Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete

Narráció 33

2021. május 17.
Szanyi Péter: Pál utcai fiúk szobra

 

Szanyi Péter: Pál utcai fiúk szobra
2007

A Főváros utcáin egyre több olyan köztéri szobor jelenik meg, amely nem méltóságteljes talapzatról tekint le ránk, hanem embernagyságú méretével, a járókelők közé vegyülve helyeztek el. Ilyen emberközeli szoborcsoport Szanyi Péter Molnár Ferenc regényének egy ikonikus jelenetét megörökítő alkotása is, amely a Práter utca elején található általános iskola egyik kapuja mellett várja a nézelődőket. A regény címül szolgáló Pál utca alig pár percnyi sétára innen, a József körút túloldalán található.

A Práter utca egyik beugrójában bukkan elénk az öt bronz figura. A jelenetnek az iskola épületének téglafala és annak egy beugró sarka ad hátteret. A szobrász ezt, a szobor állítására egyáltalán nem szokványos, az utca és épület sajátos adottsága által kialakított területet választotta ki műve számára. A fiúk életnagyságú, körülbelül 140-160 centiméteres magassága, mozdulataik természetessége és az iskola közelsége teszi életszerűvé igazán a jelenetet. Szemlélőjében azt a benyomást kelti, mintha csak visszarepült volna az időben és a 19. század végi gyerekeket figyelné játék közben.

A szoborcsoport összesen öt alakot foglal magába két csoportra osztva. Három kisfiú – akikről a regényből tudjuk, hogy Nemecsek, Kolnay és Weisz– a sarok egyik téglafala felé fordulva merül bele a golyózásba. Mellettük a földön elhajigálva hever egy iskolatáska és egy bőrszíjjal összekötött könyvcsomag. A könyvek bőrszíján mintha egy biléta is lógna, de ezúttal nem a tulajdonos kisfiú neve olvasható rajta, hanem ötletesen oda írták fel a művész nevét és a szobor alkotásának évét. A jelenet életszerűségét növeli a falra akasztott kabát, szintén bronzból. A kisfiúk korabeli ruhában láthatók. Lábukon magas szárú cipő, rövidnadrág. A legkisebb fiú éppen golyóját gurítja a szemközti falnak. Bal lábával előre lép és jobb kezét előre lendíti. Kissé görnyedt tartása még kisebbé teszi a figurát. Érzékelhetően azt a pillanatot merevítette ki a szobrász, amikor ellendíti a kisméretű golyót. Arcvonásai alapján és Fábri Zoltán a regény alapján készült 1969-es filmjéből felismerhetjük, hogy ő Nemecsek Ernő. Balján girardi stílusú, keskeny karimás és lapos tetejű szalmakalapot viselő fiú guggol. Tekintetével ő is a falnak guruló golyókat figyeli. A csoportból egyedül a sarokhoz legközelebb álló, enyhén hajlított térdeire támaszkodó harmadik fiú kapja fel fejét a golyókról. Fejét elfordítva jobbra tekint és az iskola kapujának másik oldalán álló két nagyobb fiút figyeli kissé rémült arckifejezéssel. A másik két alak a regényből ismert Pásztorok, a vörösingesek csapatához tartozó testvérpár. Az egyikük hátát a téglafalnak vetve, hüvelykujjait nadrágja zsebébe akasztva, hanyag tartással tekint maga elé. A csoport valamennyi fiú alakja közül egyedül ő visel hosszú szárú nadrágot. Fején ellenzős sapka, akárcsak a mellette álló testvérének, aki már a golyózókat nézi. Méghogy nézi? Méregeti! Karjait mellkasa előtt összefonva, lábait szétvetve szemléli a kisebb fiúk játékát. Feszült pillanat ez, amely éppen a figurák tekintetéből, figyelmének irányából érzékelhető. A két golyózó kisfiú feszült figyelme a golyók felé, ahogy még nem is sejtik, hogy örömüknek nemsokára vége szakad. Valamint a társuk rémült tekintete, amikor észreveszi az őket méregető idősebb fiút és testvérét. A Pásztorok fölényes arckifejezése, ahogy erejük tudatában fontolgatják, hogy elvegyék-e a kisebb fiúk golyóit.
A szobrász által megörökített feszült pillanatot hűen adja vissza Molnár Ferenc regényének meghatározó eseménye előtti pillanatokat. A regényből vett idézet a szoborcsoport felett és mögött, az épület téglafalában kőtáblára faragva a regény részlete olvasható: „Hát csak jöttek a Pásztorok, egyre közelebb jöttek, és nézték nagyon a golyókat. Mondom a Kolnaynak: “Te, ezeknek tetszik a mi golyónk!” És még a Weisz volt a legokosabb, mert ő mindjárt mondta: “Gyönnek, gyönnek, ebből a gyövésből nagy einstand lesz!” De én azt gondoltam, hogy nem fognak minket bántani, hiszen mi soha nem csináltunk nekik semmit. És eleinte nem is bántottak, csak odaálltak, és nézték a játékot. A Kolnay azt súgta a fülembe: “Te, Nemecsek, hagyjuk abba.” Azt mondom neki: “Hogyne, majd éppen most, amikor te gurítottál, és nem találtál! Most rajtam a sor. Ha megnyerem, abbahagyjuk.” Közben a Richter gurított, de annak már reszketett a keze a félelemtől, és fél szemmel a Pásztorokra nézett, hát persze hogy nem talált. De a Pásztorok nem is mozdultak, csak ott álltak, zsebre dugott kézzel.”

