Category: Egyesületünk hírei

Youtube-csatornánk friss tartalmából ajánljuk

  |   By  |  0 Comments

A fotó előterében mikrofon, a hátterében egy stúdió képe látható.

„Gyógyító kezek” című sorozatunkban ezúttal nem egy masszőr, hanem vendégek szólalnak meg. Egy pályázat keretében a VI. kerületi Eötvös10 Közösségi és Kulturális Színtérben volt lehetőség kipróbálni Egyesületünk masszázs szolgáltatását.

Ruzsa Viktor pedig a Ferencvárosi Lámpás Klub szeptemberi összejövetelén beszélgetett a klubnap vendégével, aki 3D nyomtatással társasjátékokat készít.

A két sorozat új részei itt tekinthetők meg:

Gyógyító kezek – Eötvös10
Vendégségben klubjainkon – Beszélgetés Gergye Imrével

VGYKE

Rollerek, új KRESZ és a látássérült gyalogosok: jó irányba mozdult a kormány

  |   By  |  0 Comments

A képen a hálózat logója látható: több irányból érkező, színes vezetősávok kapcsolódnak össze egy ponton, és egy vak emberhez vezetnek, jelezve az emberek sokszínűségét és a közös célt.

Magyar Péter miniszterelnök október 28-i bejelentése mérföldkő: a motoros rollerek önálló járműkategóriaként jelennek meg a KRESZ-ben, teljesítmény szerint két csoportra osztva, életkori és védőfelszerelés‑kötelezettséggel, illetve egyértelmű járdahasználati korlátozásokkal. A nagy teljesítményű rollerek a jövőben nem mehetnek a járdán, kis teljesítményű eszközök is csak akkor, ha nincs sem út, sem kerékpárút, és szigorú sebességhatárokkal, kötelező bukósisakkal, bérrollereknél pedig 20 km/órás limit mellett.

Ez az irány alapvetően egybeesik az Útjelző Hálózat szakmai anyagában megfogalmazott célokkal. Az anyag világosan rögzíti: a hangtalanul, gyakran nagy sebességgel közlekedő mikromobilitási eszközök – különösen a rollerek – jelenlegi, többnyire ellenőrizetlen járdahasználata a gyalogosok, köztük a látássérült emberek biztonságát súlyosan veszélyezteti. A dokumentum következetesen azt javasolja, hogy a rollerek elsődleges tere az úttest és a kerékpárút legyen, ne a járda, továbbá hosszú távon kötelező mesterséges hangkibocsátást ír elő az ilyen eszközökre.

A kormány mostani döntése több ponton illeszkedik ehhez. Egyrészt egyértelműen kimondja, hogy a nagy teljesítményű rollereknek nincs helyük a járdán, másrészt a kis teljesítményű rollerek járdahasználatát is kivételes esetre szűkíti. Ez közel áll ahhoz az alapelvhez, hogy a járda elsődlegesen a gyalogosok tere, nem pedig vegyes, „mindenre jó” felület. A bérrollerek végsebességének korlátozása – különösen a belvárosi, zsúfolt környezetben – szintén egybecseng a szakanyag azon javaslatával, hogy a mikromobilitás szabályozása országosan egységes, a védtelen közlekedőket prioritásként kezelő rendszerben történjen.

Ugyanakkor az Útjelző Hálózat anyaga ennél tovább megy: nemcsak a sebesség és a járdahasználat rendezését sürgeti, hanem a mesterséges hangkibocsátás bevezetését is minden csendes, motoros eszközre – beleértve a rollereket. A mostani kormányzati bejelentés erre még nem tér ki, ahogyan a rollerek rendezetlen tárolásának – vezetősávokra, szűk járdákra, falak mellé történő leállításának – problémájára sem. Pedig a dokumentum szerint a közterületi „akadálypálya” felszámolásához elengedhetetlen, hogy a rollerek csak kijelölt, a gyalogosfolyosókat és vezetősávokat tiszteletben tartó parkolóhelyeken legyenek elhelyezhetők.

Fontos összhang mutatkozik a szabályozás szemléletében is. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kormány több százezer ember véleményére, szakértői egyeztetésekre, nemzetközi példákra támaszkodva döntött. Az Útjelző Hálózat anyaga ugyancsak a komplex, rendszerszintű megközelítést sürgeti: nem a gyalogosokra kíván többletfelelősséget rakni, hanem a járművezetők – ideértve a rollerezőket is – kötelezettségeit erősítené. Ez összhangban áll azzal a kritikával, amely a korábbi KRESZ‑tervezetek kapcsán a látássérült szervezetek részéről megfogalmazódott: elutasítják az olyan elvárásokat, mint a „szemkontaktus‑kötelezettség” a zebrán, és helyette a járművezetői felelősség egyértelmű kimondását szorgalmazzák.

Az Útjelző Hálózat javaslatai ugyanakkor emlékeztetnek arra is, hogy a rollerek szabályozása csak egy – bár fontos – eleme a látássérült emberek biztonságos közlekedésének. Legalább ilyen jelentős a járdák állapotának javítása, a gyalogátkelők és megállók taktilis és akusztikus akadálymentesítése, a hangjelzős lámpák, az AVAS‑rendszerek ellenőrzése, illetve a gyalogosok jogait tiszteletben tartó szemlélet beépítése a KRESZ‑be.

Összességében a mostani kormányzati bejelentés iránya – a rollerek önálló kategóriába sorolása, a járdahasználat szigorítása, a korhatárok és védőfelszerelés‑kötelezettség – jól rezonál az Útjelző Hálózat által kidolgozott szakmai ajánlásokkal. A következő, valóban döntő lépés az lehet, hogy a hamarosan induló társadalmi egyeztetés során a látássérült emberek szervezeteinek javaslatai – különösen a mesterséges hangkibocsátás, a rendezetlen roller‑tárolás és a védtelen gyalogosok elsőbbségének kérdésében – teljes súlyukkal jelenjenek meg a végleges KRESZ‑módosításban.

Az Útjelző Hálózat “A látássérült emberek biztonságos, önálló közlekedésének szempontjai a KRESZ megújítása és a kapcsolódó közlekedéspolitikai döntések során” című szakmai anyag itt olvasható.

Berke Mónika
Útjelző Hálózat koordinátora

Bemutattuk projektünket a Fővárosi Szolidaritási Alap 2026-os nyertes pályázóinak nyitórendezvényén

  |   By  |  0 Comments

Kártyás Irén projektmenedzser a pályázati kiírás tapasztalatairól beszél.

