Igen korán értünk a helyszínre, mert mind a gyülekező, mind a közlekedés szokatlanul zökkenőmentesen zajlott; de legalább mindenre jutott idő – átöltözésre, papírkitöltésre, vagy az Erzsébetligeti Színház labirintusában rejtőző kávéautomata fellelésére… Jól is jött a pihenés, mert mozgalmas egy óra állt előttünk!
Oktatóink, Éva és Bence bemelegítésképp ritmusgyakorlatokat tapsoltattak velünk – fontos ugyanis, hogy a táncos ráérezzen a zene lüktetésére. A csapat vegyesen állt gyengénlátókból és vakokból, ezért eltérő dolgok okoztak egyénenként nehézséget (Hablaty, az egyetlen négylábú résztvevő a székek előtt heverészéssel zárta rövidre a „melyik lábam melyik” kérdéskört). Ám nincs olyan fennakadás, amin nyitottsággal, odafigyeléssel, humorral ne lehetne segíteni, és ha váltócipőt nem is mindenki hozott, ezeknek cseppet sem voltunk szűkében.
A ritmusgyakorlatokat a csárdás alaplépései követték – egyes, kettes – majd párban is táncolhattunk, váltogatva, ki vezeti a lépéseket.
Nagyon jó hangulatban telt el az óra – aminek a végén egy esetleges folytatást is megbeszéltünk!
Október 20-án az Újbudai látássérültek klubtagjaival elmentünk kirándulni a Feneketlen tóhoz a Narradívák kíséretében.
A séta különlegességét az adta, hogy audionarrációval volt egybekötve. Az infokommunikációs akadálymentesítés növelte számunkra, látássérülteknek a vizuális élményt. Az audionarráció kézzelfoghatóbbá, érthetőbbé teszi a művészetet, a környezet megértését. Ezért is tartottuk fontosnak.
A Feneketlen tó mesterséges állóvíz, felülnézetből elnyújtott, szabálytalan papucs (“vese-medence”) formájú. A 18. század előtt a helyén lakatlan, mocsaras, értéktelen terület állt. A közelben kanyargó Duna az idők során agyagot hordott a területre, épp ezért a 18. század második felében téglagyárat hoztak létre a területen, az alapanyagot pedig a tó helyén lévő agyaggödörből nyerték ki a munkások. Maga a tó 1877-ben keletkezett, amikor az egykori téglagyár munkásai egy agyaggödröt mélyítettek. Ennek során felszín alatti vízfolyásra bukkantak. 1889-ben bezárták a téglagyárat, a talajvíz pedig szép lassan feltöltötte az agyaggödröt és környékét. A 20. század elején is elhagyatottan állt, semmilyen funkciója nem volt. A környék beépítése főként azután kezdődött meg, hogy a ciszterci szerzetesek 1912-ben Budán is megtelepedtek. A szerzetesek számára Wälder Gyula építész tervezett egy templomból, rendházból, gimnáziumból és internátusból álló épületegyüttest a part közelébe. Ezek közül a Szent Imre-templom és gimnázium áll a tó északi oldalán. 1937-ben a templom építésével kapcsolatban egy park kialakítását tervezték a tavat körülvevő 3000 négyszögölnyi területen, mintegy budai Városligetet létrehozva. Környékét végül 1958 és 1960 között parkosították Mőcsényi Mihály tervei szerint, aki a kivitelezési munkákat is irányította. Felépült a Budai szabadtéri színpad,Park Vendéglő. Az 1980-as évekre a park számos műalkotással bővült: fekvő fiúalak, néhány lépéssel távolabb egy kis kőmackó, majd Kosztolányi Dezső merengő alakja Mágia című kötete fölött. a teniszpályák bejárata mellett Somogyi JózsefBartók Béla-szobra és Illyés Gyula antifasiszta emlékműve is helyet kapott.
A Feneketlen tavat a Csepel Autógyár 2. sz. Gyárának Horgász Egyesülete kezelte, és horgászvízként hasznosította Vízforgató berendezést és szökőkutat építettek be, amely a Feneketlen-tavi horgászegyesület szorgalmazására készült el. 2010 óta tiltott a horgászat. A tó és a körülötte elterülő park máig népszerű pihenőhely.
Feneketlen tavi kirándulás – induláskor
Kis csapatunk a Narradívák közreműködésével gyönyörködhetett a táj szépségében. Meglátogattuk a parkban levő összes szobrot és emlékművet. Amit a fülünkkel hallottunk, azt a kezünkkel megtapogattuk, de sajnos a tó közepén álló Szürke gémet nem lehetett megsimogatni.
Fantasztikus élmény volt, hogy Újbuda forgalmas területén van egy nyugalmat árasztó terület. Ismét egy kellemes délelőttöt töltöttünk együtt, és még az őszi időjárás is kedvezett nekünk.
