A XIII. kerület: áprilisban a klub az összejövetelét, a havi klub napját, a fennálló vírushelyzet miatt ezúttal is A közösség lámpásai-Budapest XIII. kerületi látássérültek klubja facebook oldalán tartotta meg 2021. áprilisi 26-án14- órakor élő adásban, online. Ez alkalommal a klub vezetők Istók Imola és Aranyiné Kmett Olga
A XIII. kerület áprilisi online klubnap beszámoló
A téma az okos ezközök kezelésének elsajátítása. Ez alkalommal a online klub meghívott vendége Berkó Norbert volt, akivel arról beszélgettek, hogy milyen lehetőségek vannak a jelenlegi helyzetben az informatika tanulására a látássérülteknek. Ez alkalommal a Norberttól informálódhattak a tagjaink. Többek közt arról, hogyan vehetik igényben a informatika oktatását, amit a VGyKE nyújt a látássérült tagoknak . Norbert elmondta, hogy a szigorítások miatt az informatika-okos eszközök tanulása online formában működik. A beszélgetés során az is terítékre került, hogy Norbert online formában hogyan tud segíteni a látássérült tagoknak. Továbbá Norbert beszélt arról is, hogy az informatikának köszönhetően nagyon sok embernek tud segíteni online formában pl. Skype stb. a szigoritások ellenére is. Norbert a VGYKE munkatársa, az a feladata hogy a látássérült tagoknak a legjobb tudása, lehetösége szerint nyújtson minőségi oktatást az informatika terén.
Az élő bejelentkezés lentebb érhető el, a Facebook oldalon
A civil szervezők Istók Imola és Aranyiné Kmett Olga
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár egyik érdekes és értékes műtárgyával ismerkedünk meg, amely szép kivitelezése mellett a zsidó vallás egy fontos ünnepének, a Széder estének a hagyományába is bevezet minket. A Peszah nyolcnapos ünnepének első két estéjét hívják Széder estének. Maga a széder szó rendet jelent, így az estéken meghatározott rendben emlékeznek az Egyiptomból való kivonulásra. A rend megtartását az ételek meghatározott sorban való fogyasztása és az este szertartáskönyve, a Haggada segít.
A zsidó hagyományban a rituális étkezésekor a kenyérféléket -így Peszahkor a kovásztalan kenyeret, a maceszt- az áldás előtt le kell takarni. Ezt a célt szolgálja ez a két hímzett darabból összevart takaró.
A világos lenvászon anyag mára már kissé megsárgult, de a piros, kék és drapp selyemfonállal hímzett díszítése a mai napig hibátlan. Valószínűleg a 18. század elején készítették, tehát több, mint háromszáz éve őrzi színeit. A téglalap alakú anyag alját részletes, áttört mintájú fehér csipke díszíti.
A téglalap alakú anyagot tehát két négyzet formájú lenvászon anyagból varrták össze, amelyre két különböző képet hímeztek selyemfonállal. Mindkét ábrázolást virágminta veszi körül. Ez az úgynevezett úrihímzés a török hódoltság idején terjedt el Magyarországon. Eleinte a nemesek körében dívott, de aztán a szegényebb, egyszerűbb háztartásokban is megjelent a textíliák díszítésére. A hímzés indáin tulipánok és gránátalmák láthatók. A növényeknek szimbolikus értelme is van. A gránátalma a bőségnek, a termékenységnek és a halhatatlanságnak a jelképe, míg a liliomfélék családjába tartozó tulipán az életnek, illetve a földön túli életnek a szimbóluma.
Ebben a gazdag növényi díszítésű keretben sorakoznak a bal oldali textílián a rituális étkezéshez szükséges tárgyak. De mi is történik egy Széder estén? Az estét vezető a Haggadaból felolvassa a kivonulás történetét. A tárgyaknak is fontos szerepük van az este folyamán. Mindenkinek van egy saját pohara, amelyből négy pohár bort kell meginnia, ez a négy pohár bor jelképezi a zsidó nép szabaddá válását. Az elsővel emlékeznek meg az Egyiptomból való fizikai megszabadulásra, a második pohárral a rabszolgaságból való megváltásért mondanak köszönetet. A harmadik pohár szimbolizálja, hogy az Örökkévaló megváltotta a zsidó népet a rabszolgaságból és ezzel szabad néppé tette, a negyedik pohárral arra emlékeznek, hogy az Örökkévaló törvényeivel népévé fogadta a zsidókat. Van egy ötödik pohár bor is, amelyet senki sem ihat meg, hanem az Elijahu próféta díszes serlegét szimbolizáló pohárba öntik. Ez az ötödik pohár annak szimbóluma, hogy az Örökkévaló elvezette a zsidókat a Szentföldre. Az este folyamán szokás, hogy mindig más tölt italt (bort vagy szőlőlét), ezzel is a szabadságot szimbolizálják.
A jobb oldali keretben egy családot láthatunk, amint éppen Széder estét ülnek. A kép jobb oldalán a székben ülő családfőt láthatjuk, aki a Peszahkor is viselt fehér halotti ruhát öltötte magára. Kezében serleget tart. Bár nagyon részletes hímzéssel örökítették meg a peszahi jelenetet, a férfi arcát nem hímezték meg. A jelenet bal oldalán a feleség látható, kéztartásából kiolvasható, hogy éppen az ünnepi gyertyagyújtást végzi. Ruhája a takaró alapszíneivel (kék, piros, drapp) kihímzett, függőleges csíkos díszítést kapott. Kettőjük között gazdagon terített asztal látható, rajta a kétemeletes szédertállal, felette a zsidó háztartásokban használatos többágú réz lámpa, a Juden-stern látható. A szédertál két oldalán a Peszah egyik elengedhetetlen kelléke, a két szál gyertya látható, amelyet az ünnep beköszöntekor gyújtanak meg.
