Narráció
| By Helmes Renáta | 0 Comments
Nagy Sándor: Szent várakozás (1904)
Gödöllői Városi Múzeum
| By Helmes Renáta | 0 Comments
Nagy Sándor: Szent várakozás (1904)
Gödöllői Városi Múzeum
| By Helmes Renáta | 0 Comments
Rákosmente Lámpásai klubnapot tartottak augusztus 3-án, a Rákosligeti Katolikus Körben, melyre az ügyfélszolgálat munkatársait hívták meg.
Continue reading...| By Helmes Renáta | 0 Comments
Lámpás kollégáink a Szociálpolitikai Innovációs Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság által szervezett, online formában megtartott Tapasztalati szakértői képzésben vehettek részt.
Continue reading...| By Szendrei József | 0 Comments
2021. 08. 19.-én A VGYKE a Nemzeti Szociálpolitikai Intézet és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával kirándulás sorozatot szervezett az Állatkertbe. A VI.kerületi lámpás klub népes kis csapata a megbeszélt helyen találkozott.
Vezetőnk Dombi Rita zoopedagógus volt, aki a varázshegyen keresztül elkalauzolt bennünket egy bemutató terembe, ahol különféle állatokat, állati szőrméket kagylókat tapogathattunk meg. Legjobban, a kígyó kézben, nyakban volt a legnépszerűbb. Ő volt az egyedüli élő állat azok közül, melyet a zoopedagógus mutatott be nekünk.
A foglalkozás végeztével elsétáltunk a Barlang étterembe, ahol finom ebéddel várták a csoportot. Végül szabadprogrammal fejeződött be a délelőttünk.
Lukács Erzsébet Böbke
VI. kerületi közösségi civilszervező
| By Szendrei József | 0 Comments
2021.08.18.
Continue reading...| By Helmes Renáta | 0 Comments
A Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületének (VGYKE) legújabb, nagysikerű kisfilmje augusztus 16-án került fel az egyesület hivatalos Youtube csatornájára.
Continue reading...| By Helmes Renáta | 0 Comments
2021.07.28.
Continue reading...| By Helmes Renáta | 0 Comments
Folytatódik Balázs Zsanett interjúsorozata, melyben a VGYKE kistérségi egyesületei mutatkoznak be.
Continue reading...| By Szendrei József | 0 Comments
A VGYKE 2020-ban sikeresen pályázott az NFSZK „Vizuális kultúra mindenkié” nevű pályázatán, ezért augusztus 16-án több kerület, köztük a Kispesti Lámpás Klub tagjai is egy érdekes és tanulságos programon vehettek részt a Fővárosi Állat- és Növénykertben.
A csapat először a Varázshegy felé vette az irányt, ami az Állatkert egyik legújabb, legváltozatosabb bemutatóhelye. Itt egy zoológus rendkívül érdekfeszítő előadását hallgathatták meg, majd kézbe vehették a különböző tengeri állatok maradványait: csigaházak, korallok, cápauszony, cápa álkapocs fogakkal, kicsi és nagy tengeri teknős páncél, stb…
A szárazföldi állatok sem maradtak ki a sorból. A mohr gazella lábszárcsontját, zsiráf lábközépcsontot, és zsiráf patát is megtapinthattak. Oroszlán, fóka és leopárd szőröket simogatva eldönthették melyik a legselymesebb.
A tengeri és szárazföldi utazást a Barlang étteremben pihenhették ki, miközben elköltötték a finom ebédet.
Ezután szabadprogram következett, így mindenki meglátogathatta kedvenc helyeit, állatait.
| By Helmes Renáta | 0 Comments
Tisztelt Klubtagok és Érdeklődők!
Szeretettel meghívlak titeket augusztusi, online klubnapunkra, melyen Dvariecki Bálint, az Alko-Soft Nonprofit Bt. ügyvezetője lesz a vendégünk. Szó lesz a dital.hu oldalról, az eRikkancs rendszerről, mindenféle tevékenységükről, és természetesen az olvasásról minden mennyiségben!
