Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete

Narráció

2021. február 5.
Homlokzat

Magyar Fotográfusok Háza

Mai Manó egykori háza

Nagymező utca 20.

Budapest tele van mesélő házakkal. Olyan épületekkel, amik nemcsak egykori lakóik által mesélnek, de már az utcán mellettük elhaladva is beindítják a képzeletünket, bár a hétköznapi rohanásban, forgatagban hajlamosak vagyunk leszegett fejjel elhaladni mellettük. Pillantsunk fel egy kicsit az egykori császári és királyi fényképész házára, ami ma is a fotográfia otthona.

Az 1894-ben elkészült épület három fő részre bontható. (1. kép) Az utcával érintkező földszint színpompás zöld-sárga mázas kerámiával fedett, innen nyílik az elegáns előcsarnok. Jelenleg a szomszédos Thália Színház jegyirodája, illetve egy kávézó található ezen a szinten. Az első emeleten lehetett a lakószint, itt két díszes keretezésű ablak között balusztrádkorlátú erkélyt láthatunk. A balusztrád, másik nevén báboskorlát gyakori építészeti elem. Lépcsők korlátjaként, erkélyek és teraszok lezárásaként gyakran találkozhatunk vele. A sok esetben kőből készült elem leginkább karcsú vázához vagy ha modern hasonlatot keresnénk, tekebábhoz hasonlít.

Homlokzat

A második emeleten rendezték be az egykori napfényműtermet, ahol az elsősorban gyermekfotóiról híressé vált Mai Manó dolgozott. (2. kép) A terem mai napig látogatható és üvegezett terében nem is vitás, hogy honnan kapta a nevét. Az épületen kívülről is hangsúlyos szerepet kap a napfényműterem zárt erkélye, amelynek vasszerkezetet csavart oszlopok és reneszánsz kódexekből ismert növényi díszek, levelek és indák sűrű és aprólékos rajzú szövevénye adja. A zárterkély két oldalán a homlokzaton egy-egy szoborfülkét láthatunk. A fülke két oldalát féloszlopok díszítik, amiknek talapzatán kedves kis puttófejek láthatók, a fejezetüket pedig korintoszi oszlopfő inspirálhatta, tetejüket timpanon, háromszög alakú dísz zárja le. A fülkék hátoldalát óriási méretű kagyló díszíti, előttük pedig csábító szépségű nőalakok pózolnak. A jobb oldali fülkében a ruhátlan nőalak ölét szemérmesen takarja el egy kisebb lepel, hajában talán babérkoszorú. Elmerengve tekint az ég felé, lábánál olvasó kisgyermek kucorodik. A bal oldali fülkében álló nőalak mozdulata dinamikusabb, köpenyét háta mögött mintha valami szellő lebbentette volna meg. Lábánál üldögélő kis puttó (szárnyas angyal fiúcska) kezében egy kis madarat nyújt felé. A díszítés stílusa neoreneszánsz elemeket sorakoztat fel: kacskaringó növényi indák, levelek, a régi könyvek grafikai díszítését idéző aprólékos elemek, oszlopok, párkányok. Érdekesebb azonban a díszítések finomságánál azok anyaga. Ugyanis mind a fülkék, mind a szobrok által nem fedett felületeket takaró dísztéglák a Zsolnay gyár által szabadalmaztatott pirogránitból készültek. Az épületek kerámiával való burkolása évezredes hagyományokra tekint vissza, ám Zsolnay Vilmos találmányáig ezek a díszek ki voltak téve a környezeti hatásoknak, főként a fagynak. A pirogránit sikerének a titka viszont épp a hidegnek, fagynak és nedvességnek való ellenállása. A nevében a pyro szó azt jelzi, hogy nagyon magas hőmérsékleten égetik ki az anyagot, míg a gránit tartósságát jelzi. A fülkében álldogáló nőalakok bronzból készültek.

Szoborfülkék és napfényműterem

Az épület harmadik szintjén a két szoborfülek felett balusztrád korlátos erkélyek találhatók. Közöttük, a napfényműterem zárt erkélye felett három ablak és a felettük, a tető alatti falrészt díszítő festmény látható (3. kép). Az idő igencsak megrongálta a képet, így a szürkévé piszkosult jelenet az utcáról alig látható már, de két nőalakot és a közöttük repkedő puttók alakja még kivehető. A bal oldalon vörös lepelbe burkolózott nő régi típusú fényképezőgép lencséjét igazgatja a nézőnek háttal ülve. A jelenet jobb oldalán kék lepelben talán valamilyen lámpát vagy más fényforrást tart. Közöttük huncut puttók hadakoznak.

Freskó

Ma a Mai Manó Ház kiállításai látogathatók az egykori terekben, így nyitva tartás idején ízelítőt kaphatunk az egykori fényűző műterem hangulatából. A bejárati kapu kovácsolt vas kapuja mellett a falat kékes-zöld mázas kerámia burkolja, rajta mustársárga díszeket találunk (4.kép). A kapu felett gyümölcsökkel és zöldségekkel megrakott füzért mintáztak kerámiából, a sárga máz csak úgy csillog a kukoricacsöveken, kerekded almákon. A két füzér között női fej látható. Nyakában gyöngysor, fején sisaknak is beillő fejdísz. Személytelenül és tartózkodóan tekint le a kapun belépőkre. A kompozíció két sarkában a művészetre utaló, apró jeleket fedezhetünk fel. Egyik oldalon fúvós hangszerek csoportját, míg a másikon festőpalettát. Ezzel a díszítéssel a fényképész tevékenységének művészi értékét hangsúlyozhatta.

Kapu

További díszei az épületnek a kaput és az ablakokat keretező oszlopok, valamint növényi indákkal, virágfűzérekkel, marcona szakállas férfiakat idéző maszkokkal ékesített félköríves ablakkeretek is. Az egyik ikonikussá vált eleme azonban az a kis puttó alak (5. kép), amelynek lábai helyett mintha csak növényi indák lennének és kezében az építtető foglalkozására utaló fényképezőgépet tart.

Fényképező puttó

Ha szeretnéd még alaposabban megismerni a házat, akkor ajánlom Kincses Károly érzékletes leírását KINCSES KÁROLY: A MAI MANÓ HÁZ (maimano.hu)

vagy a Mészáros Zsolttal készített interjút

Somogyi-Rohonczy Zsófia