Ezen az ünnepen minden tárgy szimbolikus jelentéssel bír, így van ez a szédertálra kerülő ételekkel is. A szédertálon összesen hatféle étel sorakozik. A tojás, ami a Szentély idején gyakorolt ünnepi áldozatra utal és amit az elfogyasztása előtt sós vízbe mártanak. A sós víz a zsidó népnek Egyiptomban hullajtott könnyeit jeleníti meg. Az Örökkévaló erős, rabszolgaságból kiszabadító kezét jelképezi a csontos hús. Mivel tavaszi ünnepről van szó, így a tálon lévő zöldség (jellemzően retek) a természet megújulására emlékeztet. A tálra kerül kétféle keserűgyökér is, általában fejessaláta és reszelt torma, ami a rabszolga sorsának keserűségét jelképezi. Az utolsó étel talán a legizgalmasabb, ami reszelt almából, dióból, csipetnyi fahéjból és borból áll és az egyiptomi építkezéseken használt maltert hivatott szimbolizálni.
Magyarországon szokás elénekelni Peszahkor is a ’Szól a kakas már…’ című gyönyörű népdalt, akkor, amikor az ötödik pohár bort kitöltik Elijahu próféta poharába: Szól a kakas már… Budai Miklós kántor énekel a Rumbach zsinagógában – YouTube
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban őrzött szédertál takaró jó példa arra, hogy a szemet gyönyörködtető hímzett tárgy egykor használati tárgy volt, mára viszont egy kultúra, vallás megismeréséhez is lehetőséget biztosít számunkra.
A szédertál takaróról készült képet a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltártól kaptuk a narráció számára, a kép jogai az intézmény tulajdonát képezi. Az ünnepről szóló információk a MILEV által rendelkezésünkre bocsátott forrásokból származnak, köszönet a segítségükért.
Somogyi-Rohonczy Zsófia AKKU – Az Akadálymentes és Korlátlan Kultúráért Egyesület
Tudtad, hogy Budapesten található a világ második legnagyobb zsinagógája? A new yorki Emánu-Él zsinagóga után a magyar főváros zsidó közösség zsinagógája érdemelte ki ezt a címet. A Dohány utca kezdetén álló mór stílusú épület építészeti, vallástörténeti és a magyar történelem szempontjából is értékes emlék. Az épület akárcsak egy mesebeli palota, az Ezeregy éjszaka meséinek is helyet adhatna.
Az 1859 szeptember 6-án történt ünnepélyes felavatás után sokáig csak a zsinagóga épülete állt ezen a helyen, majd 1931-ben építették hozzá a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár épületét és alakították ki a hősök kertjét, amely ma már temető. A Dohány utcai épület a neológ irányzatnak a zsinagógája. Az 1868-as év a zsidó közösség szempontjából is meghatározó év. A közösség tagjai nem tudtak megegyezni egy közös vezetőben, így három irányzatot hoztak létre. Ezek a neológia, status quo ante, orthodox irányzat.
Az épület leglátványosabb eleme talán a központi bejárat fölött tornyosuló két torony (1. kép). A hatszög alapú hasábok mindegyik oldalát kecses, keskeny, íves ablakok törik meg. A tornyok tetejét aranyozott kupolák fedik. A mór stílus jegyeit hangsúlyozzák a finom csipkézettel díszített ablakok. A központi bejárat fölött kör alakú ablak látható, amely egyszerre idézi fel a gótikus katedrálisok rózsaablakait, de formái által mégis a keleties hatást erősíti. A központi kapu síkja kissé beugrik, míg a tornyok alatti falszakaszok inkább kiugranak. Az épület másik jellegzetes díszítése a burkolat vízszintes sárga-vörös sávozása, amely végigfut a homlokzaton, de még a kupolás tornyokon is látható ez a dekoratív csíkozás.
Ha közelebbről is szemügyre vesszük az ablakokat, akkor még finomabb díszítésre lehetünk figyelmesek (2. kép) A félkörívben záródó ablakok körül díszes sáv fut végig, amikben sárgás tégla színű nyolcágú csillagok láthatók sorban egymás után. Mindegyik csillagot vöröses tégla színű bordázat veszi körül. Az ablakokon feltűnik a zsidó díszítőelemek egyik jellemző eleme, a hatágú csillag is.
A főbejárat felett, a két torony között még egy jellegzetes és érdekes elemet láthatunk. Mózes két kőtábláját szimbolizáló táblákat (3. kép) A bejárat felett aranyozott héber feliratot láthatunk, amelynek fordítása “És készítsenek számomra szentélyt, hogy közöttük lakozzam.” A felirat bizonyos betűi felett apró csillagokat figyelhetünk meg. Minden betűhöz egy bizonyos számot rendeltek és ezeknek a számértéke 1859 lesz, tehát a zsinagóga felavatásának éve. Mind a külső, mind a belső díszítést megfigyelve észrevehetjük, hogy nem található egyetlen emberábrázolás sem, bár a geometrikus formákat és virágdíszítéseket rendkívül kreatívan használják, ahogy a csillagok esetében is láthatjuk. Ez a szabály a tízparancsolatban szereplő bálványimádás tilalma miatt alakult ki.