A Fővárosi Szociális Közalapítvány 2026. október 20-án rendezte meg a Fővárosi Szolidaritási Alap 2026-os nyertes pályázóinak nyitórendezvényét. A 28 támogatott szervezet között a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE) is helyet kapott, amelyet az eseményen Fodor Ágnes elnök képviselt.

A rendezvény kiváló lehetőséget biztosított a nyertes projektek szélesebb szakmai körben történő bemutatására, tapasztalatcserére és új szakmai kapcsolatok kialakítására.

A szakmai nap első részében a résztvevők tájékoztatást kaptak a Fővárosi Szolidaritási Alap eddigi eredményeiről, valamint a 2026-os pályázati kiírás tapasztalatairól.

A program második felében a támogatott szervezetek képviselői ismertették projektjeiket. Fodor Ágnes, egyesületünk rövid bemutatását követően, a VGYKE tervezett fejlesztésének céljait és várható eredményeit ismertette.

Projektünk célja egy olyan akadálymentes, okos beléptetési pont kialakítása, amely lehetővé teszi, hogy a látássérült emberek önállóbban és biztonságosabban juthassanak be a VGYKE Regionális Központjába, és könnyebben vehessék igénybe szolgáltatásainkat. A fejlesztés tágabb célja az önálló életvitel és az egyenlő esélyű hozzáférés támogatása.

A megvalósuló rendszer egyúttal más intézmények számára is követhető jó gyakorlatként szolgálhat. Tapasztalatainkat önkormányzatokkal, rehabilitációs központokkal, oktatási intézményekkel és más, akadálymentesítést tervező szervezetekkel is szeretnénk megosztani.

A projekt elsődleges célcsoportját a vak, aliglátó és gyengénlátó emberek alkotják, különös tekintettel azokra, akik a hagyományos, érintőképernyős beléptetőrendszereket nem tudják önállóan használni. A fejlesztés közvetetten családtagjaik, kísérőik és segítőik számára is előnyt jelenthet.

A projekt keretében kialakítjuk, teszteljük, majd szükség szerint továbbfejlesztjük és finomhangoljuk az okos beléptetőrendszert, látássérült munkatársaink és szakértők aktív bevonásával. Terveink között nyílt napok szervezése is szerepel, amelyeken az érdeklődők működés közben ismerhetik meg az elkészült megoldást.

A projekt a Fővárosi Szociális Közalapítvány támogatásával, a Fővárosi Szolidaritási Alap 2026 pályázati felhívás keretében elnyert támogatásból valósul meg.

A VGYKE sajtóközleménye

   |   By  |  0 Comments

A vakvezetőkutyás állomás

Mintegy 700 diák ismerkedett meg a látássérült emberek mindennapjaival a VGYKE szemléletformáló programján

Sikeresen zárult a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületének (VGYKE) „Kézzellátók” elnevezésű szemléletformáló programsorozata. A három budapesti helyszínen megvalósult, élményalapú foglalkozásokon mintegy 700 általános és középiskolás diák tapasztalhatta meg, milyen kihívásokkal szembesülnek a látássérült emberek a mindennapokban, és hogyan segíthetjük őket megfelelő módon.

A 2026 októberében lezárult programsorozat célja az volt, hogy a fiatalok személyes élményeken keresztül ismerjék meg a vak és gyengénlátó emberek élethelyzeteit, és nyitottabbá, elfogadóbbá váljanak a fogyatékossággal élő emberek iránt.

A VGYKE összesen 11 napon keresztül tartott interaktív foglalkozásokat három budapesti helyszínen: március 30. és április 1. között a XVIII. kerületi Kondor Béla Közösségi Házban, április 20–24. között a VIII. kerületi Kesztyűgyár Közösségi Házban, szeptember 15–17. között pedig az Újpesti Kulturális Központ Ifjúsági Házában.

A 45–90 perces foglalkozások során a diákok kisebb csoportokban, három különböző állomáson vehettek részt a látássérült emberek mindennapjait bemutató feladatokban.

Az egyik állomáson a résztvevők fehérbottal közlekedtek egy akadálypályán, majd egy elsötétített, boltot szimuláló környezetben kellett különböző termékeket felismerniük, például melyik lehet a majonéz, a ketchup, a mustár. A feladat során megtapasztalhatták, hogyan lehet a látás helyett más érzékszervekre támaszkodva eligazodni egy hétköznapi bevásárlási helyzetben.

A diákok az első állomáson a sötétboltban

A második állomáson a vakvezető kutyák és gazdáik mindennapjaival, valamint a biztonságos közlekedést segítő közös munkájukkal ismerkedhettek meg.

A vakvezetőkutyás állomás

A harmadik helyszínen tízféle szimulációs szemüveg felpróbálásával mindenki megtapasztalhatta a legkülönfélébb szembetegségek jellemzőit és a látásra gyakorolt negatív hatásait.

A szimulációs szemüvegek kipróbálása

A programon részt vevő minden diák pozitív élményekkel és nyitottabb szemlélettel távozott. Számos kérdést intéztek munkatársainkhoz, így a foglalkozások során mindenki értékes tapasztalatokkal gazdagodott. A vezető tanárok is aktívan részt vettek a programban, tanulóikkal együtt járták be az állomásokat és végezték a feladatokat.

Mindhárom helyszínen lehetőségünk nyílt riportot készíteni néhány tanulóval, tanárral, a programban résztvevő munkatársainkkal, önkéntesekkel. A riportokban nyilatkozók pozitívan értékelték a programot, hasznosnak és figyelemfelkeltőnek találták. Fontosnak tartották, hogy a fiatalabb generáció is szembesüljön azzal, milyen nehéz látássérültként alapvető és egyszerűnek tűnő feladatokat elvégezni, így növelve bennük az empátiát, toleranciát.

A VGYKE a helyszíni foglalkozások mellett két szemléletformáló kisfilmet is készített, amelyek a látássérült emberek vásárlási lehetőségeit mutatják be. Az egyik film a hagyományos bolti bevásárlás során felmerülő helyzeteket és nehézségeket, a másik az online vásárlás lehetőségeit szemlélteti. A videókban vak és gyengénlátó szereplők saját tapasztalataik alapján mutatják be a vásárlás folyamatát.

A programsorozatról készült helyszíni riportok és a két szemléletformáló film a VGYKE YouTube-csatornáján is megtekinthetők.