Az az igazi, amikor maga a művész mesél művéről. Hallgassuk meg Szanyi Pétert a Pál utcai fiúk szobráról! Az einstand szobra a nyóckerbe’ – Józing (blog21.hu)

Hangoskönyv formájában pedig meg is hallgathatjuk a regényt. Molnár Ferenc A Pál utcai Fiúk HANGOSKÖNYV! (Teljes) – YouTube

Somogyi-Rohonczy Zsófia
AKKU – Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület

2021. április 19.
Homlokzat

Dohány utcai zsinagóga
Tervezte: Ludwig Förster

Tudtad, hogy Budapesten található a világ második legnagyobb zsinagógája? A new yorki Emánu-Él zsinagóga után a magyar főváros zsidó közösség zsinagógája érdemelte ki ezt a címet. A Dohány utca kezdetén álló mór stílusú épület építészeti, vallástörténeti és a magyar történelem szempontjából is értékes emlék. Az épület akárcsak egy mesebeli palota, az Ezeregy éjszaka meséinek is helyet adhatna.

Az 1859 szeptember 6-án történt ünnepélyes felavatás után sokáig csak a zsinagóga épülete állt ezen a helyen, majd 1931-ben építették hozzá a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár épületét és alakították ki a hősök kertjét, amely ma már temető. A Dohány utcai épület a neológ irányzatnak a zsinagógája. Az 1868-as év a zsidó közösség szempontjából is meghatározó év. A közösség tagjai nem tudtak megegyezni egy közös vezetőben, így három irányzatot hoztak létre. Ezek a neológia, status quo ante, orthodox irányzat.

Az épület leglátványosabb eleme talán a központi bejárat fölött tornyosuló két torony (1. kép). A hatszög alapú hasábok mindegyik oldalát kecses, keskeny, íves ablakok törik meg. A tornyok tetejét aranyozott kupolák fedik. A mór stílus jegyeit hangsúlyozzák a finom csipkézettel díszített ablakok. A központi bejárat fölött kör alakú ablak látható, amely egyszerre idézi fel a gótikus katedrálisok rózsaablakait, de formái által mégis a keleties hatást erősíti. A központi kapu síkja kissé beugrik, míg a tornyok alatti falszakaszok inkább kiugranak. Az épület másik jellegzetes díszítése a burkolat vízszintes sárga-vörös sávozása, amely végigfut a homlokzaton, de még a kupolás tornyokon is látható ez a dekoratív csíkozás.