Belépve az épületbe megfigyelhetünk egy-két olyan jellegzetességet, ami a keresztény templomokhoz teszi hasonlatossá a zsinagógát és ami nem volt szokványos a zsidó közösség épületei között (4. kép). Ilyenek elsőként a színek. A Dohány utcai zsinagóga díszítésében ugyanis bőségesen használták az aranyozást, a hagyományos sárga és kékkel szemben. A zsinagóga maga háromhajós elrendezésű, tehát egy főhajót két oldalról egy-egy alacsonyabb mellékhajó vesz körül, míg a hagyományos elrendezésnek a centrális (központi) elrendezés számított. A háromhajós elrendezést inkább a keresztény templomok, bazilikák esetében használták. A bima, azaz a tóraolvasó emelvény elől és nem a tér közepén helyezkedik el, sőt két oldalon egy-egy szószék is található. A zsinagógában kórus és orgona is található, ami szintén szokatlan egy zsinagógában. Jellegzetes elem a karzat is, ahol a hagyomány szerint a nők foglalhattak helyet, bár ma már a földszinten a két szélső széksorban is leülhetnek. A zsinagógában tehát a férfiakat és nőket elválasztják, ennek egyik ismert magyarázata, hogy így a nők nem terelik el a férfiak figyelmét az imádkozásról. A belső tér díszítésében is visszaköszön a nyolcágú csillag, így például a padsorok között futó mozaik technikával készült kőpadlón is megfigyelhetjük őket. A belső tér otthonosságát, melegségét és egyben gazdagságát a faburkolatok adják: a karzat és a padok a fa meleg barna színét öltötték magukra. A tetőzetet vas oszlopok tartják, a mennyezet kazettás burkolatán szintén geometrikus formák és középen csillag köszön vissza.
Végezetül nézzük meg a tóraszekrényt (5. kép), amelyben a Mózes öt könyvét tartalmazó tóratekercsek vannak. A hagyomány szerint a szófér, azaz a tóraíró írja fel a pergamentekercsekre Mózes öt könyvének szövegét, majd a tekercset két fa rúdra tekerik fel. Fontos feladat a szóféré, ugyanis ha csak egy hibát is vét a szövegben, akkor az egész addigi munkáját abba kell hagyni és el kell temetni. A tóra szövege hetiszakaszokra van bontva, így a szöveget egy év alatt olvassák végig.
Az arany díszítéssel bőségesen ellátott, épületre emlékeztető szekrény előtt az örökmécses lóg. A csillagot formázó mécses az I. és a II. jeruzsálemi Szentélyre, amelyet leromboltak (i.e 586 és i. sz. 70-ben).
A zsinagóga épületéhez tartozik a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár, amelyből jövő héten egy szédertáltakarót ismerhetünk meg.
A csatolt képeket a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár biztosította számunkra.
Költészet napja alkalmából Weöres Sándor, Radnóti Miklós, JózsefAttila és Vörösmarty Mihály verseit hallgattuk meg Bönde Katalin, Miks-Rédai Csaba és Vasné Pintér Teréz előadásában.
A Városliget egyik látványossága a Fővárosi Állat- és Növénykert, amely 1866. augusztus 9-e óta várja a látogatókat, 1986 óta pedig természetvédelmi területnek is számít az állat- és növényritkaságokat bemutató kert. A számtalan látványos építménye közül azonban, ha az állatkertre gondolunk, nagy valószínűséggel mindenkinek a főbejárat épülete jut eszébe. A jelenlegi építményt 1909 és 1912 között építették Neuschloss Kornél műegyetemi professzor tervei alapján (1. kép).
Már a kapuban állatokkal találkozik a látogató. Az építmény két oldalán két-két világosszürke műkőből öntött elefánt tornyosul fölénk. Természetesen az élő állatoknál valamennyivel kisebbek, de az ormányosok így is lenyűgözőek. A két elefánt között egy-egy idomárjuk ül lábát összefonva.
A bal oldali elefántpáros között buggyos nadrágban, izmos meztelen felsőtesttel fiatalabb férfi szobra látható, mindkét kezét kissé az ég felé emeli, mintha valamilyen szertartást végezne (2. kép). A vele szemben törökülésben ülő férfi szobra is hasonló.
A jobb oldali két elefánt között ülő férfi idősebb, bajszos és szakállas komoly arccal tekint a kapun áthaladókra. Fején turbán látható, kezei szintén kissé az ég felé emelve láthatók. Felsőtestét a bal vállán átvetett kendő részben fedi. (3. kép) Az idő és leginkább a látogatók keze nyomott hagyott már a szobrokon, a bal oldali idomár szobra szinte már fekete a sok simogatástól.
A kapu boltívén gyönyörű mozaik képet láthatunk, egy igazi paradicsomi kép tárul elénk. A két íven szimmetrikusan épül fel a kép, az alsó sorban kaktuszok láthatók, majd egy narancsliget fái érett gyümölcseikkel, a csúcs felé haladva pedig pálmák helyezkednek el. A boltív csúcsán, a mozaik legtetején egy fehér madár, egy kócsag repül (4. kép). A mozaik Róth Miksa, korának híres üvegművesnek műhelyében készült. A mozaikos sáv alatt baglyok és farkasok szoborfejei tekintenek le ránk. Összesen 11 állatfejet számolhatunk össze, a baglyok és a farkasok egymást váltva szerepelnek. A kapuzatot egy álkupola koronázza, amelyet ugyanolyan kék Zsolnay kerámiával díszítettek, mint az ÁllatkertElefántházát, a kék mázas kerámia ragyog a napsütésben. Az álkupolát, a boltívhez közeli alapján körben robosztus jegesmedvék szobrai állják körbe, a szobrok Maugsch Gyula alkotásai. A boltívet bástyákra, kis várra emlékeztető épület szobra koronázza.