Helyszíni riportok:

Kézzellátók – Szemléletformálás a XVIII. kerületben
Kézzellátók – Szemléletformálás a VIII. kerületben
Kézzellátók – Szemléletformálás a IV. kerületben

Szemléletformáló kisfilmek:

Bevásárlás más szemszögből – Látássérültek a boltban
Online vásárlás más szemszögből – Látássérültek a neten

A „Kézzellátók” programsorozat a VGYKE szemléletformáló tevékenységének részeként járult hozzá ahhoz, hogy a fiatalabb generációk közvetlen tapasztalatokat szerezzenek a látássérült emberek életéről, és a mindennapi találkozások során nagyobb megértéssel, tudatosabban forduljanak feléjük.

A program a Belügyminisztérium és a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet támogatásával, a Fogyatékos személyek helyi, regionális és országos szervezeteinek szakmai programjainak támogatása 2025, FOF2025-E-5062 pályázat keretében valósult meg.

A Belügyminisztérium logója

A VGYKE logója

Az NSZI logója

NSZI logó

Az adó 1% felajánlások közösségformáló ereje a látássérült emberek támogatásában

  |   By  |  0 Comments

Köszönjük adója 1%-át!

Az adó 1% felajánlásából a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE) és az általa létrehozott 6 kistérségi csoport is jelentős támogatásban részesült. Összesen 307 fő ajánlotta fel személyi jövedelemadója 1%-át, amely így együtt 2 982 279 Ft-tal segíti a térségben élő látássérült emberek mindennapjait.

A felajánlások az alábbiak szerint oszlottak meg:

  • Cegléd és Térsége Látássérültjeinek Egyesülete: 187 915 Ft – 15 fő
  • Dabas és Térsége Látássérültjeinek Egyesülete: 198 056 Ft – 21 fő
  • Dunakanyari Látássérültek Egyesülete: 93 503 Ft – 12 fő
  • Gödöllő és Térsége Látássérültjeinek Egyesülete: 497 728 Ft – 38 fő
  • Látássérültek Pilisvölgye Egyesülete: 96 959 Ft – 10 fő
  • Új Látásmód – Buda Környéki Látássérültek Egyesülete: 1 014 459 Ft – 118 fő
  • Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete: 893 659 Ft – 94 fő

Az így befolyt összegeket az egyesületek a látássérült emberek mindennapi életét megkönnyítő szolgáltatások fenntartására és fejlesztésére fordítják. Ide tartozik többek között a segédeszközök beszerzéséhez nyújtott támogatások, a különféle információs és tanácsadó szolgáltatások, a közösségi programok, klubfoglalkozások, kulturális és szabadidős események szervezése, valamint a helyi és kistérségi érdekképviseleti tevékenység erősítése.

A felajánlások nemcsak anyagi támogatást jelentenek, hanem azt is kifejezik, hogy a térségben élők fontosnak tartják a látássérült emberek esélyegyenlőségét, önálló életvitelét és társadalmi részvételét. Minden egyes felajánlott 1% hozzájárul ahhoz, hogy az egyesületek továbbra is stabilan, kiszámítható módon működhessenek, és minél több személyhez eljusson a segítség.

Köszönjük mindazoknak, akik adójuk 1%-ának felajánlásával támogatták a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületét és kistérségi szervezeteit. A jövőben is számítunk a közösség összefogására, hogy minél több pozitív változást érhessünk el együtt.

Fodor Ágnes
VGYKE Elnök

Az Országos Fogyatékosságügyi Program új intézkedési terve és az Útjelző véleménye

  |   By  |  0 Comments

Az illusztráción egy papírlap látható egy asztalon, mely vázlatosan összefoglalja a cikk lényegét. A papírlap mellett a látássérülést szimbolizáló tárgyak láthatók.

Megjelent a Kormány 1303/2026. (IX. 18.) Korm. határozata, amely a 2026–2036 közötti Országos Fogyatékosságügyi Program 2026–2027. évekre vonatkozó intézkedési tervét rögzíti. A dokumentum részletesen meghatározza, milyen konkrét lépésekkel kívánja a kormány javítani a fogyatékossággal élő emberek élethelyzetét és esélyegyenlőségét a következő két évben. A tervezethez az „Útjelző – Látássérült Embereket Segítő Szervezetek Országos Hálózata” is benyújtotta szakmai véleményét és javaslatait, amelyek közül több irány és szempont visszaköszön a végleges intézkedési tervben.

Az Országos Fogyatékosságügyi Program 2026–2036 az állam hosszú távú keretprogramja a fogyatékossággal élő emberek jogainak érvényesítésére, életminőségük javítására és az esélyegyenlőség biztosítására. A hozzá kapcsolódó, 2026–2027-re szóló intézkedési terv egy kétéves, részletes „munkaterv”: megjelöli a konkrét feladatokat, határidőket, felelős minisztériumokat és a szükséges forrásokat. Vagyis azt rögzíti, hogy a következő két évben pontosan mit kell tenni jogszabályi, szakpolitikai, szolgáltatásfejlesztési és hozzáférhetőségi szinten ahhoz, hogy a program elvei a gyakorlatban is megvalósuljanak.

Az Útjelző – Látássérült Embereket Segítő Szervezetek Országos Hálózata az intézkedési terv tervezetéről adott véleményében határidők rövidítését, a meglévő szakmai anyagok felhasználását, valamint több látásspecifikus és infokommunikációs szempont hangsúlyosabb beépítését javasolta. A végül elfogadott intézkedési tervben több olyan elem is megjelent, amely tartalmilag tükrözi ezeket az irányokat.

Kifejezetten a látássérült tanulók szempontjainak elismerése, hogy az intézkedési terv önálló feladatként kezeli a látássérült diákok számára biztosított akadálymentes tankönyvrendszer és annak finanszírozása felülvizsgálatát. Ez közvetlenül kapcsolódik ahhoz a problémakörhöz, amelyet az Útjelző a segédeszközökhöz és taneszközökhöz való hozzáférés kapcsán az elmúlt időszakban részletesen feltárt, és amelyre rövid- és hosszú távú javaslatokat dolgozott ki.

Erősen visszaköszönnek az Útjelző javaslatai a kulturális és infokommunikációs akadálymentesítés területén is. A terv előírja a kulturális intézmények komplex akadálymentesítését, ideértve többek között a Braille-feliratokat, nagybetűs kiadványokat, akadálymentes fizikai hozzáférést és technikai segédeszközöket. Emellett kiemelt cél, hogy kulturális intézményekben fogyatékossággal élő személyek számára speciális tanulási, múzeumpedagógiai és szabadidős programok valósuljanak meg, és hogy a kulturális dolgozók képzést kapjanak az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításáról. Ezek az irányok egybeesnek azzal, amit az Útjelző a kultúra, média, sport és közérdekű tájékoztatás infokommunikációs akadálymentesítésével kapcsolatban követel: egységes, kötelező, számonkérhető szabályozási keretet és a már meglévő módszertani anyagok, jó gyakorlatok érdemi felhasználását.

