Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete

Falevélgyűjtős kirándulás

2018. december 10.
Az egyik kiránduló mutatja az általa összegyűjtött faleveleket az újbudai kiránduláson

Ma már talán nem mindenki emlékszik rá azonnal, de ennek az évnek az ősze kissé enyhe volt. Mi ezt az enyhe időjárást használtuk ki az ősz kellős közepén arra, hogy elmenjünk egy falevél-gyűjtős kirándulásra. A program eredete az volt, hogy ebben az évben is sokfelé mentünk, majd az ősz elején több gyerek is emlegette, hogy mennyire szomorú évszak az ősz. Ennek az ellenkezőjét szerettük volna bizonyítani, ezért szerveztük meg ezt a kirándulást.

A falevélgyűjtős kiránduláson a gyerekek egymás gyűjtéseit csodálják, a felnőttek mellettük állnak

A kirándulásunk egy hosszú útvonalon keresztül haladt, nagyjából az újbudai hegyektől a Tabán felé, majd egy kis buszozással a Normafa felé vettük az irányt és Zugligetig gyalogoltunk lefelé. Az út során az volt az egyik célunk, hogy a lehető legtöbb színárnyalatot gyűjtsük össze levelekből. Ezzel azt kívántuk megmutatni, hogy az ősz egy nagyon színes és izgalmas évszak.

 

Ez a célunk egész jól teljesült, mivel a gyerekek (is) nagy izgalommal igyekeztek a földről a lehető legtöbb színű levelet összegyűjteni. E közben nagyon sokszor kerültünk olyan helyzetbe, hogy egy enyhébb szellő megfújta a fákat és színes levéleső közepébe kerültünk, melyet nagy örömmel fogadtak a kirándulócsoportunk tagjai!

Az egyik kiránduló mutatja az általa összegyűjtött faleveleket az újbudai kiránduláson

Érdekes volt megfigyelni azt is, hogy mennyit változtak a kisebb patakok az ősz során, mely minket is meglepett. Tavasszal és nyáron ugyanis azt állapították meg többen is, hogy az erdei patakok mellett gyér a növényzet, mivel a fák lombjai eltakarják a napot. Ezért a patakok hangja ugyan szép, kellemes és megnyugtató volt, de a színvilág erősen sárszínűnek hatott. Most ősszel azonban a lehullott sok színes falevél nagyon szépen feldíszítette az erdei patakokat is, ami nagyon eltért attól, amit tavasszal és nyáron láthattunk.

A kiránduláson az is elhangzott, hogy az ősz valójában nem az elmúlás évszaka, hiszen a fák élete nem ér véget, csak egyféle téli pihenőre vonulnak és tavasszal újra látható lesz a lombjaikból álló koronájuk. A friss erdő illata, a meglepően sok mókus további örömforrás volt mindenki számára.

A falevélgyűjtős kiránduláson résztvevők egy felüljárón mennek át a fás területre

Ebben az évben ez volt az utolsó erdei-hegyi kirándulásunk és mindenki elmondta, hogy nem nagyon tudja kiválasztani melyik adta számára a legtöbb kellemes élményt. Őszintén reméljük azt, hogy a következő évben is legalább ennyire élménygazdag programsorozatot tudunk majd szervezni!

Neumann Károly
közösségi civilszervező