A főkapu két oldalán félköríves rész található, amelyben 3-3 zöld ráccsal takart forgókapu kapott helyet, ezen léphetnek be a látogatók. A két félkörív zárásaként kaptak helyet a jegypénztárak. A kő épületeket a főbejárat csúcsos boltívét idéző ív díszíti és természetesen innen sem hiányozhatnak az állatok, egy-egy ülő mandrillt ábrázoló szobor kapott helyet az épületek sarkain. A mandrillok a cerkófmajmok családjába tartozó látványos majmok, az arcukon az orr két oldalán látható világoskék hosszanti bordázott mezőről lehet felismerni.
Amennyire látványos a főbejárat, annyira érdekes az állatkert alapításának a története is. Már a reformkorban felmerült egy nyilvános állatkert életre hívásának a gondolata, de az 1848-49-es szabadságharc és az azt követő politikai helyzet nem tette lehetővé az alapítást. Végül az 1860-as években ismét felmerült a gondolat, igazi nemzeti összefogás és sok-sok ember önzetlen munkája kellett hozzá, hogy a Főváros által a Városligetben kijelölt helyen létrejöjjön az állatkert. Példaértékű volt Petz Ármin, a város főkertészének felajánlása, aki ingyen és bérmentve álmodta meg és alakította ki az állatkert parkrészeit. Szintén díjazás nélkül dolgozott Reitter Ferenc csatornázási mérnök is, aki a Nagy-tó táplálásáért felelős kút kiásásáért és tervezéséért volt felelős. A kezdeti épületeket ifj. Koch Henrik és Szkalnitzky Antal tervezte, utóbbi építész nevéhez fűződik az Egyetemi Könyvtár épületének megtervezése is. A nyitáskori épületek közül mára már csak az elhagyatott várromra emlékeztető Bagolyvár épülete maradt meg. A kezdeti években az állatok vásárlására közadakozásból összegyűlt pénzből vagy adományozás által kerültek az állatkertbe. Az egyik leghíresebb ajándék Erzsébet királyné által érkezett, akinek közbenjárására a schönbrunni állatkert három zsiráfja közül (akkori elnevezése szerint foltos nyakorja) egy nőstényt kapott a fővárosi intézmény. Érkezése után nemsokkal újabb örömöt okozott a nyakorján, ugyanis egészséges zsiráfborjúnak adott életet.
A Milleniumi Emlékmű szobrai A magyar történelem meghatározó alakjai
Előző héten Gábriel arkangyal és a hét vezér szobrával ismerkedtünk meg, de a Milleniumi Emlékmű körülöttük álló vezetők alakjaival és az oszlopcsarnokok tetején álló allegorikus szobrokkal lesz teljes. Bár az emlékmű kialakítását Schickedanz Albert és Zala György nevéhez kötik, több szobor nem alkotta az eredeti emlékmű részét, hanem a II. világháború után helyezték őket ide.
Az arkangyal és a hét vezér szobrát tartó oszlopos építményt a félkört alkotó két íves oszlopcsarnok, mintha csak két karként ölelné körbe (1. kép). Az oszlopcsarnokot az a Schickedanz Albert tervezte, aki a téren található Szépművészeti Múzeumot és a vele szemben álló Műcsarnokot is megálmodta. A korinthoszi oszlopok alkotta fülkékben Magyarország híres vezetőinek patinás bronz szobrai láthatók. Az uralkodók és vezetők mindegyikét saját korának megfelelő öltözetben álmodta meg Zala György. Arcvonásaikat az érmékről, festményekről ismert minták alapján alkotta meg a mester. Apró mozdulatokkal, gesztusokkal igyekezett élővé varázsolni alakjaikat, mégis mozdulatlannak, megfagyottnak tűnnek. A bronzszobrok életnagyságnál nagyobbak, 280 centiméter magas óriások tekintenek le ránk talapzataikról. Mindegyik szobor lábánál kőbe vésve olvasható nevük és uralkodásuknak ideje. Az oszlopcsarnok alapépítményén minden szobor alatt téglalap alakú bronz domborműveket láthatunk, amelyek a híres személyiségek egy-egy híres cselekedetét, életének emlékezetes és hősies pillanatát örökítik meg. A két oszlopcsarnok alakjaira egyfajta szobrokba öntött történelemkönyvként érdemes tekinteni: az alakok és a hozzájuk tartozó domborművek a magyar történelem fontos vezetőit és eseményeit foglalják össze.
A tér bal oldalán található oszlopcsarnokban (2. kép) az életnagyságnál nagyobb bronz szobrok sorát az országalapító Szent István kezdi. Bal kezében kettős keresztet tart a magasba, fején a Szent Korona. 1083-ban egyházszervező tevékenysége miatt szentté avatták, így glóriával mintázta meg Zala György szobrászművész. Bár szentté avatták I. István királyunkat, az állam alapításához a harcmezőn is helyt kellett állni. Bal oldalán díszes hüvelyben kard lóg. Alakja alatt domborművén uralkodásának legfontosabbnak ítélt eseménye látható, amikor 1000. év Karácsonyán a pápa küldöttei koronát nyújtanak át a magyar királynak, ezzel szentesítve a keresztény államot. A következő a fülkében ismét egy szent király -így glória díszíti az ő koronás fejét is-, ő Szent László. A harcos szent király oldalán kard, jobb kezében csatabárd jelzi hadi tetteit. Az ő domborművén az látható, amikor László király legyőzi a leányrabló kun vitézt. A jelenetben a két harci ménen ülő vitéz csatabárddal és dárdával küzd egymással. Lovaik között az elrabolt lány próbál szabadulni a kun vitéztől.