Köszönjük a lelkes audionarrációt a Narradívák részéről Gazdik Katinak, a rendezvény megvalósításának lehetőségét Újbuda Önkormányzatának!
A kép forrása:myistore.co.za
Info kisOKOS 16. rész: Iphone oktatóanyag V. rész – Tárcsázó
Akik eddig figyelemmel kísérték az Info kisOKOS előző, iPhone-nal foglalkozó adásait, mostanra eljuthattak addig, hogy lebonyolítsák első telefonhívásukat, valamint fogadjanak is hívást barátaiktól, ismerőseiktől.
A VGYKEInfo kisOKOS című podcast sorozatának 16. részében nézzük meg együtt, miként is kell eljárnunk a tárcsázó használatakor!
Kattintson ide a sorozat 16. részének meghallgatásához!
Az NSZI pályázatának kapcsán adott interjút Mészáros Ágnes alelnök és Kiss Márta zuglói közösségi civilszervező a Zugló TV-ben, mely Youtube-csatornánkon is elérhető.
Gelej községben jártam annak okleveles említésének 700. évfordulója alkalmából, ezért úgy gondoltam, hogy az augusztus 28-i online Klubnapunk keretében mondok néhány szót a település múltjáról.
Tartsatok velem!
Az online klubról készült videót itt érhetik el az érdeklődők.
Augusztusi klubnapunk meghívott vendége Bizsók László Virgil volt, aki látássérültként csodálatos old timer autókat rajzol, bár elmondása szerint látása folyamatosan romlik, kérdés, hogy meddig tudja még folytatni ezt a hobbyt.
Az autók rajzolásának vágya gyerekkorában jelentkezett, akkor kockás füzetbe készültek az első kezdetleges rajzok, majd az évek múlásával csiszolta a technikát, egyre élethűbb régi autócsodák kerültek ki a kezei közül. A rajzon tapintható órákat is hozott a klubnapra, természetes autó design stílusban.
A klubnap második részében a fraktálrajzzal ismerkedtek meg a résztvevők, mint különleges pszichológiai módszerrel, Természetesen itt a rajzoláson, az ellazuláson volt a hangsúly, olyan vak tagjaink is rajzoltak, akik eddig még sosem, és nagyon örültek , mikor bizony egyiküknél egy üveg, másikuknál egy kisegér varázsolódott a rajzlapra.
Szemléletformálás Dunavarsányban – 2023. július 4-én Dunavarsányban jártunk Tanai Csaba kollégámmal és Szamóca kutyusával a Dunavarsányi Római Katolikus Egyházközség által szervezett Hittantáborban, ahol általános iskolás és óvodás gyerekeknek tartottunk szemléletformáló előadást.
Beszéltünk nekik többek között a látássérült emberek mindennapi életéről, kiemelve, hogy annyira nem is különbözik egy látó ember mindennapjaitól. Szó esett a fehérbotos, illetve a vakvezető kutyával történő közlekedésről, valamint a gyerekek olyan szituációs játékban vehettek részt, mely során megtapasztalhatták látássérültként és látó, segítséget nyújtóként a közlekedést egy rövid séta keretében.
De a nap fénypontja, mint mindig, most is Szamóca volt, akit a gyerekek az előadás végén elárasztottak szeretetükkel.
A VGYKE szemléletformáló tevékenységének fontos eleme az óvodai- és iskolai programok szervezése és lebonyolítása. Programjaink során a gyerekeket saját élményeken keresztül igyekszünk közelebb vinni a vak és gyengénlátó emberek hétköznapjaihoz. Számos óvodát, általános- és középiskolát kerestünk fel, emellett különböző rendezvényeken is megjelenünk, ezekről mind referenciaigazolásaink tanúskodnak.
Az intézményvezetőkkel, igazgatókkal és osztályfőnökökkel előzetesen egyeztetünk, bemutatjuk nekik a rendezvények menetét és tartalmát. A gyerekek, osztályok és korosztály szerint vesznek részt a foglalkozásokon. Figyelembe vesszük a helyi adottságokat és igényeket, így egy teljesen egyéni testreszabott programot viszünk az intézményekbe.
Az osztályokat két csoportra osztjuk. Általában 45 percesek a foglalkozásaink. 20-25 percenként történik a helyszínváltás. Az egyik csoport különféle beszélő segédeszközökkel ismerkedik meg, bemutatjuk és elmagyarázzuk a Braille írást. Olyan játékokat mutatunk nekik, amiket a látók és a látássérültek egyaránt használhatnak. Szemtakaró segítségével illatokat, hangokat kell kitalálniuk, papír- és fémpénzt kell felismerniük. De szimulációs szemüvegek segítségével megtapasztalhatják, milyenek az egyes szembetegségek. Beszélünk olyan – számítógépen, telefonon használható – beszélő szoftverekről, amelyek elengedhetetlenek a látássérült emberek mindennapjaiban.
