A Sziklakórház egy nagyon érdekes hely, amelyet már régebben is felkerestünk és ahova nagy örömmel tértünk vissza. A XI., VII. és XIII. kerület népes 16 fős kis csapata a szép tavaszi délutánon a Széll Kálmán téren gyülekezett, innen mentünk közösen a vár gyomrába a Sziklakórházba.

Első meglepetésünk egy kisfilm volt, amelyben bemutatták elég sok beszéddel a kórház történetét. Megtudhattuk, hogy kétszer nyitották ki, mindkét alkalommal szükségkórházként működött.

Ezután elindultunk a túránkra. Elsőként a II. világháború idejéig mentünk vissza. Ebben az időben három kórteremmel működött a kórház. A kórtermekben szimpla ágyakon, ágyanként három beteg feküdt. A kórház egyéb helyiségei a röntgenszoba, egy műtő, egy kis konyha és egy felvételi iroda voltak. A helységek vitrinjeiben az 1950-es és 60-as évekbeli műszereket találhattunk. A Kórház sohasem működött a önálló intézményként, mindig a János Kórházhoz tartozott.

Túránk második részében az 1956-os forradalom idején uralkodó állapotokat ismerhettük meg. Ekkor lényegesen kevesebb beteg került elhelyezésre a kórházban és kibővült egy plusz kórteremmel is az intézmény. Túránk végén ugyanazon az útvonalon mentünk vissza, ahol a különféle kórtermeket láthattuk.

A nem mindennapi programnak köszönhetően, minden jelenlévő nagyon sok új dolgot ismerhetett meg és akik már voltunk korábban a tárlat bejárásán, örömmel állapítottuk meg, hogy másodszorra is tartogatott meglepetéseket a létesítmény.

Jánosi Veronika és Molnárné Tóth Andrea
közösségi civilszervező