A kard helyett tudással küzdött Könyves Kálmán. Hogyan máshogyan is örökíthette volna meg Zala, mint hogy jobb kezével egy kis asztalkán egymásra halmozott könyveken támaszkodik. Domborművén a király tudósai, írnoka és udvartartásának más tagjai között látható. A jelenet értelmezését a dombormű alá vésett felirat teszi lehetővé, hiszen azt látjuk, amint a király betiltja a boszorkányégetést. A mellette helyet foglaló II. András kezében kardot és egy függőpecsétes papírtekercset tart. Ez a híres Aranybulla, amelyben a király először rögzítette a nemesség jogait a magyar történelem során. Domborművén már a II. András keresztes hadjáratot vezet Jeruzsálem felszabadítására című jelenet látható. Címével ellentétben itt nem egy csatajelenetet láthatunk. A király papok társaságában egy kereszt töredékét vizsgálja. Vélhetőleg annak a keresztnek a maradványa, amin a Megváltót megfeszítették, hiszen a koronás király mögött több katona térdre rogyva imádkozik.
IV. Béla szakállas alakja gondterhelten néz maga elé, vállait kissé összehúzva öleli magához óriási palástját és még nagyobb kardját. Érthető is aggodalma, hiszen az ő feladata volt, hogy a tatárjárás után újjá építse a feldúlt országot. Az ezt szimbolizáló jelenetet látjuk a domborművén. A király katonái társaságában szomorúan tekint az előtte halmozódó holttestekre. A tragédiát a háttérben látható kopár, megtépázott fa is jól érzékelteti.
A gondterhelt figurát egy erős és tettre kész alak követi. Ő Károly Róbert, aki jobbjával kardjára, míg bal kezével címerével díszített óriási pajzsára támaszkodik. Koronáját, pajzsát, súlyosnak tűnő láncát Anjou liliomok díszítik, hiszen a nápolyi Anjou királyi házból érkezett Magyarországra, hogy V. István dédunokájaként megküzdjön a trónért. Az ő szobrát nem Zala György, hanem a felirat szerint Kiss György szobrász készítette. Domborműve alatt nem találunk feliratot, így csak találgatni tudunk, hogy vajon mit ábrázol a lovas csatajelenet. Talán a rozgonyi csatát, amit 1312-ben vívott Kassa alatt a király az Aba család ellen és még a Képes Krónikában is megfestették? A bal oldali íves oszlopcsarnok utolsó királyszobraként Nagy Lajost láthatjuk. Uralkodását tekintik a középkori Magyarország fénykorának, a belső béke és a sikeres hadjáratok idejének. Ennek megfelelően jobb kezében királyi hatalmi jelképe, egy pálca, baljában kard látható. Alakja méltóságteljes, erőtől duzzadó, magabiztosan tekint maga elé. Dicsőséges hadjáratainak állít emléket domborműve is, a Nápolyba bevonuló királyt örökíti meg katonái és az előtte meghajoló, koszorúkat hozó asszonyok társaságában.
A királyok oszlopcsarnokának tetején, az ív egy-egy végén allegorikus szobrok foglalnak helyet. Az Andrássy út felé tekint a Munka és a Jólét párosa. Az alakok egy körülbelül 20 méter magas klasszikus görög templomokat idéző elemekkel díszített talapzaton állnak. A munkát atletikus termetű ruha nélküli fiatal férfi jeleníti meg, jobb vállán kaszát és pálmaágat tart. A két tárgynak a párosítása azt sugallhatja, hogy békeidőben lehet földet művelni, a jólét is ekkor köszönt be az emberek életébe. Mellette egyszerű ruhát viselő nőalak kissé előre hajolva kosárból virágokat szór. Velük mintha csak valamilyen ellenpontot akarna képezni, az ív másik felén a Háborút jelképező férfialak vágtat harci kocsiján. A kocsi elé befogott két ló sörénye lobog, orrcimpáik kitágultak az erőfeszítéstől, első patáik épp a levegőben vannak a vágtatás során. A sisakos férfi ostor helyett egy kígyóval hajtja a lovakat. Az ábrázolás mellett mérete is félelmet kelthet, körülbelül 4 méter magas bronz alkotásról van szó. Szükség is van ezekre a nagy méretekre, hiszen a Munka és Jólét szobra mellett a Háború is az oszlopcsarnokos építmény tetején kapott helyet.
A tér jobb oldali oszlopcsarnokában (3. kép) haladunk tovább balról jobbra, az első híres hősünk Hunyadi János. A súlyos páncélzatot viselő hadvezér sisakjának rostélya felhajtva, jobb kezében elképesztő méretű pallost tart, markolata a válláig ér. A domborművén ábrázolt jelenet, amikor Hunyadi nándorfehérvári győzelmével megállítja a török hódítókat. A domborművön páncélos katonák és turbános török harcosok heves harcát láthatjuk. Az alakok egymást harapva, birkózva kavarognak előttünk. A forgatagból egy pap is kitűnik, aki keresztet tart kezében, ezzel mutatva, hogy a keresztény világ védelmében folyik a harc. A következő szobor Hunyadi Mátyást ábrázolja. A humanista uralkodó már könnyebb páncélzatban látható, bár még jobb kezével kardján támaszkodik, de ez a mozdulat nem a minden pillanatban harcra kész katonát sugallja. A kard inkább a hatalom jelképe az ő esetében. Öltözékének fontos eleme a nyakában lógó súlyos lánc, amelyről a király jelképével, a hollóval díszített medálok lógnak. A szobor alatt látható domborművön a királyt tudósai között láthatjuk, ahogy egy templom tornyának makettjét mutatják be az uralkodónak. A torony a Mátyás-templom tornyára hasonlít, a templom leírását itt találod.
