével egy kis asztalkán egymásra halmozott könyveken támaszkodik. Domborművén a király tudósai, írnoka és udvartartásának más tagjai között látható. A jelenet értelmezését a dombormű alá vésett felirat teszi lehetővé, hiszen azt látjuk, amint a király betiltja a boszorkányégetést. A mellette helyet foglaló II. András kezében kardot és egy függőpecsétes papírtekercset tart. Ez a híres Aranybulla, amelyben a király először rögzítette a nemesség jogait a magyar történelem során. Domborművén már a II. András keresztes hadjáratot vezet Jeruzsálem felszabadítására című jelenet látható. Címével ellentétben itt nem egy csatajelenetet láthatunk. A király papok társaságában egy kereszt töredékét vizsgálja. Vélhetőleg annak a keresztnek a maradványa, amin a Megváltót megfeszítették, hiszen a koronás király mögött több katona térdre rogyva imádkozik.

IV. Béla szakállas alakja gondterhelten néz maga elé, vállait kissé összehúzva öleli magához óriási palástját és még nagyobb kardját. Érthető is aggodalma, hiszen az ő feladata volt, hogy a tatárjárás után újjá építse a feldúlt országot. Az ezt szimbolizáló jelenetet látjuk a domborművén. A király katonái társaságában szomorúan tekint az előtte halmozódó holttestekre. A tragédiát a háttérben látható kopár, megtépázott fa is jól érzékelteti.

A gondterhelt figurát egy erős és tettre kész alak követi. Ő Károly Róbert, aki jobbjával kardjára, míg bal kezével címerével díszített óriási pajzsára támaszkodik. Koronáját, pajzsát, súlyosnak tűnő láncát Anjou liliomok díszítik, hiszen a nápolyi Anjou királyi házból érkezett Magyarországra, hogy V. István dédunokájaként megküzdjön a trónért. Az ő szobrát nem Zala György, hanem a felirat szerint Kiss György szobrász készítette. Domborműve alatt nem találunk feliratot, így csak találgatni tudunk, hogy vajon mit ábrázol a lovas csatajelenet. Talán a rozgonyi csatát, amit 1312-ben vívott Kassa alatt a király az Aba család ellen és még a Képes Krónikában is megfestették? A bal oldali íves oszlopcsarnok utolsó királyszobraként Nagy Lajost láthatjuk. Uralkodását tekintik a középkori Magyarország fénykorának, a belső béke és a sikeres hadjáratok idejének. Ennek megfelelően jobb kezében királyi hatalmi jelképe, egy pálca, baljában kard látható. Alakja méltóságteljes, erőtől duzzadó, magabiztosan tekint maga elé. Dicsőséges hadjáratainak állít emléket domborműve is, a Nápolyba bevonuló királyt örökíti meg katonái és az előtte meghajoló, koszorúkat hozó asszonyok társaságában.

A királyok oszlopcsarnokának tetején, az ív egy-egy végén allegorikus szobrok foglalnak helyet. Az Andrássy út felé tekint a Munka és a Jólét párosa. Az alakok egy körülbelül 20 méter magas klasszikus görög templomokat idéző elemekkel díszített talapzaton állnak. A munkát atletikus termetű ruha nélküli fiatal férfi jeleníti meg, jobb vállán kaszát és pálmaágat tart. A két tárgynak a párosítása azt sugallhatja, hogy békeidőben lehet földet művelni, a jólét is ekkor köszönt be az emberek életébe. Mellette egyszerű ruhát viselő nőalak kissé előre hajolva kosárból virágokat szór. Velük mintha csak valamilyen ellenpontot akarna képezni, az ív másik felén a Háborút jelképező férfialak vágtat harci kocsiján. A kocsi elé befogott két ló sörénye lobog, orrcimpáik kitágultak az erőfeszítéstől, első patáik épp a levegőben vannak a vágtatás során. A sisakos férfi ostor helyett egy kígyóval hajtja a lovakat. Az ábrázolás mellett mérete is félelmet kelthet, körülbelül 4 méter magas bronz alkotásról van szó. Szükség is van ezekre a nagy méretekre, hiszen a Munka és Jólét szobra mellett a Háború is az oszlopcsarnokos építmény tetején kapott helyet.