A hozzáférhetőség átfogó, rendszeres szemléletben való kezelése szintén az Útjelző által képviselt szemléletet tükrözi. Az intézkedési terv országos szinten egységes felmérő eszköz kidolgozását irányozza elő a közszolgáltatások hozzáférhetőségének vizsgálatára, majd erre építve felmérést és ütemtervet a szükséges fejlesztésekre. Ugyanígy előírja az épített környezet, a közforgalmú személyszállítás, valamint a közszférabeli honlapok és mobilalkalmazások akadálymentességének átfogó vizsgálatát és a fejlesztési javaslatok kidolgozását. Bár a dokumentum nem részletezi külön az audionarrációt, a kommunikációs igényekre szabott szabályozási környezet áttekintése jó alapot ad ahhoz, hogy a későbbi megvalósítás során az Útjelző által előkészített, főleg audionarrációval és digitális hozzáféréssel foglalkozó anyagok beépüljenek.

Az intézkedési terv több helyen hangsúlyozza, hogy a szakmai anyagok, javaslatcsomagok és új szolgáltatási modellek kidolgozása a kormányzati és civil szereplők közös munkacsoportjaiban történik. Ez illeszkedik ahhoz az elvhez, amelyet az Útjelző külön is kiemelt: fel kell használni a korábbi, főként uniós projektekben készült tananyagokat, módszertanokat, és be kell vonni a fogyatékossággal élő személyek szervezeteit, köztük a látássérülteket képviselő szervezetek szakértőit. A program végrehajtását ellenőrző monitoringrendszer kialakítása és a partnerségi bevonás erősítésének rögzítése szintén azt mutatja, hogy a civil részvétel nemcsak deklaratív, hanem intézményesített kereteket is kap.

A látássérült emberek önálló életvitelét több olyan intézkedés is támogatja, amelyeket az Útjelző általános iránymutatásként fontosnak tartott. Ide tartozik a személyi asszisztencia szolgáltatás modellprogramjának kidolgozása, az elemi rehabilitációs szolgáltatások támogatása, a segítő kutyák képzésének támogatása, valamint a fogyatékossággal élő személyeket képviselő helyi és regionális civil szervezetek, továbbá a családokat segítő szolgáltatások megerősítése. Ezek mind olyan fejlesztési irányok, amelyek különösen nagy jelentőségűek a vak és gyengénlátó emberek számára.

A foglalkoztatás és a közlekedés területén is találunk olyan elemeket, amelyek az Útjelző felvetéseire reagálnak. A komplex minősítési rendszer felülvizsgálata és a nyílt munkaerőpiaci elhelyezkedést segítő szolgáltatások fejlesztése lehetőséget teremt arra, hogy hosszabb távon differenciált, a fogyatékosság jellegét és mértékét figyelembe vevő támogatási rendszerek alakuljanak ki. A gépjármű-szerzési és átalakítási támogatások rendszerének áttekintése pedig azt a célt szolgálja, hogy a közlekedési támogatások jobban igazodjanak az érintettek állapotához és valós közlekedési szükségleteihez.

Összefoglalva: az Útjelző Hálózat által javasolt fő irányok – a látássérült emberek oktatási esélyeinek javítása, a kulturális és infokommunikációs akadálymentesítés erősítése, a szolgáltatások egyéni szükségletekhez igazítása, valamint a civil szervezetek érdemi bevonása – több ponton visszaköszönnek az elfogadott országos intézkedési tervben. Ugyanakkor a részletes technikai javaslatok, különösen a határidők tömeges rövidítésére és bizonyos szövegrészek módosítására irányuló kérések nem teljes körűen jelentek meg. A következő években az lesz döntő, hogy a végrehajtás során miként épülnek be az Útjelző által készített problématérképek, módszertani útmutatók és konkrét szakmai javaslatok a gyakorlati lépésekbe.

A Hálózat által készített szakmai anyagok itt olvashatóak.

Berke Mónika
szociális munkás, hálózatkoordinátor

A VGYKE aktív szerepvállalása a Budapest Állásbörzén: fókuszban az állásinterjú, a munkaerőpiaci esélyek és az akadálymentes megközelítés

   |   By  |  0 Comments

A szeptember 17-i kerekasztal-beszélgetés résztvevői Hermann Gábor moderálásával

A Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE) kiemelt szakmai résztvevője volt a Budapest Állásbörzének, amelyet a Fővárosi Önkormányzat 2026. szeptember 16-án és 17-én rendezett meg 9 és 18 óra között a Biodóm aulájában (1146 Budapest, Állatkerti körút 16.). Az eseményre a belépés, valamint valamennyi program ingyenes volt. A rendezvény célja az volt, hogy az érdeklődők személyesen ismerkedhessenek meg a fővárosi fenntartású és üzemeltetésű cégekkel, intézményekkel, illetve közvetlen kapcsolatba lépjenek a személyzeti és toborzási feladatokat ellátó munkatársakkal. A Fővárosi Önkormányzat cégei és intézményei – a Budapest család – mintegy 27 000 munkavállalót foglalkoztatnak, stabil, kiszámítható foglalkoztatást kínálva a munkaerőpiac jelentős részéhez képest. A VGYKE és a Láthatár bolt szeptember 16-án önálló standdal is jelen volt a rendezvényen, ahol a látogatók tájékozódhattak a látássérült embereket segítő szolgáltatásokról, foglalkoztatási lehetőségekről, valamint különböző segédeszközöket ismerhettek meg és próbálhattak ki. A standnál személyre szabott információt adtak a megváltozott munkaképességű, köztük látássérült álláskeresők támogatási lehetőségeiről, és arról, milyen eszközökkel könnyíthető meg a mindennapi élet és a munkavégzés. Annak érdekében, hogy a rendezvény a látássérült emberek számára is biztonságosan és önállóan megközelíthető legyen, a VGYKE hangostérképet készített a helyszín megközelítéséhez; ez a részletes, hangos útvonalleírás segítette az érintetteket a Biodóm bejáratához és a főbb belső helyszínekhez való eljutásban.