A másik teremben fehérbotos és vakvezető kutyával való közlekedéssel ismerkedhetnek a résztvevők. Sőt! Kipróbálhatják a velük való közlekedést. Tapasztalataink szerint a gyerekek rendkívül nagy befogadóképességgel rendelkeznek, nyitottak és könnyen felteszik különböző, gyakran igen komoly kérdéseiket a látássérült emberek életével kapcsolatban.
Minden osztály, csoport esetén úgy működik jól a foglalkozás, ha egy-egy tanár, óvónő kíséri. Ők ismerik a gyerekeket és az osztályok, csoportok összetételét, így az esetleges problémák kezelését is jobban meg tudják oldani, mint mi, “idegenek”.
Tanárok, diákok kérésére, egy-két hónappal a programok után is szívesen visszatérünk az iskolákba, részt veszünk osztályfőnöki órákon. Ezt azért tartjuk fontosnak, hogy az esetlegesen később felmerülő kérdésekre is választ tudjunk adni. Megbeszéljük a program során szerzett élményeket, tapasztalatokat. Tudatosítjuk bennük azt, hogy a látássérülteknek nem sajnálatra van szükségük, hanem olyan emberekre, akik számára nem ismeretlen a segítségnyújtás fogalma.
A szemléletformálást már gyerekkorban el kell kezdeni. Programjaink pontosan azt a célt szolgálják, hogy bemutassuk nekik, így is lehet “teljes értékű” életet élni, csak néhány segédeszközzel többre van szükségünk, mint másoknak.
Vendégünk volt Németh Róbert, a Láthatár bolt munkatársa, aki ízelítőt adott az újonnan kapható termékekből. Mutatott nekünk bluetooth-os vezetéket, fülhallgatót és nagyítókat, magyarul beszélő vérnyomásmérőt és háztartási eszközöket.
A Láthatár Segédeszköz Bolt megnyitásával legfőbb cél a látássérült emberek mindennapi tevékenységének megkönnyítése volt.
Jelenleg közel 600 féle terméket forgalmazunk, melyek a speciális igényeket szemelőt tartva kerültek kiválasztásra. Kínálatunk fő gerincét a segédeszközök, úgymint beszélő eszközök, tapintható eszközök, nagyítók, fehérbotok alkotják, emellet játékok, fejlesztő játékok, konyhai és háztartási eszközök is megvásárolhatók. Vásárlóink igényeit és a legújabb trendeket figyelembe véve igyekszünk boltunk kínálatát folyamatosan bővíteni.
Személyes vásárlás esetén kellemes, nyugodt környezetben biztosítjuk az eszközök kipróbálását, azok megismeréséhez, kezeléséhez segítséget nyújtunk.
Online vásárlásra is van lehetőség webáruházunkban, itt részletes leírást, készletinformációt találhatnak termékeinkről. Vásárlás esetén a csomagot szerződött futár partnerünk házhoz is szállítja.
Péter a Távszem alkalmazás változásait ismertette.
Erre a napra egy új érdeklődő is érkezett a klubba, és boldog volt, hogy sorstársi közösségre bukkant.
Az élő FB-os bejelentkezés az alábbi hivatkozásra kattintva érhető el.
A klubtagokkal és kísérőikkel június 20-án Szentendrére mentünk.
A város gyönyörű természeti környezetben helyezkedik el, sok szép látnivalót kínálva az oda látogatóknak. Beceneve: A festők városa.
A hévtől gyalog indultunk el, hogy meg tudjunk állni egy-egy nevezetes történelmi helyszín, vagy régi szép épület előtt.
Úti célunk volt, hogy megnézzük Szentendrén a város legrégebbi épületét a Várdomb tetején. Régészeti feltárások során megállapították, hogy a Vártemplom négy nagyobb szakaszban nyerte el jelenlegi formáját. Már az 1200-as években állt ezen a helyen templom, melyet Szent Andrásnak neveztek. Szent Andrásról kapta Szentendre a nevét, mivel András magyarul Endre. A tatárjárás után újjáépült gótikus stílusban. Ekkor épült a torony, és a bejárati kapu mellett elhelyezett napóra, amely a legrégebbi csillagászati tárgyi emlék Magyarországon. Hatszáz éves napóra! Belül már barokk stílusban épült a templom. A török pusztítások után 1710-től az ide menekülő katolikus dalmátok építették újjá. A főoltár és a mellékoltárok szenteket ábrázolnak.
