A klubtagokkal és kísérőikkel június 20-án Szentendrére mentünk.
A város gyönyörű természeti környezetben helyezkedik el, sok szép látnivalót kínálva az oda látogatóknak. Beceneve: A festők városa.
A hévtől gyalog indultunk el, hogy meg tudjunk állni egy-egy nevezetes történelmi helyszín, vagy régi szép épület előtt.
Úti célunk volt, hogy megnézzük Szentendrén a város legrégebbi épületét a Várdomb tetején. Régészeti feltárások során megállapították, hogy a Vártemplom négy nagyobb szakaszban nyerte el jelenlegi formáját. Már az 1200-as években állt ezen a helyen templom, melyet Szent Andrásnak neveztek. Szent Andrásról kapta Szentendre a nevét, mivel András magyarul Endre. A tatárjárás után újjáépült gótikus stílusban. Ekkor épült a torony, és a bejárati kapu mellett elhelyezett napóra, amely a legrégebbi csillagászati tárgyi emlék Magyarországon. Hatszáz éves napóra! Belül már barokk stílusban épült a templom. A török pusztítások után 1710-től az ide menekülő katolikus dalmátok építették újjá. A főoltár és a mellékoltárok szenteket ábrázolnak.
A szószéken a négy evangélista látható: Máté,János,Lukács,Márk. Belül a szentélyben a freskókat a Szentendrei Művésztelep öt festője festette az 1930-as években. Jézus életét úgy ábrázolták, mintha Szentendrén élt volna. A háttérben sok helyen a város ismert helyszínei láthatóak. A törökök elől menekültek a szerbek Szentendrére, majd az első világháború előtt visszatértek Szerbiába.
Sok látnivalóval és új ismeretekkel lettünk gazdagabbak a szentendrei városnézés, és templomlátogatás alkalmával.
Végül a nagy meleg elől menekülve a Fő téren fagyizással hűsítettük magunkat.
Reumatológiai és ízületi megbetegedésekről hallottunk
Május 19-én megtartottuk klubnapunkat Békásmegyeren a Közösségi Házban, ahol reumatológiai és ízületi megbetegedésekről hallottunk.
Vendégünk volt Dr. Kis János endokrinológus, aki a már népbetegségnek számító reumatológiai és ízületi megbetegedésekről tartott előadást. Mivel mozgásszervi megbetegedésről van szó ebben az esetben, nagyon fontosnak tartottuk, hogy meghallgassuk erről a szakembert.
A reuma szó jelentése egy gyűjtő fogalom. Az ókorból ered. A passzív mozgásszerveket az ízületek mozgatják, míg aktívan mozog az izomrendszerünk. A reuma egyre nagyobb tömegeket érint. De mi az oka? Kopásos folyamatok alakulnak ki az élet előre haladtával. A sejtek kezdenek átalakulni és hibás irányba működnek tovább. Ízületi gyulladások jelentkeznek. Kopásos megbetegedések gyakran fordulnak elő. Sok esetben genetikai oka van. Életünk során nagyon sok ízületi mozgást hajtunk végre. Egyes embereknél 40-50 éves korban már jelentkezhetnek panaszok, mások idősebb korban kevésbé betegek. Hatékony kezelés helyett sokszor gyógyszerekkel enyhítik a panaszokat. Ez nem hatékony terápia. Sok esetben protéziseket alkalmaznak. A gyógytornák részben tudnak segíteni.
A csontok működésében nagy szerepe van a mozgásnak. Minden korban elengedhetetlenül szükségünk van a rendszeres mozgásra. Az egészséges táplálkozásnak is fontos szerepe van, mert az ideális testsúly segít abban, hogy megelőzzük a betegségek kialakulását, vagy elősegítsük a mielőbbi gyógyulást.
Ezekről és sok más betegségi tényezőről hallottunk.
Köszönjük Dr. Kis Jánosnak a tartalmas előadást. Köszönjük Ruzsa Viktornak, a Hobby Rádió munkatársának, hogy felvételt készített az előadásról, melyet az alábbi hivatkozásra kattintva lehet meghallgatni.
Május 13-án Óbuda egyik nevezetes helyszínére látogattunk. A Gázgyári lakótelep történetével ismerkedtünk, megnéztük az 1910-es években épült házakat. A gázgyár szakembereinek otthont adó kolónia gyakorlatilag két elkülönülő lakótelepet jelentett. A belső tisztviselő telepet a gyár vezetőinek és a magas beosztású műszaki szakembereinek építették, a külső munkás telepen pedig az alacsonyabb beosztásban dolgozó munkások kaptak lakásokat. A két telep ennek megfelelően egészen eltérő volt a lakások beosztásának tekintetében. A belső telep tervezője Reich Kálmán volt, míg a külső munkástelep Balogh Lóránt tervei szerint épült meg. A dolgozók számára kialakított lakótelep gyakorlatilag egy kis faluként működött, ahol helyben minden volt: posta, orvosi rendelő, patika trafik, óvoda, iskola, bolt, pékség, hentes, fodrász, borbély cipész. A tisztviselőtelep és a munkástelep lakásainak megépítésénél minőségileg nagy különbségek voltak. A kertek gondozására viszont mindkét helyen nagy figyelmet fordítottak az ott élő emberek. Így szépek és gondozottak voltak. Kertész és utcaseprő is dolgozott ott akkor.
Gyakorlatilag mintatelepnek számított az Óbudai gázgyári lakótelep. A főváros költségeket nem sajnálva építette, szépítette, tartotta fenn. Az épületek nem változtak az elmúlt száz év alatt. Ma is parkosított térben helyezkednek el az egységes építészeti terv szerint megépített földszintes és emeletes házak. A lakótelep sikerességét bizonyítja, hogy a ma ott élő emberek is intenzív közösségi életet élnek. Nem ritkák a társas összejöveteleik. Amikor ott jártunk, a kizöldült fák lombjai között madarak énekeltek.
Utána a közeli „Nagymama Palacsintázója” Vendéglőben megpihentünk, és finom palacsintákat és üdítőt fogyasztottunk. Közben megbeszéltük múltbéli időutazásunk élményeit.
Ez a program az NSZI pályázat keretében valósult meg. Köszönjük.