A Budapest Állásbörzén mintegy 30 céges és intézményi stand várta a látogatókat, összesen 1000 négyzetméteres területen. A résztvevők több száz álláslehetőség közül válogathattak, emellett szakmai előadásokon, kerekasztal-beszélgetéseken vehettek részt, valamint önéletrajz-tanácsadást és önéletrajz-fotózást is igénybe vehettek. Ebbe a gazdag szakmai programsorozatba illeszkedett a VGYKE két kerekasztal-beszélgetésben való közreműködése, amelyek középpontjában az állásinterjúra való felkészülés és a munkaerőpiaci esélyek javítása állt.

Szeptember 16-án, szerdán 10 órakor „Állásinterjúra megyek. Hogyan készüljek?” címmel kerekasztal-beszélgetésre került sor, ahol a VGYKE-t Fodor Ágnes elnök képviselte. A beszélgetés az állásinterjúra való lépésről lépésre történő felkészülésről, a jelentkezők jogairól, a tipikus hibák elkerüléséről és az önbizalom szerepéről szólt, külön kitérve a megváltozott munkaképességű, köztük látássérült álláskeresők sajátos szempontjaira.

Szeptember 17-én, csütörtökön 15 órakor ugyanezzel a címmel újabb kerekasztal zajlott Hermann Gábor moderálásával, ahol a VGYKE-t Berke Mónika, az egyesület szociális munkása képviselte. Itt elsősorban gyakorlati tapasztalatokat osztottak meg az interjúhelyzet kezeléséről, a stressz csökkentéséről, a többkörös kiválasztási folyamatokra való felkészülésről, valamint a hátrányos helyzetű, így látássérült álláskeresők támogatási lehetőségeiről és jó gyakorlatairól.

A VGYKE mindkét kerekasztal-beszélgetésen való jelenléte, valamint a VGYKE és a Láthatár bolt standja, továbbá a hangostérkép elkészítése azt hangsúlyozta, hogy a nyílt munkaerőpiac a látássérült emberek számára is elérhető, ha megfelelő információkat, felkészítést, technikai eszközöket és akadálymentes megközelítést kapnak. A szervezet szakemberei arra törekedtek, hogy az érdeklődők azonnal használható, gyakorlati tanácsokat kapjanak: hogyan készüljenek az első állásinterjújukra, hogyan építsék újra önbizalmukat többszöri sikertelen próbálkozás után, és mely kommunikációs és önmenedzselési eszközök segítenek abban, hogy a munkáltatók valódi értékként lássák a jelentkezők tudását, tapasztalatát és alkalmazkodóképességét.

Berke Mónika
hálózatkoordinátor

Budapest Állásbörze – hangostérkép látássérült látogatók számára

  |   By  |  0 Comments

Az állásbörze plakátja, melyen két személy is látható.

Ez a hangostérkép abban segít, hogy odatalálj az állásbörze helyszínére és könnyebben tájékozódj a rendezvény területén, és megtaláld a kiállítók standjait, valamint a fontosabb szolgáltatásokat.

Az állásbörze 2026. szeptember 16-án és 17-én, 9 és 18 óra között látogatható. Helyszín: Biodóm, aula.1146 Budapest, Állatkerti körút 16.

A belépés és minden program ingyenes.

A Fővárosi Önkormányzat cégei és intézményei – azaz a Budapest család – mintegy 27 000 munkavállalót foglalkoztat, stabil, és a munkaerőpiac jelentős részéhez képest kiszámítható foglalkoztatást biztosít.

Ezért a Fővárosi Önkormányzat megszervezi a Budapest Állásbörzét, ahol megismerhetik az érdeklődők a fővárosi fenntartású és üzemeltetésű cégek, intézmények tevékenységét és személyesen találkozhatsz a személyzeti és toborzási feladatokat ellátó kollégákkal.

Mire számíthatsz?
– 30 kitelepülő céges és intézményi stand
– 1000 négyzetméter területen
– több száz álláslehetőség
– érdekes előadások szakértőkkel
– önéletrajz tanácsadás
– önéletrajz fotózás

Gyere el és találd meg a helyed a Budapest Családban!

Közösségi közlekedéssel az M1-es metró Széchenyi fürdő állomása, 72-es trolibusz, Fővárosi Nagycirkusz megállójától lehetséges. A megállótól visszafelé elindulva bal oldalon a Cirkusz épülete, majd beton kerítés, jobb oldalon az Állatkerti körút található, 200m elteltével a bal oldali beton kerítés fém csövekből álló kerítésre vált, a járda kiszélesedik és egy kisebb térre érkezünk. Itt található a Biodóm bejárata, 2db automata ajtó. Az ajtón áthaladva érkezünk a regisztrációs pulthoz. A kötelező regisztráció után balra fordulva, jobb oldalon a büfé, szemben pedig az állásbörze bejárata található. A Biodóm aulába, az állásbörze helyszínére érkezve szemben, középen található az információs pult. A pult mögött található a huszonhetes Esélyteremtő Budapest stand, ahol a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete is megtalálható a 16-án szerdán 9-11 óra közt.

A középvonalat követve a következő standokat találjuk:
26-os Fővárosi Állat- és Növénykert
25-ös BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt.
24-es BKV Zrt. Budapesti Közlekedési Vállalat Zrt.

A helyiség végéhez érve jobbról balra keresztben a
12-es Dietetikai tanácsadás
13-as Budapest Módszertani és Szociális Központ és Intézményei
14-es Étkeztetési Szolgáltató Gazdasági Szervezet

Itt választható, hogy a helyiség bal vagy jobb oldalán indulunk vissza a bejárat irányába.

Jobb oldalon a
11-es Life Coach
10-es Karriertanácsadás
9-es Munkajogi tanácsadás
8-as Szakszervezetek
7-es Budapest Közút Zrt.
6-os Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóság
5-ös Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
4-es Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.
3-as Budapest Esély Nonprofit Kft.
2-es Fővárosi Csatornázási Művek
1-es Fővárosi Vízművek

Bal oldalon
15-ös Fővárosi Önkormányzat Alacskai Úti Idősek Otthona
16-os Fővárosi Önkormányzat Kamaraerdei Úti Idősek Otthona
17-es Fővárosi Önkormányzat Halom Utcai Idősek Otthona
18-as Fővárosi Önkormányzat Pesti Úti Idősek Otthona
19-es Fővárosi Lakásügynökség
20-as Budapest Vásárcsarnokai Kft.
21-es Budapesti Közlekedési Központ Zrt.
22-es Kultúra és Művelődés
23-as Főpolgármesteri Hivatal

A pult utáni beugróban egy kis előadó terem, utána elsősegély hely, a mosdók és a fotóautomata találhatók.

Így vissza is értünk a bejárathoz.