Homlokzat

Ha közelebbről is szemügyre vesszük az ablakokat, akkor még finomabb díszítésre lehetünk figyelmesek (2. kép) A félkörívben záródó ablakok körül díszes sáv fut végig, amikben sárgás tégla színű nyolcágú csillagok láthatók sorban egymás után. Mindegyik csillagot vöröses tégla színű bordázat veszi körül. Az ablakokon feltűnik a zsidó díszítőelemek egyik jellemző eleme, a hatágú csillag is.

Ablakdíszítés

A főbejárat felett, a két torony között még egy jellegzetes és érdekes elemet láthatunk. Mózes két kőtábláját szimbolizáló táblákat (3. kép) A bejárat felett aranyozott héber feliratot láthatunk, amelynek fordítása “És készítsenek számomra szentélyt, hogy közöttük lakozzam.” A felirat bizonyos betűi felett apró csillagokat figyelhetünk meg. Minden betűhöz egy bizonyos számot rendeltek és ezeknek a számértéke 1859 lesz, tehát a zsinagóga felavatásának éve. Mind a külső, mind a belső díszítést megfigyelve észrevehetjük, hogy nem található egyetlen emberábrázolás sem, bár a geometrikus formákat és virágdíszítéseket rendkívül kreatívan használják, ahogy a csillagok esetében is láthatjuk. Ez a szabály a tízparancsolatban szereplő bálványimádás tilalma miatt alakult ki.

Kőtáblák

Belépve az épületbe megfigyelhetünk egy-két olyan jellegzetességet, ami a keresztény templomokhoz teszi hasonlatossá a zsinagógát és ami nem volt szokványos a zsidó közösség épületei között (4. kép). Ilyenek elsőként a színek. A Dohány utcai zsinagóga díszítésében ugyanis bőségesen használták az aranyozást, a hagyományos sárga és kékkel szemben. A zsinagóga maga háromhajós elrendezésű, tehát egy főhajót két oldalról egy-egy alacsonyabb mellékhajó vesz körül, míg a hagyományos elrendezésnek a centrális (központi) elrendezés számított. A háromhajós elrendezést inkább a keresztény templomok, bazilikák esetében használták. A bima, azaz a tóraolvasó emelvény elől és nem a tér közepén helyezkedik el, sőt két oldalon egy-egy szószék is található. A zsinagógában kórus és orgona is található, ami szintén szokatlan egy zsinagógában. Jellegzetes elem a karzat is, ahol a hagyomány szerint a nők foglalhattak helyet, bár ma már a földszinten a két szélső széksorban is leülhetnek. A zsinagógában tehát a férfiakat és nőket elválasztják, ennek egyik ismert magyarázata, hogy így a nők nem terelik el a férfiak figyelmét az imádkozásról. A belső tér díszítésében is visszaköszön a nyolcágú csillag, így például a padsorok között futó mozaik technikával készült kőpadlón is megfigyelhetjük őket. A belső tér otthonosságát, melegségét és egyben gazdagságát a faburkolatok adják: a karzat és a padok a fa meleg barna színét öltötték magukra. A tetőzetet vas oszlopok tartják, a mennyezet kazettás burkolatán szintén geometrikus formák és középen csillag köszön vissza.

Belső tér

Végezetül nézzük meg a tóraszekrényt (5. kép), amelyben a Mózes öt könyvét tartalmazó tóratekercsek vannak. A hagyomány szerint a szófér, azaz a tóraíró írja fel a pergamentekercsekre Mózes öt könyvének szövegét, majd a tekercset két fa rúdra tekerik fel. Fontos feladat a szóféré, ugyanis ha csak egy hibát is vét a szövegben, akkor az egész addigi munkáját abba kell hagyni és el kell temetni. A tóra szövege hetiszakaszokra van bontva, így a szöveget egy év alatt olvassák végig.

Az arany díszítéssel bőségesen ellátott, épületre emlékeztető szekrény előtt az örökmécses lóg. A csillagot formázó mécses az I. és a II. jeruzsálemi Szentélyre, amelyet leromboltak (i.e 586 és i. sz. 70-ben).

Tóraszekrény

A zsinagóga épületéhez tartozik a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár, amelyből jövő héten egy szédertáltakarót ismerhetünk meg.

A csatolt képeket a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár biztosította számunkra.

