Az augusztusi klubnapunkon érdekes és sokak számára kevésbé ismert témával, a siketvaksággal foglalkoztunk, ezért a mottónk ez volt:

“Jobb a séta egy baráttal a sötétben, mint egyedül a fényben.”
(Helen Keller)

Sokan megrettennek attól, ha a siketvakság szóba kerül. Nehezen tudják elképzelni, milyen az, ha valaki egyszerre látássérült és hallássérült. Ezért tartottuk fontosnak, hogy beszélgessünk róla.

Lenkainé Vajda Viktória segítségével játékos, interaktív formában gyarapíthattuk ismereteinket e témában.

Először totóztunk. Minden kérdés után 3 lehetséges válaszból lehetett tippelni. Ennek során megtudtuk ki számít siketvaknak, hogyan kommunikálnak egymással, mi a taktilis jelnyelv, mi a LORM-ábécé, milyen eltérés van a vakok és siketvakok botja között…

Viki beszélt a siketvakság fogalmáról, leggyakoribb okairól. A siketvak állapot típusairól: veleszületett és szerzett siketvak állapot, és az Usher szindrómáról.

Megtudtuk azt is, hogy a taktilis jelnyelv és a LORM mellett sokan a Braille-ábécé tenyérbe írásával kommunikálnak. A leghíresebb siketvak Helen Keller írónő, akinek születésnapja, (június 27.) a Siketvakok Világnapja.

Ezen kívül barchobáztunk, vonatoztunk (itt az utolsó embernek Viki súgott egy szót, és le kellett rajzolni mindenkinek az előtte álló hátára. Aki legelöl állt az mondta ki hangosan, mi a megfejtés.

Mindkét játék szórakoztató volt… Aztán a LORM-ábécé betűivel írtunk egymás tenyerébe, ami szintén nagyon tetszett mindenkinek.
Köszönjük Lenkainé Vajda Viktóriának és a segítőjének, hogy elfogadták meghívásunkat!

Bernát Zsuzsanna és Puchnyák István
lözösségi civilszervezők