Várunk szeretettel, keresd a VGYKE munkatársait Szeptember 16-án szerdán 9 és 11 óra között a huszonhetes standnál!

A hangostérképet a VGYKE munkatársai készítették: Németh Róbert és Balázs Gábor

Petíció a látássérült és halmozottan sérült fiatalok nappali ellátásáért

   |   By  |  0 Comments

A képen egy kerekesszékes és egy siketvak fiatal látható, két segítővel. A kerekesszékes fiatalt tornásztatják, a siketvak fiatal párosító játékkal foglalatoskodik.

A Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületét olyan szülők keresték meg, akik látássérült és halmozottan sérült gyermekeket, fiatal felnőtteket nevelnek, mert az iskola befejezése után gyermekeik számára szinte teljesen megszűnnek a fejlesztési, közösségi és napközbeni ellátási lehetőségek.

Évek óta folyamatosan együttműködünk a szülőkkel, közösen keressük a megoldást, egyeztetünk szakemberekkel és az érintett intézményekkel, hogy létrehozhassunk egy olyan nappali intézményt, ahol a fiatalok biztonságos, szeretetteljes, fejlesztő közegben tölthetik a mindennapjaikat, és ahol a családok valódi támogatást kaphatnak.

Most elérkezett a pillanat, hogy mindezt nyilvánosan is felvállaljuk, és közösen kérjük az állami és önkormányzati döntéshozókat: segítsék ennek a nappali ellátásnak a megvalósulását, ne hagyják magukra az érintett fiatalokat és családjaikat.

Kérjük, olvassa el petíciónkat, és ha egyet ért vele, írja alá, és ossza meg, hogy minél többekhez eljusson A VGYKE és a szülők kérése.

Petíció a látássérült és halmozottan sérült fiatalok nappali ellátásáért

Fodor Ágnes
Elnök

SAJTÓKÖZLEMÉNY

   |   By  |  0 Comments

A képen a hálózat logója látható: több irányból érkező, színes vezetősávok kapcsolódnak össze egy ponton, és egy vak emberhez vezetnek, jelezve az emberek sokszínűségét és a közös célt.

Útjelző – országos szakmai hálózat jött létre a látássérült embereket segítő szervezetek összefogására

Történelmi összefogás valósult meg a hazai fogyatékosságügyi szektorban: 39 szervezet részvételével megalakult az Útjelző Hálózat. A kezdeményezés célja, hogy felszámolja az eddigi széttagoltságot, és egyetlen, megkerülhetetlen szakmai bázisként garantálja a látássérült emberek érdekeinek érvényesítését a döntéshozatalban. A hálózat csatlakozásra hívja a még független szakmai szereplőket.

Harminckilenc szervezet részvételével megalakult az Útjelző – Látássérült Embereket Segítő Szervezetek Országos Hálózata, amelyhez a kezdeményezők továbbra is várják további csatlakozó szervezetek jelentkezését. Az ország különböző pontjain működő egyesületek, alapítványok, intézmények és cégek eddig is magas szakmai színvonalon, saját szakterületükön támogatták a látássérült embereket. A résztvevők azonban egyetértenek abban, hogy külön-külön csak a célcsoport egy részét érik el, és a rendelkezésre álló tudás, tapasztalat és jó gyakorlatok nem hasznosulnak kellő mértékben országos szinten. Az Útjelző Hálózat azért jött létre, hogy ezeket az erőforrásokat és ismereteket összehangolja, valamint a különböző területeken felhalmozott szakmai tudást egy közös, országos szintű együttműködés keretei között felerősítse.

Egységben az érdekérvényesítés

A Hálózat célja, hogy a szervezetek ne egymás helyett vagy egymás rovására, hanem közösen kialakított szakmai elvek és minimumok mentén, egységesen és hatékonyan lépjenek fel a döntéshozók, jogalkotók és közszolgáltatók felé. Így lényegesen hatékonyabban valósulhat meg a látássérült emberek önálló életvitelének támogatása, esélyegyenlősége és tényleges társadalmi részvétele.

Az Útjelző Hálózat egy informális, önkéntes alapon működő szakmai együttműködési platform, amelynek kereteit és informatikai hátterét a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE) biztosítja. A Hálózatnak nincs hierarchikus vezetése, a résztvevők egyenrangú partnerként dolgoznak együtt, a VGYKE feladata kizárólag a folyamatok szakmai és adminisztratív koordinációja.

Iránytű a döntéshozóknak

A Hálózat elsődleges feladata, hogy a látássérült embereket érintő kulcsfontosságú területeken szakmai minimumokat és irányelveket dolgozzon ki. Ezek a területek a következők: az oktatás és az inkluzív nevelés, a foglalkoztatás, a kultúra, a sport és a szabadidő, a digitális és fizikai akadálymentesítés, a közszolgáltatások hozzáférhetősége, az elemi rehabilitáció, a család- és gyermekvédelem, a nők helyzete Magyarországon, valamint a jogalkotás és szemléletformálás.

Ezek a kidolgozott alapelvek iránytűként szolgálnak a kormány jogszabályalkotó és szakpolitikai munkája számára, és segítik, hogy a jogalkotás és a végrehajtás a gyakorlatban is érvényesítse az egyenlő esélyű hozzáférés, az önálló életvitel és az inkluzív szemlélet követelményeit. A Hálózat célja, hogy országos szinten is hivatkozási alapot jelentő szakmai anyagok, állásfoglalások és ajánlások szülessenek, amelyek közös aláírással kerülnek a nyilvánosság és a döntéshozók elé.

Nyitott kapuk a szakmai partnerek előtt

A Hálózat folyamatosan várja olyan szervezetek jelentkezését, amelyek munkájuk során kiemelten foglalkoznak a látássérült emberek támogatásával, számukra szolgáltatásokat nyújtanak, innovatív programokat és fejlesztéseket valósítanak meg, és fontosnak tartják tevékenységük összehangolását más szereplőkkel a nagyobb társadalmi hatás érdekében.