A tér jobb oldali oszlopcsarnokában (3. kép) haladunk tovább balról jobbra, az első híres hősünk Hunyadi János. A súlyos páncélzatot viselő hadvezér sisakjának rostélya felhajtva, jobb kezében elképesztő méretű pallost tart, markolata a válláig ér. A domborművén ábrázolt jelenet, amikor Hunyadi nándorfehérvári győzelmével megállítja a török hódítókat. A domborművön páncélos katonák és turbános török harcosok heves harcát láthatjuk. Az alakok egymást harapva, birkózva kavarognak előttünk. A forgatagból egy pap is kitűnik, aki keresztet tart kezében, ezzel mutatva, hogy a keresztény világ védelmében folyik a harc. A következő szobor Hunyadi Mátyást ábrázolja. A humanista uralkodó már könnyebb páncélzatban látható, bár még jobb kezével kardján támaszkodik, de ez a mozdulat nem a minden pillanatban harcra kész katonát sugallja. A kard inkább a hatalom jelképe az ő esetében. Öltözékének fontos eleme a nyakában lógó súlyos lánc, amelyről a király jelképével, a hollóval díszített medálok lógnak. A szobor alatt látható domborművön a királyt tudósai között láthatjuk, ahogy egy templom tornyának makettjét mutatják be az uralkodónak. A torony a Mátyás-templom tornyára hasonlít, a templom leírását itt találod.

Hunyadi Mátyást Bocskai István követi. A tollas süveget viselő férfi jobb kezében buzogányt tart, ezzel jelezve, hogy az ő élete is harccal telt, bár mégis a béke közvetítőjeként ábrázolta Holló Barnabás. Bal kezében a zsitvatoroki béke okmányát tartja, amelyet Bocskai közvetítésével a tizenötéves háború lezárásaképp kötött meg I. Rudolf német-római császár és I. Ahmed oszmán szultán 1606-ban a Zsitva folyó torkolatánál. Bocskai István szobra egyike azoknak a szobroknak, amelyek nem az eredeti királyszobrok közül valók, 1958-ban helyezték csak ide. Domborművét Marton László mintázta és Bocskai hajdúit ábrázolja harc közben a császári zsoldosokkal. A harc forgatagában a lovas és gyalogos hajdúk elől menekülnek félelemmel teli arccal a császár fizetett katonái.

Bethlen Gábor szobra szintén egy béke okiratát tartja jobb kezében, míg baljában neki is kard látható. Ez a béke a nikolsburgi béke, amelyet az erdélyi fejedelem II. Ferdinánd magyar királlyal kötött 1621-ben. A szobor egyike annak a tíz szobornak, amelyet I. Ferenc József ajándékozott a Fővárosnak. 1902-től a Köröndön állt és csak 1948-ban helyezték át a Hősök terére. A Kodály körönd szobrairól, történetükről ide kattintva olvashattok többet. Az eredeti 14 királyszobor közül öt ábrázolt Habsburg uralkodót, őket politikai okok miatt cserélték le az évek során. Az I. világháború elvesztése után kellett „távoznia” Ferenc József szobrának, az ő helyére Kossuth Lajos szobra került. II. Lipót helyére II. Rákóczi Ferenc alakját állították, Mária Teréziáét Thököly Imre szobra váltotta fel, I. Ferdinánd és III. Károly helyére a közeli Köröndről Bocskai István és Bethlen Gábor szobra került, amelyek méretre éppen azonosak voltak az eredeti Habsburg uralkodók szobraival, így gond nélkül lecserélhetők voltak.

