Különleges programon vett részt a VGYKE Kispesti Lámpás Klubja. A Kossuth téri Szamos Csokoládémúzeumot látogattuk meg október 21-én.

A program tárlatvezetéssel zajlott. Tárlatvezetőnk, Szegedi Kinga a múzeum 5 kiállító termén keresztül kalauzolt végig bennünket, ahol a csokoládé készítés folyamatát a kezdetektől napjainkig mesélte el és a készítéshez használt eszközökről is beszélt. Ezeket szemléltető eszközök segítségével is bemutatta nekünk. Kezünkbe vehettük a csokoládé alapanyagát, a kakaóbabot, amelyet meg is kóstolhattunk. Olyan étcsokoládét is kaptunk, amely a kakaóbab felhasználásával készült. Azt is megkóstolhattuk. A magas kakaó tartalmú étcsokoládé volt az első a csokoládék közül, amelyet elkészítettek. Megtudtuk, hogy a kakaóbab felhasználásának története hosszú időre nyúlik vissza, egészen a maják koráig, ők jöttek rá arra, hogy ez jó alapanyag egy édesség elkészítéséhez. Kezdetben vízzel, vaníliával ízesítették és forró italként használták. Később kezdték el a kakaóbabot leőrölve, vaníliával, majd fahéjjal és cukorral keverve szilárd táplálékként használni. Az embereket foglalkoztatta a csokoládé készítés. Az 1500-as évektől kezdve kezdtek rájönni arra, hogy ha különböző formákba beleöntik a forró csokoládé italt, akkor az egy idő után megdermed. A formákból kiöntve pedig különböző alakzatú édességeket tudnak így elkészíteni. A formákból kiöntött csokoládémasszát lefagyasztották és úgy még könnyebben tudták tárolni. Ez az ún.. temperálás, amellyel napjainkban is készítik a finom édességeket.

A csokoládé készítéséhez használt sablonokat kezdettben fából és fémből csinálták, majd megjelentek a műanyagok is. A múzeumban kiállított tárgyak között sok ilyen sablon található, amelyek közül néhányat mi is megfoghattunk. Tárlatvezetőnk a készítéshez használatos eszközöket is bemutatta. Megfoghattunk egy tűzhelyet, amelyen kannák voltak a víz forralásához, egy másik edényben pedig a masszát melegítették, majd azt keverték össze egy harmadik edényben. Ezt követte a temperálás. A temperáláshoz használt eszközt is megtapinthattuk, amely egy kőműveskanálhoz hasonlító eszköz. Idegenvezetőnk megmutatta nekünk, hogy milyen volt a keverésnek a hangja. Nem csak eszközöket tapinthattunk meg, hanem a csokoládé reklámozásához használt próbababát, ami egy csokoládélánynak volt felöltöztetve nagyon élethűen.

Ezután rátértünk a Szamos csokoládéra és a marcipánra. A marcipán feltalálása is egy érdekes dolog volt. Egy cukrászmester kisfia jött rá arra, hogy a mandulát cukorral és vízzel keverve egy édes massza keletkezik és kihűtve nagyon szép formákat lehet belőle készíteni és finom édességként fogyasztható. Ez kapta a marcipán nevet.

A Szamos Csokoládégyár a Szamos család családi vállalkozása volt. Szamos Mátyás 1986-ban készítette el első csokoládéját, amely egy konyakmeggy bonbon volt. Majd egyre több csokoládét készítettek, amelyeket el tudtak adni. A Szamos csokoládémúzeumot a Szamos család alapította meg.

A kiállítási tárgyak egy részét üveg mögött tartják, ezért azokat csak a látók tudták megtekinteni, de tárlat vezetőnk arra is felkészült, hogy a vakoknak is részletes információkat tudjon róluk átadni. A program végén a múzeum előterében a sok finomságot nem csak megtekinthettük, hanem vásárolhattunk is belőlük. Köszönet Törőcsik Ágnesnek, a múzeum igazgatójának és tárlatvezetőnknek, Szegedi Kingának!

Programunk Kispest Önkormányzatának támogatásával valósult meg.

Rátóti Krisztina és Ruzsa Viktor
VGYKE közösségi civilszervezők