Hunyadi MátyástBocskai István követi. A tollas süveget viselő férfi jobb kezében buzogányt tart, ezzel jelezve, hogy az ő élete is harccal telt, bár mégis a béke közvetítőjeként ábrázolta Holló Barnabás. Bal kezében a zsitvatoroki béke okmányát tartja, amelyet Bocskai közvetítésével a tizenötéves háború lezárásaképp kötött meg I. Rudolf német-római császár és I. Ahmed oszmán szultán 1606-ban a Zsitva folyó torkolatánál. Bocskai István szobra egyike azoknak a szobroknak, amelyek nem az eredeti királyszobrok közül valók, 1958-ban helyezték csak ide. Domborművét Marton László mintázta és Bocskai hajdúit ábrázolja harc közben a császári zsoldosokkal. A harc forgatagában a lovas és gyalogos hajdúk elől menekülnek félelemmel teli arccal a császár fizetett katonái.
Bethlen Gábor szobra szintén egy béke okiratát tartja jobb kezében, míg baljában neki is kard látható. Ez a béke a nikolsburgi béke, amelyet az erdélyi fejedelem II. Ferdinánd magyar királlyal kötött 1621-ben. A szobor egyike annak a tíz szobornak, amelyet I. Ferenc József ajándékozott a Fővárosnak. 1902-től a Köröndön állt és csak 1948-ban helyezték át a Hősök terére. A Kodály körönd szobrairól, történetükről ide kattintva olvashattok többet. Az eredeti 14 királyszobor közül öt ábrázolt Habsburg uralkodót, őket politikai okok miatt cserélték le az évek során. Az I. világháború elvesztése után kellett „távoznia” Ferenc József szobrának, az ő helyére Kossuth Lajos szobra került. II. Lipót helyére II. Rákóczi Ferenc alakját állították, Mária TeréziáétThököly Imre szobra váltotta fel, I. Ferdinánd és III. Károly helyére a közeli KöröndrőlBocskai István és Bethlen Gábor szobra került, amelyek méretre éppen azonosak voltak az eredeti Habsburg uralkodók szobraival, így gond nélkül lecserélhetők voltak.
Visszatérve Bethlen Gábor szobrához, az alatta látható dombormű Bethlen Gábor szövetségkötését mutatja be a csehekkel, ez id. Szabó István alkotása. Az öt magyar és négy cseh férfi egymással szemben áll, a tárgyalás maga a kézmozdulatokból olvasható ki. A középen álló közvetítő figura mutatja be egymásnak a tárgyaló feleket. A társaság tagjai közül néhányan méltatlankodva, csípőre tett kézzel állnak, vagy kezükkel hevesen gesztikulálva magyaráznak társaiknak.
Thököly Imre szobra is később költözött csak a Hősök terére. A talapzat felirata alapján 1954-ben készült Grantner Jenő munkájaként. A tollas süvegben ábrázolt alak hajlított jobb karjában buzogányt tart maga elé, olyan mozdulattal, amelyből érezzük, bármely pillanatban megsuhinthatja a veszélyes fegyvert. Ezt hangsúlyozza kissé ráncolt szemöldöke, szúrós tekintete, dacosan összeszorított ajkai is. Az ő domborművén is egy harci jelenet látható: a Thököly szolgálatában álló négy kuruc üldözi a szikszói harcban a labancokat, akik közül egy már le is esett lováról. A szereplők mozdulataiból itt is remekül érzékelhető, hogy kik lesznek az összecsapás győztesei. Míg a kurucok energikusan és céltudatosan kardjaikat magasba emelve és kezüket ökölbe szorítva haladnak előre, addig a labancok menekülnek, elesnek, lezuhannak.
Az utolsó két szobor alkotója Kisfaludy Stróbl Zsigmond 1955-ben alkotta meg a II. világháború után az emlékműről eltávolított Habsburg uralkodók szobra helyett II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos szobrát. Megfogalmazásukban és stílusukban nem ütnek el ezek a szobrok a többitől, így Rákóczit is korabeli öltözékben és jobb kezében tartott buzogánnyal ábrázolta a szobrász. A dombormű jobb oldalán a fejedelem látható kíséretében, míg a jelenet középpontjában Esze Tamás látható, aki bal kezével hátra mutat a mögötte álló jobbágyhadsereg tagjaira, ezzel a mozdulattal ajánlva fel szolgálataikat a felkelés számára.
Végül Kossuth Lajos szobrát láthatjuk az oszlopsor jobb szélén, a Műcsarnok épületéhez közel. A díszmagyar viselő férfi szobra alatt, a bronz domborművén Kossuthot láthatjuk ceglédi toborzó beszéde közben, emelvényen állva. Éljenző férfiak tömege veszi körbe Kossuthot, de az előtérben feltűnik egy lelkesen integető kisfiú is, akit óva ölel át édesanyja.
A királyok és vezetők feje felett az íves oszlopsor tetején itt is két allegorikus szobor látható. A másik ív tetején látható Háború szobrával szemben természetesen a Béke kapott helyet. A nyugodt arckifejezésű, finoman mosolygó nőalak jobb kezében a békét jelképező pálmaágat tartja. Az ő kocsiját is két ló húzza, de ezek a paripák már nyugodtan léptetnek előre. Az ív Műcsarnok felöli végén látható a Tudás és a Dicsőség szobra. A körülbelül 350 méter magas bronz férfiakt aranyozott Niké szobrocskát tart a kezében. Nikét a görög mitológiában a győzelem istennőjeként tisztelték, így meg is tudjuk fejteni, hogy a férfialak a Dicsőség allegorikus megjelenítője. A lágy esésű ruhát viselő nőalak fején babérkoszorút visel, kezében pálmaágat tart, így benne a Tudást tisztelhetjük.