A szószéken a négy evangélista látható: Máté,János,Lukács,Márk. Belül a szentélyben a freskókat a Szentendrei Művésztelep öt festője festette az 1930-as években. Jézus életét úgy ábrázolták, mintha Szentendrén élt volna. A háttérben sok helyen a város ismert helyszínei láthatóak. A törökök elől menekültek a szerbek Szentendrére, majd az első világháború előtt visszatértek Szerbiába.
Sok látnivalóval és új ismeretekkel lettünk gazdagabbak a szentendrei városnézés, és templomlátogatás alkalmával.
Végül a nagy meleg elől menekülve a Fő téren fagyizással hűsítettük magunkat.
A kitelepülés időpontja: 2023. június 16. (péntek) 8:00-13:00
A szülők igény esetén kapcsolatba léphetnek egyesületünk ott tartózkodó munkatársaival. Ez idő alatt a szülők és a látássérült fiatalok röviden megismerhetik a VGYKE munkáját, az általunk nyújtott szolgáltatásokat, valamint a tagság előnyeivel járó kedvezményekre is felhívják majd a figyelmet az Ügyfélszolgálat munkatársai. Lehetőség lesz tagság létesítésére, a tagsági igazolványba fénykép készítésére, valamint a 2023. évi tagdíj befizetésére is.
Kérjük Önöket, hogy a jövő héten figyeljék az iskola portáján a kihelyezett tájékoztatót!
Tudták?
Valamennyi tag belépéskor kis kék keményfedeles fényképpel ellátott tagsági igazolványt kap, melybe minden évben beragasztásra kerül a tagsági bélyeg.
Általános tévhit, hogy az igazolvány csak kedvezményes utazásra vehető igénybe!
Ingyenes tömegközlekedés: Az érvényes tagsági igazolvánnyal rendelkező személy és egy fő kísérője bármely magyarországi település helyi tömegközlekedési eszközeit díjmentesen használhatja;
90%-os kedvezmény távolsági járatokon: Az ország területén belül közlekedő valamennyi távolsági busz és vonatjáraton az érvényes tagsági igazolvánnyal rendelkező személy és egy fő kísérő 90%-os kedvezménnyel utazhat;
Nemzetközi vasúti kedvezmény
„A vak- és gyengénlátó utasok kísérői egész Európában, ingyen utazhatnak a kísért személy társaságában. A vakok és gyengénlátók valamennyi, a célországra érvényes kedvezményes menetjegyet megválthatják, a kísérő menetjegyének érvényessége ehhez igazodik. Az esetleges kötelező helybiztosítást, vagy a fekvőhelyes- illetve hálókocsi igénybevételét a kísérőnek is meg kell fizetnie.”
Az öt leggyakoribb kérdés látóktól, amit feltesznek vak munkatársunknak
A Zéró látás, színes hétköznapok c. sorozatunk újabb részéhez érkezett. A 17. epizódban alkotó csapatunk vak tagja kiválasztott öt olyan kérdést, amit a leggyakrabban kérdeznek meg tőle az utcán, vagy egyéb helyzetekben, miközben segítenek neki és beszélgetnek vele. Elhangzik, hogy ő ezekre mit szokott válaszolni. A végén egy kis humorral megfűszereztük ezt a részt is.
„Arra gondoltam, hogy van ez a pár kérdés, amit olyan sokszor olyan sokan megkérdeztek, hogy talán érdekes lenne ilyen videót készíteni, amiben válaszolok rájuk. Ezek olyanok, amiket személyesen nekem tettek fel leggyakrabban. Válaszaim rám vonatkoznak. Ugyanakkor hallottam, hogy másoktól is szokták ezeket kérdezni. Biztosan lesznek olyan információk, amik más vak sorstársaimnál is hasonlóan működnek.” (Horváthné Dunaveczki Leona)
Minden rész abból a célból is készül, hogy érdekes és hasznos információkat adjunk át szórakoztató, pozitív hangvételű rövid videók formájában azoknak, akik érdeklődnek a vak emberek élethelyzete iránt. Szemléletformáló tevékenységeinket is jól kiegészíti ez a forma. Bátran ajánljuk tehát tagtársaink látó barátainak, ismerőseinek, tanárainak, osztálytársainak, iskolatársainak a sorozat minden eddigi részét is.
Lássuk, milyen kérdésekről lesz szó!
Mennyien szoktak segíteni?
Már olyan fejlett az orvostudomány, nem tudnak segíteni?
Melyik a rosszabb, ha valaki vakon születik, vagy ha később vakul meg?
Te hogyan álmodsz?
Hogy tudod használni a számítógépet?
Várjuk a Youtube-on a hozzászólásokat: milyen kérdéseket tesznek fel önnek a leggyakrabban egy ismeretlennel történő beszélgetéskor? Hogyan reagál, hogyan válaszol rájuk?
