A Ferencvárosi Közérzeti Magazin februári száma a megváltozott munkaképességűek alkalmazásával, elbocsátásával is foglalkozott.

Ennek kapcsán kérdezték Házi Tamás szakmai vezetőt.

Házi Tamás, a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete (VGYKE) szakmai vezetője szerint a cégeknek megéri fogyatékkal élő embert alkalmazni, mert egyrészt ez különböző adókedvezményekkel és bértámogatással jár, másrészt, ha a munkáltató nem vesz fel minden huszonötödik dolgozó után egy fogyatékkal élőt, évente 1,3 millió forintot kell befizetnie az államnak.

„Összeadok, kivonok, és rájövök: a cégek vagy nagyon gazdagok, vagy ismernek
valami jogi kiskaput, másként több fogyatékkal élő alkalmazott lenne az állami és versenyszférában. A cégek most támogatást kapnak az épek és a fogyatékkal élők után is, ha megtartják őket, így a cégek vezetői válogathatnak, kit rúgnak ki. Lehet találgatni.”

A cikk írója kifejti, hogy ez évtől megszűnt a kereseti korlát: ha egy megváltozott munkaképességű személy többet keres a minimálbér másfélszeresénél, most már akkor is részesülhet rokkantsági ellátásban. Szomorú tény, hogy kevés ilyen munkavállaló létezik.

„Tudok olyan cégről, amelyik felvett fogyatékkal élőket négyórás minimálbérre, de nem azért, hogy dolgozzanak, csak hogy meglegyen a kvóta” – méltatlankodik Házi Tamás.”

A Kézenfogva Alapítvány és a Feszofe Nonprofit Kft. is kifejti véleményét a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáról, ahogy egyesületünk szolgáltatása is bemutatkozik:

A KézenFogva Alapítvány abban reménykedik, hogy a feloldások után sok
embert sikerül elhelyezniük. Ebben bízik a VGYKE is. Ők novemberben indították el munkaközvetítő programjukat. A munkaerőpiacon a látássérültekhelyzete a legrosszabb. Szinte nincs olyan állás, amihez ne kellene látni. Még az irodai munkák a legvakbarátabbak. Azon belül pedig a home office lenne az igazi kánaán. Akkor sem nekik, sem más fogyatékkal élőknek nem
kellene megküzdeniük az akadályoktól hemzsegő városokkal, irodaházakkal.

Az őket nehezen elfogadó közeg ellenállásáról nem is beszélve.

A teljes cikk a februári szám 20. oldalán olvasható, „MI/TI/ŐK” címszó alatt.

Forrás:
https://www.ferencvaros.hu/wp-content/uploads/2021/03/D9_2021_02.pdf