Visszatérve Bethlen Gábor szobrához, az alatta látható dombormű Bethlen Gábor szövetségkötését mutatja be a csehekkel, ez id. Szabó István alkotása. Az öt magyar és négy cseh férfi egymással szemben áll, a tárgyalás maga a kézmozdulatokból olvasható ki. A középen álló közvetítő figura mutatja be egymásnak a tárgyaló feleket. A társaság tagjai közül néhányan méltatlankodva, csípőre tett kézzel állnak, vagy kezükkel hevesen gesztikulálva magyaráznak társaiknak.

Thököly Imre szobra is később költözött csak a Hősök terére. A talapzat felirata alapján 1954-ben készült Grantner Jenő munkájaként. A tollas süvegben ábrázolt alak hajlított jobb karjában buzogányt tart maga elé, olyan mozdulattal, amelyből érezzük, bármely pillanatban megsuhinthatja a veszélyes fegyvert. Ezt hangsúlyozza kissé ráncolt szemöldöke, szúrós tekintete, dacosan összeszorított ajkai is. Az ő domborművén is egy harci jelenet látható: a Thököly szolgálatában álló négy kuruc üldözi a szikszói harcban a labancokat, akik közül egy már le is esett lováról. A szereplők mozdulataiból itt is remekül érzékelhető, hogy kik lesznek az összecsapás győztesei. Míg a kurucok energikusan és céltudatosan kardjaikat magasba emelve és kezüket ökölbe szorítva haladnak előre, addig a labancok menekülnek, elesnek, lezuhannak.

Az utolsó két szobor alkotója Kisfaludy Stróbl Zsigmond 1955-ben alkotta meg a II. világháború után az emlékműről eltávolított Habsburg uralkodók szobra helyett II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos szobrát. Megfogalmazásukban és stílusukban nem ütnek el ezek a szobrok a többitől, így Rákóczit is korabeli öltözékben és jobb kezében tartott buzogánnyal ábrázolta a szobrász. A dombormű jobb oldalán a fejedelem látható kíséretében, míg a jelenet középpontjában Esze Tamás látható, aki bal kezével hátra mutat a mögötte álló jobbágyhadsereg tagjaira, ezzel a mozdulattal ajánlva fel szolgálataikat a felkelés számára.

Végül Kossuth Lajos szobrát láthatjuk az oszlopsor jobb szélén, a Műcsarnok épületéhez közel. A díszmagyar viselő férfi szobra alatt, a bronz domborművén Kossuthot láthatjuk ceglédi toborzó beszéde közben, emelvényen állva. Éljenző férfiak tömege veszi körbe Kossuthot, de az előtérben feltűnik egy lelkesen integető kisfiú is, akit óva ölel át édesanyja.

A királyok és vezetők feje felett az íves oszlopsor tetején itt is két allegorikus szobor látható. A másik ív tetején látható Háború szobrával szemben természetesen a Béke kapott helyet. A nyugodt arckifejezésű, finoman mosolygó nőalak jobb kezében a békét jelképező pálmaágat tartja. Az ő kocsiját is két ló húzza, de ezek a paripák már nyugodtan léptetnek előre. Az ív Műcsarnok felöli végén látható a Tudás és a Dicsőség szobra. A körülbelül 350 méter magas bronz férfiakt aranyozott Niké szobrocskát tart a kezében. Nikét a görög mitológiában a győzelem istennőjeként tisztelték, így meg is tudjuk fejteni, hogy a férfialak a Dicsőség allegorikus megjelenítője. A lágy esésű ruhát viselő nőalak fején babérkoszorút visel, kezében pálmaágat tart, így benne a Tudást tisztelhetjük.

A Milleniumi Emlékmű tehát egy gyönyörű összefoglalása, galériája azoknak a hősöknek és történeteknek, amelyekre nemcsak a milleniumi ünnepségek alatt érdemes emlékezni.

Somogyi-Rohonczy Zsófia