A Milleniumi Emlékmű tehát egy gyönyörű összefoglalása, galériája azoknak a hősöknek és történeteknek, amelyekre nemcsak a milleniumi ünnepségek alatt érdemes emlékezni.
Milleniumi Emlékmű Schickedanz Albert, Zala György
Az 1896-os milleniumi ünnepségek óriási változást hoztak Budapest életében. Ha a Földalatti vasúttal, azaz az egyes metróval utazunk vagy éppen a Szabadság hídon sétálunk át, jusson eszünkbe: mind a Honfoglalás ezredik évfordulóját ünneplő eseménysorozat tiszteletére épült meg. Az 1896. május 2. és október 31. között zajló ünneplésnek persze még számtalan épület köszönheti létét, de mégis a Hősök terén álló Milleniumi Emlékmű az, ami több, mint száz éve őrzi az emlékét a nagyszabású eseményeknek. Még akkor is, ha különböző problémák és nehézségek miatt csak tíz évvel később, 1906-ban vehette át a főváros a szoborcsoportot. Az emlékmű építészeti elemeit Schickedanz Albert tervezte, a szobrok megtervezésével pedig a kor sikeres művészét, Zala Györgyöt kérték fel.
Ezen a héten a Gábriel arkangyal által koronázott, a Hét vezér által díszített központi elemet vesszük szemügyre (1. kép). Kezdjük a tetején, az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat is nyert. Az arkangyal 480 centiméter magas bronz szobra egy 36 méter magas, korinthoszi oszlopfővel díszített kőoszlop tetején kapott helyet. Az arkangyal mellét kidüllesztve, félelmetes méretű szárnyát kitárva áll az oszlop tetején. Erős, hatalmat sugárzó szárnyak ezek, a szobrász tökéletesen dolgozta ki az utolsó tollat is rajta. A vállig érő hajú fiatal férfi képében megjelenő angyal fejét felszegve, érzelmektől mentes, szenvtelen arccal tekint le az alatta felvonulókra. Erős, izmos karjaiban a Szent Koronát és a kettős keresztet tartja az ég felé. Míg a bronzból készült szobor már patinásodni kezdett, jellegzetes kékeszöld színt véve fel, addig a korona és a kettős kereszt aranyozott felülete szinte szikrázik a napsütésben. Testét földig érő bő köntös fedi, amelyet az alakkal szembe fújó szél lágyan redőz, a szellőnek köszönhetően az öltözék kettős hasítékánál az arkangyal lábai is láthatóvá válnak. Ettől a megoldástól könnyeddé válik az irtózatos méretű figura. A legenda szerint éppen így látta álmában Szent István, az államalapító is Gábriel arkangyalt.
Az angyalt tartó kőoszlop lábazatán kaptak helyet a honfoglaló hét vezérnek elképzelt alakjai. A mára már patinásodó bronz szobrok férfialakjai lovaikon ülve, harci öltözetet magukra öltve, elszántan tekintenek ránk. Bal oldalon hátulról előre haladva a kezében zászlót tartó Töhötöm,Ond és Kond látható (2. kép), míg jobb oldalon szintén hátulról előre Tas,Huba,Előd jelenik meg, élükön Árpád magyar nagyfejedelem ül lován (3. kép). Ruházatukat megfigyelve azonban nem a honfoglaláskori viselet darabjait ismerhetjük fel, némelyikükön mintha 17. századi süvegeket fedeznénk fel, sőt mi több, az is ellent mond az iskolában tanultaknak, hogy némelyikükön még súlyos láncinget és nadrágot is felfedezhetünk. Ez aligha lehetett a szélsebesen lovagló magyarok öltözködésének darabja! Néhol viszont nomád, szinte sámánisztikus elemekkel ruházta fel az alakokat a szobrász. Huba lovának fejét óriási szarvas agancsok védik, de ugyanígy egy agancs látható Előd fején is. Valószínűleg a fegyvereket elnézve is találnánk ilyen korhűségre fittyet hányó megoldásokat, akárcsak a Huba kezében látható lándzsára gondolunk. No, de nem is a korhűség miatt olyan lenyűgöző a hét vezérnek a szobra! Inkább méltóságteljes testtartásukról, félelmet nem ismerő tekintetükről. Ennek egyik legjobb példája maga Árpád. Jobb kezében tartott buzogányának fejét combjára támasztva kihívóan, egy hadvezér elszántságával tekint maga elé. Érdemes még egy kis figyelmet szentelni a vezérek paripáinak. A pompás állatokat éppolyan részletgazdagon mintázta meg Zala, mint a vezérek arcát, ruházatának és fegyvereinek díszítését. A lovak mindegyike mintha más lélekállapotban lenne. Egyikük fejét leszegi, lába merev, míg a másik érdeklődve tekint társai felé, megint másik tartásából izgatott várakozás, a haladás vágya sugárzik.
Összességében elmondható, hogy mindegyik alak a hősiességet árasztja magából, beállításuk kissé mesterkélt és színpadias, ez viszont egy percig sem zavarhat minket, hiszen Zala György szoborcsoportja tökéletesen eléri célját több, mint száz év távlatából is: a honfoglaló ősök iránti tisztelet kifejezése.
Jövő héten az emlékmű királyszobraival ismerkedünk, de addig is érdemes megismerni magának a térnek a történetét is, ehhez ezt a videót ajánlom: A Hősök tere – YouTube.
A közösség lámpásai-Budapest XIII. kerületi látássérültek klubja a klubnapját a vírushelyzet miatt ismét a facebook oldalon 2021. március 22-én 14 órakor élő adásban, online tartotta meg. Ez alkalommal a klub vezetők Istók Imola és Aranyiné Kmett Olga.