Continue reading...| By Szendrei József | 0 Comments
Gödöllői királyi kastély
Ferenc József dolgozószobája
Zala György Erzsébet királynéról készített mellszobra
Korábban már esett róla szó, hogy a Gödöllői Királyi Kastélynak több korszaka is volt, amit a rekonstruált és jelenleg is látogatható kastély mutat, az az 1867-es felújítást idézi. Ekkor ajánlotta fel ugyanis a magyar állam Ferenc József és Erzsébet királyné részére, koronázási ajándékaként a kastélyt, amelynek kialakításakor minden igényüket figyelembe vették. A termek közül nézzük most meg azt a szobát, amelyet Ferenc József dolgozószobájaként rendeztek be és a helyreállított szobabelső a császár és király jellemző tevékenységeit mutatja be. (1. kép) A szobában több eredeti darabot is találhatunk, például a faburkolatot, a parkettát és a tükröket. Eredeti formájában maradt meg a neorokokó kerámia kandalló, amely a díszteremben már megismerthez hasonló fehér műmárvány burkolatú fülkében látható, ám a dolgozószobában a bőséges aranydíszítést már nem használták. A kandalló tetején aranyozott óra látható, építményén egy gömb formára támaszkodó kecses nőalak szobra kapott helyet. Az óra két oldalán egy-egy hatágú aranyozott gyertyatartó áll. A szoba alapszíne leginkább a vörös, köszönhetően a falakat borító meggybordó tapétának, a vörös-arany díszítésű függönyöknek és a szobát átszelő szőnyegnek, amin mi is sétálhatunk. Ilyen színű bársonnyal burkolták a hat széket is, amely a szobában található asztal körül kapott helyet, alatta meleg vörös és barna színű keleti szőnyeg látható. A kandalló jobb oldalán a falon nagyméretű, festményeken Ferenc József és fia, Rudolf trónörökös egész alakos portréját láthatjuk. Mindkét festmény katonai öltözékben ábrázolja az alakokat, akik méltóságteljes pózban tekintenek ránk. Rudolf trónörökös ábrázolásán sötét háttér előtt áll a fiatal bajszos férfi. Kék színű, arany zsinórokkal és barna prémmel díszített zubbonyt visel, a fekete nadrágjának oldalán vörös díszítő csík húzódik. Bal oldalán kard lóg. Ferenc Józsefet már idősebb korában örökítették meg. Az ő zubbonya hófehér, rajta arany zsinóros díszítés és barna prém szegély látható. Bal kezével egy fekete textillel lefedett asztalra támaszkodik, amin fehér kesztyűi és fekete katonai csákója látható. A háttérben még pálmát és más növényeket, valamint egy allegorikus nőalakot ábrázoló festmény részletét is felfedezhetjük. A kandalló bal oldalán az utolsó megkoronázott magyar király, IV. Károly nagyméretű márvány mellszobra látható. Mellette a falon kisfiúról készített festményt láthatunk. Arany színű kabátkáját fehér prém díszíti, fején fehér tollas kalap, ami alól kibukkannak a szőke göndör fürtjei. Jobb kezében almát tart és kisgyerekhez képest kissé szomorúan, tartózkodóan tekint ránk. Ő IV. Károly fia, Habsburg Ottó, akit az apja koronázásakor viselt díszöltözékében festettek meg. A szoba egyik jellegzetes alakja az óriási medvebőr, amely a kandalló előtt, az asztalt körülvevő székek mellett kapott helyet a földön. A hatalmas állat kiterített négy karmos mancsa, fogait vicsorító tátott szája lenyűgöző látványt kelt, utalva ezzel Ferenc József és Rudolf főherceg kedvelt időtöltésére, a vadászatra.
Induljunk tovább Erzsébet királyné emlékkiállításába! (2. kép) Az enteriőrszerűen kialakított szobák közül az első a királyné lakosztályához tartozott, míg a második és harmadik már a királyné magyar felolvasóhölgyének, Ferenczy Idának szobái voltak. Ferenczy Ida kisnemesi származása miatt nem lehetett udvarhölgy, mégis ő volt a királynéhoz legközelebb álló személy. A szobák berendezésében megjelenik a királyné kedvenc színe az ibolya lila, a súlyos függönyök ebben a színben pompáznak. A szobákban a falakon Erzsébet királynéról készült festményeket, az üvegezett vitrinekben pedig különböző használati- és emléktárgyakat nézhetünk meg. A magyarok szeretett királynéja 1898. szeptember 10-én tragikus merénylet áldozata lett Genfben. A kiállításon a híradások, újsághírek, emlékkönyvek és érmek is helyet kaptak.
Ennek a térnek a központi eleme a Zala György által készített közel egy méter magas, fehér carrarai márvány mellszobor is. (3. kép) A fiatal királynét koronázási ruhájában ábrázolta a szobrász. A vállat szabadon hagyó ruha mellrészét tizenegy gyöngysor díszíti, többsoros gyöngysor ékesíti a királyné nyakát is. Hajviselete már ismerős lehet Zala György egy másik, korábban megismert Erzsébet szobráról is. Itt is kettős hajfonatba rendezték a királyné legendásan szép haját, frizuráját fátyol és ékkövekkel díszített diadém egészíti ki. A szobrot a Park-klub felkérésére készítette el Zala György és érdekessége, hogy Ferenc József kérésére az általa kijelölt, 1867-ben a királynéról készült festmény alapján dolgozott a művész. Zala a szobornak több változatát is elkészítette, így bronz változatát ma Makón, a József Attila Múzeum kertjében is megtalálhatjuk. Később, 1899-ben a Képzőművészeti Társaság megvásárolta a szobor sokszorosítási jogát és így a szobor 30 centiméteres változatát árusították. A szobában még megnézhetjük a későbbi, Erzsébet királyné 1898-as halála után kiírt szoborpályázatra beérkezett beküldött elképzeléseket, illetve az ország számtalan Erzsébetről elnevezett közterületéről és intézményéről készült képeslapok jól mutatják, hogy milyen szeretet övezte és övezi a mai napig a királynőt.
A narrációhoz mellékelt fotókat a Gödöllői Királyi Kastély bocsátotta rendelkezésünkre. Köszönet érte!
Somogyi-Rohonczy Zsófia
AKKU – Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület
| By Helmes Renáta | 0 Comments
Gödöllői királyi kastély
Ferenc József dolgozószobája
Zala György Erzsébet királynéról készített mellszobra