A Hálózathoz eddig csatlakozott szervezetek:

  • 3eDucation Kft.,
  • „A fény túlsó oldalán…” Látássérültek Regionális Közhasznú Egyesülete,
  • A Gyengénlátó Gyermekekért Alapítvány,
  • Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület,
  • Bodor Tibor Kulturális Egyesület,
  • Cegléd és Térsége Látássérültjeinek Egyesülete,
  • Dabas és Térsége Látássérültjeinek Egyesülete,
  • Dunakanyari Látássérültek Egyesülete,
  • Fény a Sötétben Alapítvány,
  • Gödöllő és Térsége Látássérültjeinek Egyesülete,
  • Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Kollégiuma,
  • „Informatika a látássérültekért” Alapítvány,
  • Ki-Látás Közhasznú Alapítvány,
  • Látássérült Személyek Rehabilitációját Szolgáló Egyesület,
  • Láss Velünk! – Audionarrátorok Társasága,
  • Látássérült Gyermekeket Nevelő-Oktató Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Technikum és Kollégium,
  • Látássérültek Pilis Völgye Egyesülete,
  • Látássérültek Vas Vármegyei Egyesülete,
  • Magyar Optikus Ipartestület A Látásért Alapítvány,
  • Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége,
  • Mindenki Képes Egyesület,
  • Narradívák,
  • Rehabilitációs Környezettervezők Egyesülete,
  • Szem(l)életmód Rehabilitációs Központ,
  • „Szól a szív…” Alapítvány,
  • Új látásmód – Buda Környéki Látássérültek Egyesülete,
  • Vakok Állami Intézete,
  • Vakok Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Készségfejlesztő Iskolája, Fejlesztő Nevelés-Oktatást Végző Iskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona,
  • Vakok és Gyengénlátók Baranya Megyei Egyesülete,
  • Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesülete,
  • Vakok és Gyengénlátók Csongrád-Csanád Vármegyei Egyesülete,
  • Vakok és Gyengénlátók Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete,
  • Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Egyesülete,
  • Vakok és Gyengénlátók Komárom-Esztergom Megyei Egyesülete,
  • Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete,
  • Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete,
  • Vakok és Gyengénlátók Tolna Vármegyei Egyesülete,
  • Vakok és Gyengénlátók Veszprém Megyei Egyesülete,
  • Vakok és Gyengénlátók Zala Megyei Egyesülete

További információ:

Fodor Ágnes, a VGYKE elnöke, +36 70 387 5260

Berke Mónika, hálózatkoordinátor, +36 30 213 0050; email: halozat@vgyke.com

Hol akad el az út? Elindult az Útjelző Hálózat közös szakmai munkája

  |   By  |  0 Comments

A képen egy vak hölgy sétál egy kórházi folyosón. A háttérben egy orvos beszélget hozzátartozókkal és egy nővérrel. A bal felső sarokban az Útjelző logója látszik.

2026. június 25-én megtartotta első online ülését az „Útjelző – Látássérült Embereket Segítő Szervezetek Országos Hálózata”. A találkozóval hivatalosan is megkezdődött a Hálózat közös szakmai munkája. A csatlakozási nyilatkozatot eddig 32 szervezet küldte vissza, és a lista folyamatosan bővül, ami jól mutatja az együttműködés iránti erős igényt.

Az ülés központi témája a szemészeti ellátás folyamata volt „Hol akad el az út? – A látássérülés felismerésétől az ellátórendszerig vezető út problémái a szemészeti ellátásban” munkacímmel. A résztvevő szervezetek több nézőpontból járták körül, hogyan jutnak el ma a látásromlással élő emberek a diagnózistól a rehabilitációig, és hol törik meg ez az út. Visszatérő tapasztalat az információhiány: az érintettek sokszor már az első vizsgálatok során sem kapnak elég világos tájékoztatást a diagnózisról, a továbblépési lehetőségekről, vagy az őket segítő szervezetekről. A betegutak esetlegesek, területileg egyenlőtlenek, és hiányzik az egységes beutalási rend az egészségügy, a rehabilitáció, a segédeszköz-ellátás és a szociális, jogi támogatások között.

Kiemelt téma volt a szűrések szerepe, a segédeszközökhöz való hozzáférés, a pszichés támogatás hiánya, valamint az, hogy az orvosok és más egészségügyi szakemberek sokszor nem ismerik kellőképpen a rehabilitációs és civil szolgáltatásokat, illetve például a látássérült emberek számára elérhető sportolási lehetőségeket. A jelenlévők több javaslatot fogalmaztak meg a szakemberek motiválására és képzésére, beleértve pontszerző továbbképzéseket, a rezidensképzés kiegészítését, valamint az optometristák szerepének erősítését.

Az ülésen a Hálózat működésének kereteiről is szó esett. Rögzítésre került, hogy a Hálózat koordinátora és a VGYKE által készített anyagokat a Hálózathoz csatlakozott szervezetek szabadon terjeszthetik. Külső megkeresések esetén (sajtó, döntéshozók, intézmények) a koordinátor egyeztet a szervezetekkel, és 4–5 szervezet bevonásával, közösen képviselik a Hálózat álláspontját. Felmerült egy szóvivői szerep lehetősége is, amelynek pontos formáját a gyakorlat fogja később kialakítani. Fontos alapelv, hogy a kétharmados többséggel elfogadott szakmai anyagokra minden csatlakozott szervezet hivatkozhat és azokat önállóan is képviselheti.

A Hálózat célterületei között az oktatás, a foglalkoztatás, a kultúra és szabadidő, a digitális és fizikai akadálymentesítés, a közszolgáltatások hozzáférhetősége, a jogalkotás és érdekérvényesítés, a szemléletformálás, a mentális egészség, a család és gyermeknevelés, az elemi rehabilitáció, a szociális és pénzbeli ellátások, az alapellátás, a közmédia, a szemészeti ellátás folyamata, valamint a látássérült nők helyzete is szerepel. Ez egy nyitott, rugalmas keretrendszer, amely a későbbiekben tovább bővíthető.

A Hálózat első közös feladata egy részletes problématérkép és egy szakmai javaslatcsomag elkészítése a szemészeti ellátás folyamatáról. A problématérkép és a javaslatcsomag hamarosan elkészül, és elérhető lesz az „Útjelző” Facebook-oldalán is. A cél, hogy a látássérült emberek minél korábban, szervezetten és komplex támogatással juthassanak hozzá minden szükséges információhoz, ellátáshoz és segítő szolgáltatáshoz.

Berke Mónika
Hálózatkoordinátor

Útjelző Hálózat: országos szakmai összefogás indult a látássérült emberekért

   |   By  |  0 Comments

A résztvevők körben ülnek.

Megalakult az „Útjelző” – Látássérült Embereket Segítő Szervezetek Országos Hálózata: az első ülésen 42 szervezet közösen kimondta a Hálózat létrejöttét, és vállalta a közös szakmai munka megkezdését. A csatlakozott szervezetek listája mutatja, hogy a látássérült embereket támogató hazai szakmai közösség széles köre állt az együttműködés mellé, az oktatástól és rehabilitációtól a kultúrán, jogvédelmen és akadálymentesítésen át a szociális, egészségügyi és munkaerőpiaci támogatásig.