Márciusi online klub beszámoló téma: hogyan segít a VGyKE a látássérült tagoknak?
Fodor Ágnes a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete elnöke volt a márciusi online klub meghívott vendége. A beszélgetésük során az elnöknő többek közt elmondta, hogy a szigorítások illetve a korlátozások sajnos az intézményt is érintik, de megtesznek mindent a lehetőségükhöz mérten. Segítséget nyújtanak azoknak a látássérült tagjaiknak, akik igénylik ezt. Pl. az intézmény személyi segítőt tud biztosítani a tagjainak abban az esetben, ha orvoshoz kell mennie a látássérült tagjuknak, de gyógyszerkiváltásban, munkába való eljutásban stb. is segítik azokat a tagokat, akik segítséget igényelnek a VGyKE- től. A tagjaik számíthatnak rájuk a munkaerőpiacon való sikeres elhelyezkedésben is. Továbbá remélik, hogy a jelenlegi helyzet már nem tart sokáig, és a tagjaiknak még több segítséget tudnak nyújtani.
Az élő bejelentkezés megtekinthető lentebb.
A civil szervezők Istók Imola és Aranyiné Kmett Olga.
Bogdány Jakab: Gyümölcscsendélet papagájjal és fehér kakaduval
18. század
Bogdány Jakab festménye, a Szépművészeti Múzeum Régi Magyar Gyűjteményének egy igazán hangos és érzékletes darabja. A szinte már idilli képen íncsiklandó gyümölcsök között repkedő egzotikus és Magyarországon őshonos madarakat láthatunk. Az iménti egyszerű leírás azonban nem adja vissza a festmény érzékszervekre ható elemeit.
Már maga, a jelenetnek helyszínéül szolgáló tér is érdekes. A csendéletet egy kastély parkjában rendezték be, a háttérben árkádíves épület részlete látszik, az előtérben a kakadu egy világosbarna faragott kőpárkányzaton csücsül. A párkányzat darabja ekkor talán egy épületet díszített, ma kissé megtöredezve, eldobva hever a kertben. A madarak és gyümölcsök csoportja mögött láthatók a kert fái, a kék égen szürkés fellegek gyülekeznek.
A gyümölcsök segítenek meghatározni azt is, hogy milyen évszakban készült a kép: barack, füge, körte és szőlő ismerhető fel a festményen, így leginkább késő nyári, őszi időt képzelhetünk el, amikor a nyári nap sugarainak melege még felvidít, de érzékelhető már az ősz és a tél közeledte. Az édes gyümölcsökből rakott halom a nyári bőség utolsó ízeit idézi fel a nézőben. Lenyűgöző, ahogy a művész megfestette a hibátlan gyümölcsöket, ahogy a szőlőszemek és az almák felületén megcsillan a fény, szinte érezzük ujjaink között a gyümölcs héjának viaszosságát.
A kép zajosságát maguk a madarak adják, akiket a festő úgy ábrázolt, mintha valami heves vitát folytatnának és hangos rikácsolással képviselné minden madár a maga igazát. A kép bal oldalán kissé meggörnyedve látható a madársereglet legnagyobb testű tagja, egy vörös arapapagáj. Nagy horgas csőre fehér és fekete színekben játszik, színpompás vörös tollazatába szárnyán sárga és kék tollak vegyülnek. Óriási és félelmetes fekete karmaival a túlérés miatt szétrepedt gömb alakú tökön trónol. Vele szemben helyezkednek el a többiek. Az épületpárkányzaton ücsörgő fehér tollazatú kakadu, fején sárga bóbita ágaskodik, jelezve hangos felháborodását. Felette szintén nagytestű papagáj látható, tollazata fűzöld, de tarkóján sárga, feje búbján kék és szárnyain vöröses színű tollazat tűnik fel. Tőlük balra látható egy sárga és zöld alapszínű, kisebb testű papagáj. A sárga tollazatú madár mereven szembe fordul a vörös arapapagájjal, testtartásából talán harcias ellenszegülés olvashatunk ki. Mellette látható kisebb zöld papagáj sárga társa felé fordul testével, de fejével a vörös arapapagájra fordul. Már a madarak elhelyezkedéséből, tartásukból is jól kivehető, hogy itt bizony komoly vitáról van szó, ahol a hangadó a fehér kakadu, de néha belekotnyeleskedik a kis sárga madár is. A vitában ellenfelük a vörös ara. Szinte halljuk azt a fülsiketítő lármát, amit a madarak csapnak a vita során! Az egzotikus madarak körül felbolydulnak a kert őslakói is, egy széncinke köröz izgatottan a papagájok felett.
Néhány gondolat a művészről:
Bogdány JakabEperjesen (ma Szlovákia) született, majd Hollandiában folytatta művészeti tanulmányait, ahol elsajátította a csendéletfestészet tudományát. Végül Angliában telepedett le és kedvelt, keresett művésszé vált a főúri körökben. Munkáinak jelentős része ma is Angliában található eredeti helyükön, a szobák faburkolataiban beépítve. Bogdány specialitása a madaras csendéletek lettek, a jellemzően egzotikus madarakat megörökítő képein élethűen ábrázolja a főurak madárházaiban hosszasan tanulmányozott élőlényeket. A csendéletek jellemzően megrendelőjük gazdagságának bizonyítékai voltak, hiszen a festés során folyamatosan friss gyümölcsöket, ételeket kellett biztosítani a művész számára, sőt ezeken a képeken sokszor megjelentek egzotikus tájakról származó tárgyak, állatok is.
A narráció illusztrációjaként szolgáló festmény reprodukció a budapesti Szépművészeti Múzeum tulajdona.