Somogyi-Rohonczy Zsófia

2019. december 21.

Jasper Johns: Céltábla

Kedves Olvasó,

 

előző héten Bécsben a mumokban (Museum Moderner Kunst Stiftunk Ludwig Wien) jártam, ahol nagyon megörültem, hogy élőben láthatom az egyik kedvenc amerikai művészem egyik munkáját. Így ebben a mai narrációban ezt az alkotást szeretném bemutatni neked. Ez pedig Jasper Johns 1967 és 1969 között készült Target, azaz Céltábla című munkája.

Maga a műalkotás első pillantásra végtelenül egyszerűnek tűnik. A négyzet formájú, méregzöld alapon egy narancssárga és meleg, kissé pirosas lila sávokból kialakított céltábla látható. A legkülső sáv a pirosas narancs, ezt követi egy lila, ismét egy narancs, még egy lila és végül a narancs központ. Mértanilag pontosan megszerkesztett forma, tiszta és árnyalatoktól mentes színek alkotják a képet. Közelebb lépve izgalmas részleteket fedezhetünk fel Azt is gondolhatnánk, hogy erre aztán kár volt a festéket pazarolni, illetve hogy semmilyen hatással nem lehet a nézőre ez a kép. Ha viszont szembe állsz ezzel a céltáblával, szó szerint hipnotizálni fog! Az egyszerű formák és színek rám legalábbis nyugtató hatással voltak, az egymásba süppedő körök pedig szinte meditatív állapotba tudják hozni a nézőjüket. A precíznek tűnő, kimért és távolságtartó kép azonban közelről megnézve igazi kis érdekességeket rejt. Közelebb lépve felfedezhetjük azt is, hogy a kép alapját egyszerű fekete-fehér újságok alkotják. A felhordott festék nem fedi el teljes mértékben az újságfecniket, néhol még a betűk is kivehetők. Az újságok használata egy céltáblában különleges plusz üzenetet hordoz. Ismerős lehet az a kifejezés, hogy a sajtó céltáblájára tűzte. A pop art művészek, akiknek előfutárának tekintik sokszor Johnst is, előszeretettel használták a magazinok és újságok fotóit, ezzel a tömegkultúra hatására hívva fel a figyelmet. A Céltábla tehát a 20. század média utalta világának kritikája is.

 

Pár gondolat a művészről:

Jasper Johns a „dél” szülöttje, Georgiaban látta meg a napvilágot 1930-ban. Ifjúságát Dél-Carolinában töltötte, majd New Yorkba ment, ahol barátságot kötött Robert Rauschenberggel, John Cage-el, Merce Cuninghammel. Ezek a művészek mindannyian a 20. századi amerikai művészet ikonikus alakjaivá váltak. 1954-ben az amerikai zászlót választotta festményeinek témájává, majd a későbbiekben feltűntek művein egyéb kétdimenziós tárgyak is. A zászlók mellett festett céltáblákat, számsorozatokat, betűket. Mindezeket hihetetlen precizitással alkotta meg. No, de miért is fest valaki hétköznapi tárgyakat? Célja az volt, hogy képei ne az ábrázolt tárgy reprodukciói és valósághű képmásai legyenek, hanem maguk a tárgyak jelenjenek meg a képein. Johns alkotásaival a korszakban jellemző absztrakt expresszionizmus szélsőséges érzelmei ellenpontját jelentette. Az érzelmek kifejezésének háttérbe szorítása, a hétköznapi tárgyaknak a művek témájaként való felvállalása már a pop art-t előlegezi meg. Talán emlékszel, az első narrációm is egy hétköznapi tárgyakat felhasználó pop art munka volt, Oldenburg Női fehérneműs pultja.

 

A mű 2019. február 3-ig látható a mumok 55 Dates című kiállításán. Museum moderner Kunst Stiftung Ludwig Wien, MuseumsQuartier, Museumsplatz 1. Nyitva tartás: Hétfő 14.00-19.00, keddtől vasárnapig 10.00-19.00, csütörtök: 10.00-21.00

 

Somogyi-Rohonczy Zsófia