A Hálózathoz eddig csatlakozott szervezetek között megtalálhatók többek között a megyei vakok és gyengénlátók egyesületei, országos intézmények, iskolák, alapítványok és szakmai műhelyek, valamint kulturális és színházi partnerek. Külön köszönet illeti mind a 42 szervezetet, akik tudásukat, tapasztalatukat és kapacitásaikat a közös ügy szolgálatába állították: jelenlétük és aktív részvételük teremti meg annak alapját, hogy a Hálózat valódi, országos szakmai erőt képviseljen.

Az Útjelző Hálózat informális, önkéntes szakmai együttműködési platform, amelynek kereteit és informatikai hátterét a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE) biztosítja. A Hálózatnak nincs hierarchikus vezetése, nincsen „vezető szervezete”: a résztvevők egyenrangú partnerként, közösen kialakított szakmai elvek alapján dolgoznak együtt. A VGYKE feladata a folyamatok és találkozók koordinációja, valamint az online felület fejlesztése és működtetése, ahol a Hálózat szakmai tevékenységének jelentős része átlátható módon lesz elérhető.

A következő hetekben indul a tényleges szakmai munka. Első lépésként a résztvevő szervezetek a legfontosabb területeken – különösen az oktatás és inkluzív nevelés, a foglalkoztatás és munkaerőpiaci részvétel, a digitális és fizikai akadálymentesítés, a közszolgáltatások hozzáférhetősége, a kultúra, sport és szabadidő, valamint a jogalkotás, érdekérvényesítés és szemléletformálás – közös problématérképet készítenek. Erre épülnek majd azok a szakmai minimumok, irányelvek, ajánlások és állásfoglalások, amelyek országos szinten hivatkozási alapot jelentenek a jogalkotás, a szakpolitikai döntéshozatal és a közszolgáltatások fejlesztése számára.

A Hálózat célja, hogy a látássérült embereket érintő területeken egységes, összehangolt szakmai álláspontok szülessenek, így a kormányzati, önkormányzati és más intézmények számára megbízható, egységes és szakmailag erős partnerként tud megjelenni.

A résztvevő szervezetek saját működésükben is törekednek majd arra, hogy a közösen kialakított elveket és szakmai minimumokat alkalmazzák, ezzel erősítve az egységes, országos érdekképviseletet. Meggyőződésünk, hogy a ma sok esetben szigetszerűen működő kezdeményezések összekapcsolása révén jóval több látássérült emberhez juthatnak el a szolgáltatások és az információk, és a közös szakmai munka kézzelfogható, mérhető és tartós változásokat eredményezhet a mindennapi életkörülményekben.

Köszönjük mindazoknak, akik már csatlakoztak az Útjelző Hálózathoz: elkötelezettségük, szakmai tudásuk és tereptapasztalatuk nélkül ez az országos összefogás nem jöhetett volna létre. Számítunk aktív részvételükre a problématérképek kidolgozásában, a szakmai minimumok kialakításában és abban, hogy a Hálózat közös álláspontjait a saját területükön is hitelesen képviselik.

A Hálózathoz továbbra is várjuk azoknak az alapítványoknak, egyesületeknek, szövetségeknek, iskoláknak, cégeknek és intézményeknek a csatlakozását, amelyek kiemelten foglalkoznak a látássérült emberek támogatásával, szolgáltatások biztosításával vagy fejlesztésekben való részvétellel, és fontosnak tartják, hogy magas színvonalú szakmai munkájukat más szervezetekével összehangolva, közös elvek alapján képviseljék. A csatlakozás egy szándéknyilatkozat aláírásával történik, a közös munka elsődlegesen online formában zajlik majd.

Jelentkezés és további információ: halozat@vgyke.com

Hisszük, hogy minél több szervezet csatlakozik az Útjelző Hálózathoz, annál erősebb lesz az a közös szakmai hang, amely Magyarországon a látássérült emberek jogainak érvényesülését, szolgáltatásaik fejlődését és mindennapi életminőségük javulását szolgálja. Az eddig csatlakozott szervezetekkel együtt már most olyan országos tudás- és tapasztalatbázis formálódik, amelyre hosszú távon is építeni lehet.

A Hálózathoz eddig csatlakozott szervezetek:
3Education Kft., „A fény túlsó oldalán…” Látássérültek Regionális Közhasznú Egyesülete, A Gyengénlátó Gyermekekért Alapítvány, AKKU Egyesület, Bodor Tibor Kulturális Egyesület, Braille TISZA Sziget, Cegléd és Térsége Látássérültjeinek Egyesülete, Dabas és Térsége Látássérültjeinek Egyesülete, Dunakanyari Látássérültek Egyesülete, Fehér Bot Alapítvány, Fény a Sötétben Alapítvány, Gödöllő és Térsége Látássérültjeinek Egyesülete, Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Kollégiuma, Innováció a Látássérültekért Egyesület, Ki-Látás Közhasznú Alapítvány, LÁRESZ Egyesület, Látássérült Gyermekeket Nevelő-Oktató Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Technikum és Kollégium, Látássérültek Pilisvölgye Egyesülete, Látássérültek Vas Vármegyei Egyesülete, Magyar Optikus Ipartestület A Látásért Alapítvány, Magyar Színház, Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, Mindenki Képes Egyesület, Narradívák, REKORE Egyesület (Rehabilitációs Környezettervezők Egyesülete), Szem(l)életmód Rehabilitációs Központ, Szól a Szív Alapítvány, Vakok Állami Intézete, Vakok Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Készségfejlesztő Iskolája, Fejlesztő Nevelés Oktatást Végző Iskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona, Vakok és Gyengénlátók Baranya Megyei Egyesülete, Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesülete, Vakok és Gyengénlátók Csongrád-Csanád Megyei Egyesülete, Vakok és Gyengénlátók Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete, Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Egyesülete, Vakok és Gyengénlátók Komárom-Esztergom Megyei Egyesülete, Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete, Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete, Vakok és Gyengénlátók Tolna Vármegyei Egyesülete, Vakok és Gyengénlátók Veszprém Megyei Egyesülete, Vakok és Gyengénlátók Zala Megyei Egyesülete, Vakrepülés Színtársulat, Új Látásmód Egyesület.

A csatlakozás módjáról, a készülő online felületről és a következő szakmai lépésekről a Hálózat folyamatosan tájékoztatást ad majd partnereinek.

Berke Mónika
Hálózatkoordinátor